Elrendelték az egészségbiztosításról szóló népszavazást

Az Országgyűlés hétfőn elrendelte az egészségbiztosítás privatizációját megakadályozó népszavazási kezdeményezést. A kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?" A szakbizottsági javaslat szerint a népszavazás költségvetése 3,7 milliárd forint.

Az Albert-házaspár kezdeményezése nyomán az Országgyűlés hétfőn elrendelte az egészségbiztosítás privatizációját megakadályozó népszavazási kezdeményezést. A döntés ellen még az Alkotmánybírósághoz (Ab) lehet fordulni, amely soron kívül dönt a beadványról, ám ennek nincs határideje. Ha az Ab elutasítja a népszavazás elleni beadványokat, akkor Sólyom László köztársasági elnök feladata, hogy 43 napon túl, de 90 napon belüli időpontra kitűzze a választást. (A 43. napot az államfői döntéstől, míg a 90 napot az Ab. döntésétől kell számolni.)

Ez valószínűleg szeptember elejére esik, eddig ugyanis a köztársasági elnök mindig a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki a népszavazásokat.

A egészségbiztosítás privatizációjának megakadályozásáról szóló népszavazási kezdeményezés benyújtása idején, 2007. márciusában még csak a tervek szintjén beszéltek a kormánypártok a biztosítási reformról, az SZDSZ több-biztosítós modellt javasolt, az MSZP pedig a területi alapon működő, többségében állami tulajdonú pénztárak mellett volt.

A hosszú egyeztetés után kialakult kompromisszumos modellt tavaly decemberben kezdte tárgyalni, majd december 17-én fogadta el az Országgyűlés. Sólyom László köztársasági elnök azonban nem írta alá a pénztártörvényt, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, amely másodszor február 11-én fogadta el a javaslatot.

Az egészségbiztosítási törvényt kezdetektől fogva kritizálta a Fidesz-KNDP szövetség, az MDF és több civil szervezet is. Az MDF és a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal az Alkotmánybírósághoz fordult azzal, hogy az Ab semmisítse meg a jogszabályt.

Az egészségbiztosítás területének szabályozási helyzetét jelentősen befolyásolta a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett, és március 9-én megtartott érvényes és eredményes ügydöntő népszavazás, amely eltörölte a kórházi napidíjat, a vizitdíjat és a tandíjat. A népszavazás után újabb egyeztetések kezdődtek az egészségügyi reform jövőjéről; az SZDSZ közölte, hogy a reformok feladása esetén nem marad a koalícióban.

3,7 milliárdba kerülhet a népszavazás

Az alkotmányügyi bizottság - amely egyhangúlag támogatta a kérdést - határozati javaslata szerint a népszavazás költségvetése 3,7 milliárd forint. A több mint félmillió aláírást a Liga Szakszervezetek és társult szervezetei gyűjtötték össze és adták át az Országos Választási Bizottságnak hitelesítésre még áprilisban. Az alkotmány szerint legalább 200 ezer választó kezdeményezésére az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás az Országgyűlésre kötelező.

Az alkotmányügyi bizottság hétfőn, a parlament tavaszi ülésszakának utolsó plenáris ülése előtti órákban tucatnyi törvényjavaslat - többek között a polgári perrendtartás, a személyi jövedelemadó vagy a fogyasztóvédelemről, a földgázellátásról és az országos területrendezési tervről szóló törvény módosítása - zárószavazásra előkészítéséről döntött, többnyire a szocialisták és a szabad demokraták együttes támogatásával.

A bizottság szocialista, szabad demokrata többsége általános vitára alkalmasnak ítélte az M3-as Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti szakaszán koncessziós autópálya építésére vonatkozó közbeszerzési eljáráshoz szükséges országgyűlési határozati javaslatot.

Ennek kapcsán Répássy Róbert, a bizottság fideszes alelnöke megjegyezte: a továbbépítést támogatják, ám az eddig alkalmazott finanszírozási konstrukciót, az úgynevezett PPP-t csak fenntartásokkal.

A második Gyurcsány-kormány második évfordulója

A tavaszi ülésszak utolsó ülésén zárózavazás lesz többek között a költségvetési tervezés megszigorításáról szóló jogszabályról, a filmtörvényről és az élelmiszerlánc létrehozásáról is. Összesen 28 törvényről és határozatról szavaz az országgyűlés hétfőn.

Az utolsó tavaszi ülésnap egybeesik a Gyurcsány-kormány második évfordulójával: 2006-ban június 9-én tette le az esküt az MSZP és SZDSZ koalíciós kabinetje, amely azóta már felbomlott.

A Népszabadság szerint a kormányfő - noha korábban volt rá példa, hogy kihasználta az évszakzáró ülés adta alkalmat - ezúttal nem áll elő értékeléssel vagy jövőbeli terveivel. Nyári rendkívüli ülésszak nem lesz, legközelebb ősszel ül össze a parlament.