Pénzen, láthatáson veszekednek az elvált szülők

Mennyibe kerül felnevelni egy gyereket? Ez az egyik alapkérdése annak a vitának, amelyet az elvált apák és anyák folytatnak. Az egyedülálló anyákat tömörítő egyesület meghatározná a tartásdíj minimum összegét, az elvált apák szerint viszont csak a hajléktalanok számát gyarapítják, ha irreális összegek kifizetésére kényszerítik őket. Az új Polgári Törvénykönyv számos ponton változtat a jelenlegi rendszeren, a fő problémákra mégsem ad megoldást.

Számos történet olvasható az egyedülálló szülőket, elsősorban anyákat tömörítő Figyelj Ránk! Egyesület honlapján arról, milyen problémákat okoz, ha a válás után az apa nem fizet tartásdíjat, az összeget pedig a bírósági végzés ellenére se tudják behajtani. "A végrehajtót ki lehet zárni a lakásból, a jövedelmet le lehet tagadni" - állította az [origo]-nak Major Éva, az egyesület vezetője. Ezért mint fogalmazott, alapjaiban szeretnék "megrengetni" a gyerektartással kapcsolatos jogalkotást. A szervezetnek konkrét törvénymódosító javaslatai vannak.

Gyerektartási ügynökség és minimáldíj

A legfontosabb követelésük, hogy az állam által megelőlegezett gyerektartást - ami legfeljebb 3 évig jár, de megvonják, ha a tartásra kötelezett nem fizeti vissza az államnak - vegyék el a gyámhatóságtól és hozzanak létre egy gyermektartási ügynökséget, amelynek családjogászok, bírók, rendőrök is a tagjai lennének. "Ők nem mérlegelnének, hanem azonnal kiutalnák az összeget a bajbajutott szülőnek, ha a másik fél nem fizet gyerektartást. Eközben a rendőrség pedig elszámoltatná a nem fizető szülőt" - fejtette ki Major, aki külföldi példákat hozott fel: Angliában zárolhatják a nem fizető szülő számláját, lakhelyelhagyási tilalmat rendelhetnek el vagy szégyentáblára teszik fel a nevét, az Egyesült államokban pedig egy hátralékbehajtó ügynökség tejesdobozokra nyomtatta a nem fizetők fotóját.

Törvényben rögzítenék emellett a gyerektartási díj minimumösszegét is, ami a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő fizetésének 20 százaléka, de minimum 25 ezer forint lenne az elképzeléseik szerint. Jelenleg a bíróság szabja meg a gyerektartás összegét, nincs se minimum, se maximum kijelölve.

A szervezet másik javaslata, hogy a terhes nők vizsgálatait tartalmazó úgynevezett kiskönyvben nyilatkoznia kelljen az apának arról, hogy közös akarattal vállalják a gyereket. Ebben az esetben válás után kötelessége az apának fizetnie a gyerektartást. Ha viszont úgy nyilatkozik, hogy ő nem akar gyereket, ezzel minden jogáról lemond, és az anyáé az összes felelősség, ő dönthet arról, felneveli-e egyedül is a gyereket vagy sem. "Ez az apák számára is fontos változás lenne, hogy ne legyenek kiszolgáltatva. Például ne vetethesse el magát egy nő azzal, hogy gyereket vár, miközben a férfi nem akar családot" - állította Major Éva.

Az egyesület vezetője saját példáján okulva sürgeti a jogszabályváltoztatást. Mint elmondta: azért vált el a férjétől, mert az szexuálisan zaklatta a gyerekeit. A férfi börtönbe került, ahol az ott szerzett jövedelem 70 százalékát magára fordíthatta, és a fennmaradó 30 százalék felét vonták le gyerektartás címén, ami három gyerekre havi 28 forint volt néhány éve. Ebből nem tudtak megélni - tette hozzá Major, akinek számításai szerint évi 800 ezer forintba kerül egy gyerek felnevelése.

Major lakóhelye országgyűlési képviselőjén keresztül már az igazságügyi tárcához fordult tavaly, ahonnét állítása szerint azt a választ kapta: a volt férj nem kötelezhető munkára, ellenben behajthatja az elmaradt tartásdíjat az apai nagyszülőtől, vagy küldje el gyerekeit diákmunkára, vegyenek fel diákhitelt, illetve az anya is elmehet dolgozni alkalmi munkavállalói könyvvel.

A Figyelj Ránk! vezetője szerint céljaikkal egyetértett az Ifjúsági, Szociális és Családügyi bizottság elnöke, Vidorné Szabó Gyöngyi is, aki megígérte, hogy egyeztetést kezd az igazságügyi tárcával az ügyben. Vidornét az [origo] nem tudta elérni, mivel jelenleg szabadságát tölti.

Apák: tartásdíj csak láthatásért cserébe

Bár azzal az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete is egyetért, hogy a jogszabályok végrehajtására nagyobb figyelmet kellene fordítani, a szervezet elnöke, Hegedűs István szerint a fent felsorolt jogszabályváltozások csupán azt eredményeznék, hogy még több elvált apa lenne hajléktalan. "Változatlanul az a szemlélet az uralkodó, hogy mindenről az apa tehet" - közölte. Az [origo]-nak azt mondta: szerintük a végrehajtás épp elég szigorú Magyarországon, gyakran autót, lakást is lefoglalnak, még akkor is ha csak pár tízezer forintos tartozása van az apának korábbi családja felé.

