Transparency International: Vérünkben van a korrupció

Rendszerszerű a korrupció Magyarországon - állapította meg a Transparency International nemzetközi civil szervezet tanulmánya. Az okok között említi az elemzés a korrupció letörésére irányuló politikai akarat hiányát és a kulturális beidegződéseket is. A szervezet a pártfinanszírozás átfogó reformját javasolja. A tanulmány bemutatóján részt vett Nagy-Britannia magyarországi nagykövete, aki szerint a nemzetközi befektetők szemében a korrupció csökkenti az ország tőkevonzó erejét.

Szinte lehetetlen korrupciómentesen működni a magyarországi üzleti életben - állítja a Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes civil szervezet hétfőn bemutatott tanulmánya. A Korrupciós kockázatok az üzleti életben című helyzetelemzés szerint sokkal nagyobb a korrupció az üzleti és a kormányzati, önkormányzati szektor között, mint az üzleti szektoron belül.

A vállalkozásokra és a versenyre vonatkozó közvetlen jogszabályi környezet megfelelő, a tágabb jogszabályi környezet azonban "sok esetben kifejezetten korrupciós mechanizmusokat generál" - mondta Alexa Noémi, a TI magyarországi tagozatának igazgatója. A reformra szoruló pártfinanszírozási törvény, a közbeszerzési törvény kiskapui, a nem működő lobbitörvény és a rosszul működő csődtörvény rendszerszerűvé teszi a korrupciót Magyarországon - tette hozzá.

A kutatás szerint erősítik a korrupciót a szoros személyi összefonódások, az önkormányzatok likviditási nehézségei, a politikusok és önkormányzati tisztviselők alulfizetettsége, a kulturális beidegződések és a korrupció letörésére irányuló politikai akarat hiánya is.

A Transparency International úgy becsüli: a korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a közbeszerzéseket. A tanulmány szerint az üzleti szférán belül leginkább a kis- és középvállalkozásokra jellemző az úgynevezett megélhetési korrupció - fekete foglalkoztatás, adócsalás, fiktív számlázás -, a nagyvállalatoknál pedig árfelhajtó kartell megállapodások fordulnak elő. A TI úgy tartja: a multinacionális cégek jelenléte fékezi a korrupciót, de bizonyos kulturális, történelmi tényezők a jelenség fennmaradását segítik elő. "Az üzleti életet is a kölcsönös szívességek hálózata fonja be" - mondta Alexa Noémi.

A tanulmányban megfogalmazott ajánlások szerint a párt- és kampányfinanszírozás reformjára, valamint etikai kódexek bevezetésére és alkalmazására van szükség. A cégek belső ellenőrzési rendszerét is fejleszteni kell, a jogalkalmazást pedig erősíteni. Az üzleti életben tapasztalható korrupció csökkentése nem valósítható meg a politikai elit elkötelezettsége és példamutatása, illetve az etikus üzleti magatartást középpontba helyező szemlélet meghonosítása nélkül - állítják az elemzők.

A magyarországi brit, osztrák, kanadai és holland nagykövetség támogatásával készült tanulmány bemutatóján részt vett Greg Dory, Nagy-Britannia magyarországi nagykövete, aki szerint a nemzetközi befektetők körében nyugtalanságot kelthet, ha úgy érzékelik, hogy a korrupció komoly probléma egy országban.

A nagykövet szerint Magyarországgal kapcsolatban ez az érzet alakult ki, ami csökkentheti az ország tőkevonzó képességét és versenyképességét. "Ennek az érzetnek a megszüntetéséért a pártfinanszírozás reformjával sokat tehet a magyar politikai elit" - mondta Greg Dory. A brit külképviselet vezetője szerint a megvesztegetés-mentes üzleti életért folytatott küzdelem eszközei lehetnek a független médiumok és az is, ha biztosítják az úgynevezett közérdekű bejelentők törvényi védelmét, hogy ne érje hátrány azt, aki megismeri és a nyilvánosság előtt leleplezi a korrupciós ügyeket az érintett szervezeten belül.

Marshall Miklós, a TI európai és közép-ázsiai regionális igazgatója szerint a korrupció csökkentése érdekében elkerülhetetlen az adórendszer radikális reformja, amely csak a kormány és az ellenzék közti közötti kompromisszum alapján mehet végbe. Az adóreformot egy-két éven belül meg kell valósítani, különben tovább romlik Magyarország versenyképessége - mondta Marshall Miklós.

A most bemutatott kutatási jelentés a Korrupciós kockázatok Magyarországon című tanulmány második része. A 2007 decemberében megjelent első kötet legfőbb megállapításai szerint Magyarországon túl nagy a politikai befolyás az állami és a helyi önkormányzati szinten, hiányzik a politikai akarat a korrupció megfékezésére. Míg a jogszabályi környezet nagyjából megfelelő, nem elég hatékony a nyomozó hatóságok munkája a korrupciós esetek felderítésében, a bíróságok pedig esetenként hiányosan felkészültek. Mindezek alapján Magyarországot közepesen korrupt országnak minősíti a jelentés.

Kormányszóvivő: Egyre jobbak vagyunk

Daróczi Dávid kormányszóvivő a tanulmány megállapításaira reagálva hangsúlyozta: a kormány - az elmúlt évekhez hasonlóan - továbbra is következetesen és határozottan lép fel a korrupció ellen, a jogi szabályozást is számos ponton alakította ennek érdekében, és úgy látja, a TI elismeri a Gyurcsány-kormány korrupcióellenes erőfeszítéseit.

A kormányszóvivő emlékeztet arra, hogy a 2003. évi üvegzseb-törvény a közpénzek felhasználásának, a 2003-as új közbeszerzési törvény pedig a közbeszerzések átláthatóságát erősítette. A cégtörvény módosításával csökken a vállalkozások adminisztrációs terhe, és 2008. július elsejétől már egy óra alatt be lehet jegyeztetni egy céget.

A kormány nemrégiben a parlament elé terjesztette a közbeszerzési törvényt módosító javaslatát, amelynek elfogadásával még átláthatóbbá válnak a közbeszerzési eljárások, ezzel is kiküszöbölve a korrupció lehetőségét. A kormányfőnek a közélet megtisztítását célzó javaslatai is ebbe a sorba tartoznak, hiszen a javaslatoknak köszönhető, hogy az országgyűlés szigorította a pályázati összeférhetetlenség szabályait, és minden korábbinál szélesebb körben tette nyilvánossá az állami vezetők jövedelmeit - mutat rá Daróczi Dávid közleményében.

Daróczi emlékeztetett rá, hogy Magyarország értékelése a TI nemzetközi felméréseiben évről-évre jobb, 2007-ben nemcsak az elért helyezésen, hanem a pontszámán is javított. A szervezet 163 országot felsoroló 2006-os listáján Magyarország 5,2 ponttal a 41. helyen szerepelt. A 2007-es felmérésben Magyarország 5,3 pontot kapott, amivel a 39-40. helyet érte el.