Beszivárgó kalandorok formálják a magyar ízlést

Az éttermeik mindenhol ott vannak, pedig alig 1100-an élnek hivatalosan Magyarországon. Lassan szivárognak be, sokan közülük kamionsofőrként, papucsárusként kezdték. Ma már kevesen jönnek: a kínai konkurencia túl erős, a gazdasági problémák őket is elriasztják, a beilleszkedés sem problémamentes. Akik itt ragadtak, nem panaszkodnak, testvérüknek tartják a magyarokat: igazi kalandorok, akik tudtak változtatni a magyarok ízlésén is - riport a Magyarországon élő törökökről.

Készül a baklava

Coskun Mehmet állítja, ő és két társa - a három testvér - szerettette meg a budapestiekkel a török konyhát. Pedig Mehmet, aki ma négy Star Kebab étterem tulajdonosa és két másik névadója, véletlenül kötött ki Magyarországon. 1992-ben egy ankarai étteremben dolgozott, ahová besétált egy idős férfi, és Magyarországra hívta, ahol akkor legfeljebb 30-40 török élt. Mehmet az akkor létező egyetlen budapesti gyrososnál, az Isztambul étteremben kezdett dolgozni. Hat évvel később, 1997-ben nyitotta meg két társával az első 3 testvér éttermet.

A siker titka a gazdag török üzletember szerint egy egyszerű ötlet volt. "Budapesten akkor még este hat-hét óra után nem lehetett enni sehol. Mi pedig arra gondoltunk, mi lenne, ha hajnali négyig lennénk nyitva, mint a törökországi éttermek. És ez bejött, a fiatalok szórakozás után a 3 testvérben ettek" - magyarázta.

Az első éttermet követte hét másik, később pedig szétvált a három társ, és önálló üzleteket indítottak. Mehmet szerint nem haraggal váltak el, azóta is "szép konkurencia" van közöttük. Ma a nagykörúti éttermek legismertebbjeit ők viszik: a Szerájt, a 3 testvért és a Star Kebab-láncot. A tizenegy Körút közeli étterem összesen hat tulajdonosé.

A gyros ára egységes, ebben mindig megegyeznek, a többi étel ára legfeljebb száz forinttal tér el egymástól. "Több étterem már nem kell a Körútra, mi nem szeretnénk úgy csinálni, mint a kínaiak, akiknek mindenütt olyan sok éttermük van, hogy egymás után mennek tönkre" - mondta Mehmet.

A Star Kebab tulajdonosa szerint a magyarok azért szeretik a török éttermeket, mert nem érheti őket meglepetés, hiszen nem a konyhából hozzák ki az ételt, hanem kipakolják a pultra. Nem drága, hasonlít a magyar konyhára, és soha nem kerül bele fagyasztott étel, csakis friss zöldség és hús - sorolta az okokat. A menüt a magyar ízléshez igazítják: bár a gyros - amit a magyarok kedvéért görög néven árulnak a törökök a döner elnevezés helyett - és a török pizza ugyanolyan, mint Törökországban, a baklava más ízesítésű, és a főételek csak félig-meddig hasonlítanak az eredetire. A személyzet magyar, a szakácsok viszont törökök - az ő kedvükért a Nyugati téri Star Kebab pincéjében külön imaszobát is kialakítottak.

Csak nyomogatták a baklavát

A török süteményt, a baklavát az összes török és arab étterembe egy helyről viszik, egy Orczy téri apró pékségből. Soguk Sedat társával, Besmart Emir Murattal remekül megél a sütöde bevételeiből - olyannyira, hogy Sedat otthagyta a fizikusi pályát, fehér pólóban és kötényben dolgozik egész nap a pékségben.

Itt reggeltől délutánig működik a sütő, a cukrász akkorára nyújtja a rétestésztát, hogy akár bele is takarózhatna. A papírvékony tésztára dió, csoki, túró vagy pisztácia kerül, a serpenyőbe pedig nagy merőkanállal locsolják az olajat. A baklavának negyven percet kell sülnie, ezután kerül rá a szirup - a massza, amiben kétszer annyi a cukor, mint a víz, és órákig fortyog egy ötvenliteres üstben. Közben Sedat török pizzát - lahmacumot - süt a szomszéd helyiségben. A feltét halal húsból készül, ami megfelel az iszlám előírásoknak: a levágott állatot teljesen ki kell véreztetni, a művelet közben pedig a Koránból olvasnak fel.

Sedat hét éve, egy nagy földrengés után jött Budapestre magyar feleségével. Mióta divatba jöttek a török éttermek, a magyarok a baklavára is rászoktak - magyarázta. Az első nap még csak két tepsire valót sütöttek, fél évvel később viszont már hatvanat. "Az első vevők csak nyomogatták, nem is tudták, hogy mi ez" - emlékszik vissza Emir Murat, aki már 13 éve süti a baklavát az Orczy téren. Ma már legalább húsz étterembe szállítják a tocsogós, édes süteményt.

A pékség szomszédságában török kávézó működik - ide járnak a ráérős, a politikai menedékjogot élvező vagy éppen a munkanélküli törökök kártyázni, társasjátékozni, kávézni vagy teázni. A pékség és a kávézó is egy homályos folyosóról nyílik, a két vállalkozás teljesen együtt él. Aki éhes, átszalad a pékségbe ennivalóért, aki szomjas, elhozza a teát a szomszédból.

Sedatnak így van alkalma megfigyelni a kissé szedett-vedett vendégeket. "Sok török, aki Magyarországra jön, nem igazán kulturált vagy intelligens. Sajnos egy kicsit bunkók, pedig a törökök nem ilyenek. Ez olyan környék, hogy aki nem bűnöző, itt még maffiaságot is tanulhat" - mondta. Sedaton néha nevetnek a többiek, azt mondják rá, hogy nem is igazi török, mert szereti például a klasszikus zenét.

A sátán betűi

Akcse Nureddint, a török kávézó vezetőjét nem a műveletlenség, inkább az elmaradottság idegesíti. A nagymamáját hozta példaként: ő sosem járt iskolába, és azt hitte, hogy a világ 10-15 faluból áll, és minden írást, amit nem a Koránban látott, a sátán betűjének nevezett. Szerinte viszont ezért senkit nem lehet hibáztatni, hiszen így tanulták. Azokat sem szólja le, akik húsz éve élnek Magyarországon, de nem változnak. "A mi gyerekeink már nem ilyenek lesznek" - tette hozzá.

Sok társához hasonlóan Nureddin piacozással kezdte, de azt mondta, mostanra már nem éri meg a fáradságot az ilyen munka: hiába jobb minőségűek a török ruhák, a kínaiak annyival olcsóbban adják az árut, hogy mellettük nem lehet labdába rúgni. A kávézó viszont általában megtelik estére, és csak akkor ürül ki éjfél előtt, ha nincs meccs - mondta. A foci az egyik fő vonzerő, a török sportcsatorna előfizetése ugyanis túl drága ahhoz, hogy a vendégek otthon megengedhessék maguknak, márpedig a török foci mindenkit érdekel. A törököket meg lehet ölni, de legyőzni nem lehet őket soha, ez a foci Eb-n is kiderült, büszkélkedtek a törökök.