A gyermektartási díjat a fizetés maximum 10 százalékában határoznák meg az elvált apák, Hegedűs szerint ugyanis teljes családon belül sem fordítanak ennél többet gyereknevelésre a családok.

A szervezet elnöke szerint, ha jogszabályokról van szó, inkább a láthatás kérdését kellene rendezni. "A gyerekeket el lehet téríteni a kapcsolattartástól" - állította Major Éva egyik felvetésére, miszerint a gyereknek joga legyen azt mondani, hogy nem kíván a külön élő szülőjével találkozni. "Inkább még szigorúbban kellene betartatni a láthatást, és e tekintetben a bíróság legyen a végrehajtási szerv is" - érvelt Hegedűs.

Hozzátette: a jelenlegi jogszabályok szerint előbb felszólítják a szülőt a láthatás betartására, csak ezt követően lehet bírósághoz fordulni, végső esetben végrehajtási bírságot szabnak ki, de attól még nem biztos, hogy az apa láthatja a gyerekét. A jogi procedúrával viszont sok idő elvész, amikor az egyik szülő - a legtöbb esetben az elvált apa - nem láthatja a gyerekét. Az elvált apák épp ezért azt javasolják, hogy ha a kapcsolattartást nem biztosítja valamelyik szülő, akkor arra az időre zárolják a gyerektartást.

"Miközben az egyik irányba működik a hatóság, hogy az apák fizessenek gyerektartást, a másik irányba - vagyis hogy cserébe láthassák is rendszeresen a gyereküket - már nem" - állította Hegedűs, miközben az egyedülálló anyák történeteiből az derül ki, hogy sokszor hiába kötelezik az apákat a gyerektartás fizetésére, azok eltűnnek, nincs bejelentett munkahelyük vagy azt állítják, hogy minden vagyontárgy az új barátnőé vagy feleségé, hogy ne legyen lefoglalható ingóságuk.

Hegedűs szerint sokszor az is gondot okoz, hogy a gyerektartás fizetése mellett az apának már nincs pénze elvinni szórakozni a gyereket vagy vásárolni neki. Ezért azt kezdeményezik, hogy a gyereknek vásárolt ruhák, ajándékok számítsanak be a gyerektartás összegébe, vagyis annyival kevesebbet kelljen fizetni. "Sok anya a válás után az ország másik végébe költözik, és az apának nincs mindig pénze útiköltségre. Ezt is szabályozni kellene: vagy egy köztes helyet kellene a találkozásra kijelölnie a bíróságnak vagy a szülők felezzék el az útiköltséget" - sorolta az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke az ő követeléseiket. Példaként említette azt is, hogy ha egy elvált apa fűtési támogatást akar igényelni, a jövedelméből nem vonják le a tartásdíj összegét, miközben azzal a pénzzel nem ő rendelkezik.

Mindkét szervezet vezetője ugyanakkor azt mondta: a nézetkülönbségek ellenére összefognának annak érdekében, hogy közösen érjenek el változásokat a jelenlegi szabályozásban.

Az új kódexre hivatkozik a minisztérium

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) az [origo] kérdésére közölte, hogy ősszel kerül a parlament elé az új Polgári Törvénykönyv tervezete, ami szerinte megoldást nyújthat több problémára. A szülői felügyeletre vonatkozó leglényegesebb változás például az, hogy a felügyeleti jogokkal kapcsolatos vitákról a tervezet szerint a jövőben nem a bíróság, hanem a gyámhatóság döntene. A tárca ettől azt várja - áll az [origo]-nak eljuttatott levélben -, hogy gyorsabb, gyerekközpontúbb és a "családhoz közelebb álló" lesz a hatósági eljárás. A szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatban a szülők megállapodását tekintik irányadónak. Ha a szülők nem tudnak megállapodni, akkor továbbra is a bíróság dönt, viszont a jelenleginél tágabb teret adnak az egyedi körülmények bírói mérlegelésére.

A gyermektartásdíj mértékére és megfizetésére vonatkozóan továbbra is a szülők megállapodása lesz az irányadó, és csak megegyezés hiányában dönt a bíróság. A tárca tájékoztatása szerint a szülők megállapodhatnak abban, hogy a tartási kötelezettségnek a különélő szülő megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg juttatásával tesz eleget, ezt bírói egyezségbe lehet foglalni, és a bíróság dönt arról, hogy a gyerek érdekének ez megfelel-e. Vagyis ezzel az elvált apák egyik kérésének tett eleget a tárca, hogy ha ruhát, cipőt, ajándékot vesznek a gyereknek, akkor az számítson bele a tartásdíjba. Viszont ez esetben a juttatásnak rendszeresnek kell lennie, vagyis minden esetben az apára hárul például a ruháztatás, ami könnyebbség a gyereket egyedül nevelő anya számára.

"A gyermektartásdíj megállapításánál a bíróság figyelembe veszi - többek között - a gyermek indokolt szükségleteit, mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét, a gyermek saját jövedelmét, a gyermeknek jutatott gyermekvédelmi, családtámogatási juttatásokat" - közölte az igazságügyi minisztérium. Várhatóan marad az a gyakorlat, hogy a jövedelem 15-25 százalékát kell fizetni az anyagi körülmények figyelembevételével. Vagyis az új Ptk. sem szerepeltet a tartásdíjnál kötelező minimum összeget, ami a Figyelj Ránk! egyik fő követelése.