Vágólapra másolva!
A tartalékos rendszer nem működik, nincs nyilvántartás a hadkötelesekről, a hivatásos katonák jelentős része pedig külföldön van - a kereszténydemokrata Simicskó István szerint ezért lenne szükség egy önkéntesekből álló hadsereg létrehozására. A kormány hosszú vonakodás után hajlandó megvizsgálni, hogyan lehetne átszervezni a tartalékos rendszert.
Vágólapra másolva!

Konszenzus alakult ki a parlamentben az önkéntes tartalékos rendszer átalakítása vagy legalábbis átvilágítása ügyében, Simicskó István kereszténydemokrata képviselő határozati javaslata alapján. Simicskó már 2000 óta kéri - különböző neveken - egy önkéntes kiegészítő haderő létrehozását, amely szerinte az ország biztonságát szolgálná, illetve lehetőséget adna az állampolgároknak, hogy tevékeny részesei legyenek a honvédelemnek.

A képviselő eredetileg egy önálló fegyveres szerv felállítását kezdeményezte, de az egyeztetések folyamán az ötlet jelentősen finomult. A baloldali pártok nem tartották jó ötletnek egy újabb fegyveres szerv létrehozását, majd az elnevezést - előbb Nemzetőrség, majd Honi Gárda - kifogásolták. Simicskó végül finomított a javaslatán, amely azt tartalmazta, hogy a Magyar Honvédség keretei között jönne létre egy olyan erő, amelynek a területvédelem az alapfeladata.

Ez az utóbbi kifejezés azonban szintén elfogadhatatlan volt a kormány számára. Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár a parlamentben azt mondta, a területvédelem a Magyar Honvédség feladata, azt nem ruházhatják át más szervezetre. Végül kompromisszum született: a határozati javaslathoz módosító indítványt nyújtottak be, amely szerint az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy hozzon létre bizottságot a tartalékos rendszer működésének áttekintésére.

Tartalék nélkül

Simicskó az [origo]-nak azt mondta, az általános hadkötelezettség 2004-es eltörlése után még nagyobb szükség van egy ilyen erőre. Jelenleg ugyanis az a helyzet - mondta -, hogy a Magyar Honvédség mozgósítási létszáma ma megegyezik a békelétszámmal, vagyis nincs tartalék, akiket be lehetne vetni akár háborús helyzetben, akár természeti vagy ipari katasztrófák esetén. A képviselő arra emlékeztetett, hogy több, professzionális hadsereggel rendelkező NATO-tagállamban is működik hasonló rendszer.

A sorkatonaság eltörlése azt is jelentette, hogy megszűnt vagy legalábbis hiányossá vált a hadkötelesek nyilvántartása. A tényleges szolgálat mellett eltörölték a sorozást is, vagyis nem készül átfogó összeírás a fiatal férfiakról, nem mérik fel az egészségi állapotukat sem. Emiatt Simicskó szerint egy szükséghelyzetben csak nagyon nehezen mozgósítható az ország, miközben a valóban hadra fogható katonák jelentős része külföldön tartózkodik.

A 2004-ben elfogadott honvédelmi törvény szűkszavúan rendelkezik a tartalékos állományról: békeidőben az önkéntes tartalékosok, rendkívüli helyzetben pedig - amikor újra bevezetik a hadkötelezettséget - a kiképzett, tehát korábban már szolgált hadkötelesek tartoznak ebbe a körbe. Az önkéntes tartalékosok a törvény szerint szerződéssel, határozott időre vállalják, hogy szükség esetén rendelkezésre állnak.

A rendszer azonban nem működik, ebben a szaktárca is egyetért Simicskóval. A képviselő szerint - aki maga is tartalékos őrnagy - mindössze néhány tucat, legfeljebb néhány száz valóban behívható tartalékos van, de a rendszerváltás óta őket sem hívták be kiképzésre. Vadai Ágnes a parlamenti vitában azt mondta, a Magyar Honvédség vezetése már el is kezdte annak felmérését, hogyan lehetne életet lehelni a rendszerbe.

Civil katonák

Simicskó elképzelése szerint a tartalékos erő területi alapon szerveződne, vagyis az egy környéken élő tartalékosok egy egységhez tartoznának. A létszám a teljes feltöltés után - ha akad elég önkéntes - megyénként körülbelül ezer fő lenne, vagyis a 23 ezer főben maximált létszámú hadsereg mellett még 20 ezer ember állna rendelkezésre. A tartalékosok fegyverei a honvédség raktáraiban lennének, azokat csak a rendszeres időközönként tartott kiképzésekkor, gyakorlatokon vagy valódi vészhelyzetben vennék elő.

Simicskó úgy számol, egy tartalékos katona fenntartása egytizedébe kerülne egy hivatásos katona költségeinek, hiszen fizetést nem kapnak, illetve csak egyenruhára és kézifegyverre van szükség, ami pedig van raktáron. Ahhoz azonban, hogy a rendszer működjön, létre kell hozni egy ösztönző rendszert: kompenzálni kell ugyanis a tartalékost és a munkaadóját is azért, hogy a katona időnként kiesik a munkából.