Az alkoholistákra nem jutott ideje a kormánynak

A magyarok isszák állítólag a legtöbbet az EU-ban, Magyarországnak mégsincs elfogadott koncepciója az alkoholfogyasztás visszaszorítására. Két évvel ezelőtt elkészült ugyan egy ezzel kapcsolatos tervezet, az azonban nem került a kormány elé. Az Egészségügyi Minisztérium szerint azért, mert a tárca az egészségbiztosítás átalakítására koncentrált. A biztosítási törvény visszavonása után a minisztérium egy újabb tervezet kidolgozásába fogott, addig is a problémával egy országgyűlési határozatnak mindössze négy oldala foglalkozik.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május végén szólította fel a tagállamokat, hogy egységesítsék az alkoholstratégiájukat. A mértéktelen ívás ugyanis évenként világszerte 2,3 millió idő előtti halálesetért felelős. Magyarországnak viszont annak ellenére nincs elfogadott stratégiája - ellentétben például a skandináv országokkal és Nagy-Britanniával -, hogy az Európai Bizottság 2006-os jelentése szerint a magyarok a legnagyobb alkoholfogyasztók az EU-ban.

Magyarországon egy ember évente átlagban 18 liter száz százalékos alkoholt - forgalomban ilyen töménység nem kapható, a kimutatások azonban ezt veszik alapul - fogyaszt. Ráadásul ennek a mennyiségnek a negyedét az illegálisan előállított szeszesital teszi ki. A britekre, akik a felmerés szerint a leggyakrabban járnak szórakozni, 13 liter jut, a lista végén Málta áll, 7 literrel. A magyar helyzetet siralmasan írja le a WHO 2003-as jelentése is. A 100 ezer lakosra jutó alkoholos eredetű halálozás Magyarországon 2003-ban 149,55 volt. Ugyanez a szám Csehországban 89,74, Szlovákiában 92,8, Lengyelországban 86,54 volt. Az uniós átlag - a 2004-es bővítés előtti - pedig 104,63 volt.

Nem került a kormány elé

A kormányzati stratégia - amely kijelöli a cselekvés főbb irányait, összehangolja az államigazgatási szervek, gazdasági szereplők, civil szervezetek tevékenységét - hiánya azért furcsa, mert egy tervezetet az egészségügyi tárca megbízásából 2006-ban már kidolgozott az Országos Addiktológiai Intézet. A 29 oldalas tanulmány a mai napig elérhető annak az Államreform Bizottságnak a honlapján, amely korábban a kormányzati reformok kidolgozásáért felelt. A tervezet azonban nem került a kormány elé. Az Egészségügyi Minisztérium az [origo]-nak ezt azzal magyarázta, hogy az elmúlt évben az egészségbiztosítás reformjával foglalkozott a tárca, így az alkoholfogyasztás visszafogása nem került be a prioritások közé.

A helyzet azt követően változott meg, hogy a biztosítási reformtörvény visszavonása és az SZDSZ koalícióból való kilépése után Székely Tamás lett az egészségügyi miniszter. Ő két év után újra utasítást adott egy stratégia kidolgozására. Koós Tamás, az Országos Addiktológiai Centrum - a korábbi intézet jogutóda - munkatársa, a korábbi stratégia egyik kidolgozója, azt mondta: a 2006-os tervezet lehet az új dokumentum alapja. Erre utalt az egészségügyi tárca is, a minisztérium írásos válaszában azt írta: jelenleg folyik a régi stratégia aktualizálására és egy új cselekvési program kidolgozása.

Rémísztő címkék, adók

A 2006-os terv meglehetősen konkrét lépéseket javasolt a kormánynak. Többek között azt, hogy az alkoholt előállító cégeknek fedezniük kellene az alkoholfogyasztás káros hatásait bemutató kampányokat. A termékek reklámjára költött pénzek 20 százalékát kellene erre fordítaniuk. A tanulmány készítői szerint a magas fogyasztói ár komoly visszatartó erőt jelent, ezért azt javasolják, hogy emeljék az alkoholtermékekre kivetett adót. Mégpedig úgy, hogy a tömény italokra jóval nagyobb adót vessen ki a kormány, mint a sörökre és borokra. Ezt azzal indokolják, hogy a tömény, az összes fogyasztás 30 százalékát teszi ki.

Az Alkoholpolitika- és stratégia című tervezet korlátozná az alkoholhoz való hozzáférést is, példaként az egykori Szovjetunióban bevezetett reggeli alkoholvásárlási tilalmat hozza fel. Ennek eredményessége bizonyított, ha ugyanis nehézkes a beszerzés, akkor az alkoholra vágyók több esetben is lemondanak róla - érvelnek a szerzők, akik a tömény italok kiskereskedelmi forgalmát külön engedélyhez kötnék. A 18 év alatti fiatalt kiszolgáló árust pedig komoly pénzbüntetéssel és alkoholárusítás tilalmával sújtanák a tervezet összeállítói. Valamint felvetik azt is, hogy az italos üvegeken is lehetnének olyan elborzasztó feliratok, mint a cigarettás dobozokon.

Kényes terület

Politikailag meglehetősen kényes terület, a lakosság nagy része fogyasztó, ráadásul jelentős az alkoholipar is - Koós szerint ez lehet az oka annak, miért nem történtek eddig komoly lépések az alkoholfogyasztás visszafogására. Béki Gabriella, az SZDSZ parlamenti képviselője, aki Molnár Lajos és Horváth Ágnes minisztersége alatt tagja volt az Országgyűlés egészségügyi bizottságának, elismerte az [origo]-nak: amíg a dohányzás visszaszorítása érdekében komoly lépések történtek, az alkoholfogyasztás visszafogásával alig foglalkozott a kormány. Kifejezetten a problémára koncentráló kormányzati program nem létezik, az ezzel foglalkozó egyedüli dokumentum a Népegészségügyi Programról szóló 2003-as országgyűlési határozat. A 141 oldalas határozat mindössze négy oldalt szentel az alkohol okozta problémáknak, azokban is drogfogyasztással közösen kezeli a kérdést.

Az Addiktológiai Centrum munkatársa szerint az önkormányzatok viszont egyre több helyen megpróbálnak fellépni a túlzott alkoholfogyasztás ellen. A fővárosi VI. kerület tavaly júniusban tiltotta meg a boltosoknak, hogy éjjel 11 és reggel 6 óra között alkoholt áruljanak. Hasonló rendeletet hozott a VII. és a XVIII. kerület is. Debrecen pedig július 1-től tervezi, hogy az éjjel-nappaliknak tiltani fogja éjszaka az alkoholárusítást. A rendészeti minisztérium májusban vezette be a zéró toleranciát, amelynek értelmében az alkoholszonda elszíneződésekor a helyszínen elveszik a sofőrtől jogosítványt. Koós Tamás szerint ezekre az egymástól független lépésekre is lehete építeni egy kormányzati stratégiát.