Ravasz tervvel vennénk át a klímaháború irányítását

Szembeszáll az Európai Bizottsággal Magyarország: a környezetvédelmi tárca olyan tervet szeretne elfogadtatni az EU vezetésével, ami a bizottsági javaslatnál több károsanyag kibocsátását tenné lehetővé számunkra. Az [origo] által megkérdezett környezetvédő szerint a terv ravasz: ugyanis kedvez a szocializmus idején komoly nagyiparral rendelkező kelet-európai államoknak, de több nyugati ország is jól járna vele. Ráadásul csak azokat az országokat büntetné, amelyek eddig sem törődtek az EU célkitűzéseivel.

Saját klímatervvel állt elő Magyarország

"A magyar javaslat azért zseniális, mert az Európai Unió új tagállamai mellett olyan régi tagok számára is vonzó lehet, mint Nagy-Britannia vagy Franciaország" - mondta az [origo]-nak Dallos György, a WWF környezetvédő civil szervezet projektvezetője arról a tervezetről, amellyel Magyarország megpróbálja kiütni a nyeregből az Európai Bizottság klímaváltozás elleni javaslatát.

A bizottság januárban szigorú javaslattal állt elő. Eszerint a tagállamoknak 2020-ig, a 2005-ös szinthez képest 20 százalékkal vissza kell fogniuk szén-dioxid-kibocsátásukat. A bizottság ezt kivitelezhető javaslatnak nevezte, a környezetvédők - többek között a WWF - viszont ennél keményebb, 30 százalékos visszafogást javasoltak. A britek egyértelműen támogatták a javaslatot, a remény üzenetének nevezték. Németországban vitákat váltott ki: a gazdasági miniszter a visszafogással járó elbocsátások miatt aggódott, a környezetvédelmi tárca vezetője viszont örömmel fogadta. A franciák szintén támogatták és közölték, vezető szerepet akarnak betölteni az unión belül a klímaváltozás elleni harc terén.

Ezt fúrná meg, vagyis alakítaná át jelentősen az az ellenjavaslat, amellyel Magyarország rukkolt elő májusban. A magyarok azt szeretnék, hogy ne 2005, hanem 1990 legyen a viszonyítási pont, ráadásul minden tagállamnak azonos arányban kelljen visszafogni a kibocsátását. A magyar érvelés szerint a rendszerváltás után a nehézipar összeomlásával jelentősen visszaesett a káros anyagok kibocsátása, azaz 1990-hez képest jóval könnyebb teljesíteni a bizottság elvárásait.

Hasonló cipőben jár az összes olyan kelet-európai ország, amely 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott az EU-hoz. Így érthető, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban kidolgozott tervezethez nyomban csatlakozott Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia. A keleti tagállamok azzal érvelnek, hogy amíg a régi tagállamok 1990-2005 között csak 2, addig az újak 11 százalékkal fogták vissza a füstölést. "Egyszerűen csak azt szeretnénk, hogy vegyék figyelembe a korábbi évek eredményét, vagyis méltányos legyen az elvárás" - mondta az [origo]-nak Oláh Lajos, a környezetvédelmi tárca MSZP-s államtitkára.

A magyar javaslat trükkje - amely az EU egészére ugyanakkora kibocsátást engedélyezne, mint a bizottság -, hogy nem csak új tagok megnyerésére jó, több régi tagállam számára is vonzó lehet. Legalábbis ez derül ki az [origo] birtokába jutott tervezetből, amelyet a környezetvédelmi minisztérium arra hivatkozva nem bocsátott a rendelkezésünkre, hogy az nem publikus. (A tervet itt nézheti meg. A Commission's proposal a bizottság terve, az Aletrnative proposal a magyar terv.) 

A 12 oldalas angol nyelvű dokumentum szerint a magyar számítási módszerrel jobban járna például Nagy-Britannia - évi 57 ezer kilótonnával több szén-dioxidot bocsáthatna ki -, Franciaország - 25 ezer kilótonnával többet füstölhetne -, Görögország, Svédország, Finnország. Ezzel pedig mindenképpen jól járnak, mert nagyobb lesz a kvótájuk, tehát vagy kevesebb pénzt kell költeniük a károsanyag-kibocsátás visszaszorítására, ha pedig mégis kevesebb szén-dioxidot eregetnek, akkor pedig a fennmaradó részt értékesíthetik az EU-s piacon, tehát bevételhez jutnak. 

A javaslat azért bukhat meg, mert néhány tagállam - Olaszország, Spanyolország, Ausztria  - határozottan rosszabbul járna a magyar felvetéssel. A környezetvédelmi tárca tervezete gyakorlatilag azokat az országokat büntetné keményen, amelyek 1990-2005 között nem tettek semmit a globális felmelegedés megakadályozása érdekében. Spanyolország például ebben az időszakban növelte a kibocsátását. De nem járna jól Németország sem, annak ellenére, hogy a környezetvédelmi kérdésekben elkötelezett tagállam az utóbbi években komoly csökkentéseket ért el.

A European Voice című brüsszeli hetilap múlt héten azt írta, hogy az Európai Unió intézményeiben nem kapott pozitív fogadtatást a magyar javaslat. Akár már csütörtökön is kiderülhet, hogy hányan támgatják a tervet, ekkor ülnek össze ugyanis Luxemburgban a tagállamok környezetvédelmi miniszterei. Az ülés témái között - a szén-dioxid geológiai tárolásának lehetőségei mellett - szerepelni fog a magyar javaslat is. A környezetvédelmi tárca államtitkára ezzel kapcsolatban azt mondta: nem baj, ha nem a magyar tervet veszik végül figyelembe, a lényeg, hogy méltányosság alapján történjen majd a számítás. Oláh ezzel arra utalt, hogy hasonló tervezettel akarnak előállni a lengyelek is.

Ha a környezetvédelmi tárca javaslatát fogadják el, akkor hazánk évi 12 ezer kilotonnával több szén-dioxidot eregethetne ki: a bizottság által javasolt évi 77 ezer kilotonna helyett, 89 ezer kilotonnát. Hazánk kibocsátása 1985-87-ben, tehát még a nehézipar összeomlása előtt, a környezetvédelmi minisztérium adatai szerint 115 ezer kilotonna volt, 1990-re visszaesett 98 ezerre. 2006-ban pedig 78 ezer kiotonna volt, ebből a Mol nagyjából 4 ezerért,  a mátrai erőmű pedig 3 ezerért volt felelős. Magyarország ez alapján várhatóan túlteljesíti az üveggázhatású gázok kibocstásáról szoló Kiotói Egyezményt, 1997-ben ugyanis azt vállaltuk, hogy az 1985-87-es szinthez képest 2008-12-ig 6 százalékkal fogjuk vissza a kibocsátást.

A tárca államtitkára szerint nem a magyar vállalatok lobbiharca áll a hazai javaslat hátterében, vagyis hogy több füstöt eregethessenek. Oláh szerint egyszerűen arról van szó, hogy a magyar politika feladata, hogy minél jobb poziciókat harcoljon ki az EU-ban az ország számára. Bármi is lesz a javaslatból Olajos Péter, az MDF európai parlamenti képviselője szerint mindenképpen pozitívum, hogy Magyarország olyan javaslattal áll elő, ami vitát okozott Brüsszelben. Az aktivitás ugyanis főként a régi tagokra jellemző, ötletekkel ritkán jönnek elő az új tagállamok.