"Csak az doppingol, aki lebukott"

A pótherezacskók ideje lejárt, és most már talán az a sportolónő sem úszná meg, aki körmével lyukasztgatta ki a hüvelyébe feldugott vizeletes tasakokat. A doppingszerek használatára vetemedő sportolók ma már agyafúrtabb eszközöket vetnek be. A Magyarország számára nem túl szép emlékű 2004-es olimpia után a mostani pekingi játékokra bekeményítettek a hazai ellenőrök. Még a vezetőjük is azt mondja, "brutálisan sok" ellenőrzésen kell átesniük a magyar sportolóknak.

Itt még a győzelemtől sírt Fazekas - Végül veszített

Olimpikonjaink az érmeket számláló örökranglistán előkelő pozícióban vannak. Magyarország a kilencedik az összes nyári és téli olimpián megszerzett érmek számát tekintve. Van egy ranglista, amely szerint viszont még előkelőbb helyen állunk. a versenyzők által elkövetett doppingvétségeket soroló szégyentáblán másodikok vagyunk.

Brutálisan sok

A lesújtó eredményt a 2004-es athéni játékok következménye, ahol egyszerre öt magyar sportoló követett el - a hivatalos megfogalmazás szerint - doppingvétséget. Annus Adrián kalapácsvető és Fazekas Róbert diszkoszvető mellett három súlyemelőt, Gyurkovics Ferencet, Kecskés Zoltánt és Kovács Zoltánt érték doppingvétségen. Az augusztusban kezdődő pekingi olimpia előtt ezért a Magyar Antidopping Csoport (MACS) bekeményített.

Idén 2000 doppingvizsgálatot végeztek az ellenőrök az élsportolókon, ezek között mind a 167 Pekingbe utazó versenyzőt 4-5 alkalommal ellenőrizték az elmúlt fél évben: vizeletet és vért vettek tőlük. "Ez brutálisan sok" - állítja Tiszeker Ágnes, a MACS vezetője. A sportolóknak hetente össze kell állítaniuk egy napirendet, amit el kell küldeniük a MACS-hoz: ebből kiderül, hogy mikor, hol érhetők el a doppingellenőrök számára. Az ellenőrök bejelentés nélkül érkeznek. Ahogy megjelennek egy edzésen, onnantól kezdve szemmel kell tartaniuk a sportolót addig, amíg mintát nem produkál (azaz le nem veszik tőle a vért vagy nem vizel). Pár másodpercre sem veszíthetik szem elől. Most alig akad pozitív teszteredmény, ami a MACS szerint a szigor eredménye.

Amit a nyár végéig még tovább fokoznak. A július 27. és augusztus 24. közötti versenyidőszakban 2 órás bontásban kell előre közölniük a sportolóknak, hogy mikor, hol lesznek elérhetők. A Nemzetközi Doppingellenes Szervezet (WADA) más újításokat is bevezetett. Kötelezően ellenőrzik például az első öt helyezettet - a korábbi olimpiákon ez nem volt előírás. A mintavétel során esetlegesen előforduló manipulációkat is szeretnék teljesen kizárni. Ez nem könnyű: kellemetlen szituáció, amikor a sportolónak vizeletet kell produkálnia úgy, hogy vele egy helyiségben, igaz, a háta mögött, van egy - vele azonos nemű - ellenőr. Pekingben a WADA olyan szobákat használ majd mintavételre, amelyekben oldalt, alul és felül is tükrök lesznek.

Szívesen meghalnának az aranyért

Az egyre több és egyre kellemetlenebb vizsgálat ellenére az erőt, állóképességet és robbanékonyságot igénylő sportok nagyon fertőzöttek: "Ezekben a sportágakban a világ élsportolóinak 30-40 százaléka a pályája során valamikor használ doppingot. Ez a nemzetközileg elfogadott adat" - állítja Tiszeker.

Az általunk megkérdezett szakemberek szerint a legveszélyeztetettebb sportág a kerékpár, az atlétika, a súlyemelés, az úszás, esetleg a kajak-kenu, a nem olimpiai sportok közül pedig az erőemelés és a testépítés. "Nem mondom, hogy nem lehet tehetséggel, kőkemény edzésmunkával plusz engedélyezett étrendkiegészítőkkel csúcseredményt elérni, de az állóképességi sportágakban nem nagyon tudnak ma már dopping nélkül magas szintre jutni" - mondja Bakanek György, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) sportorvosi bizottságának tagja. 

Ez még akkor is igaz, ha egyre inkább tisztában vannak a sportolók egyes doppingszerek szervezetpusztító hatásával. Egy hírhedt amerikai vizsgálat szélsőséges példát mutatott erre. A felmérés során arról kérdezték az egyetemen sportoló fiatalokat, hogy hajlandóak lennének-e bevenni egy csodaszert, amelynek két garantált eredménye lesz: egyrészt megnyerik vele az olimpiát, másrészt meghalnak 50 éves koruk előtt. A válaszadók 90 százaléka vállalta volna az idő előtti halált az aranyért.

Aki nem bukik le, nem doppingolt

A felmérésben kizárták a lebukás veszélyét, ami reális. Miközben a doppingolással foglalkozó orvosok, sportolók, szakértők szerint az állóképességi sportok űzői közül 30-40 százalék használ doppingot valamikor a pályája során, a világszerte elvégzett összes doppingvizsgálat mindössze 3 százaléka hoz pozitív eredményt. A többi esetben nem sikerül kimutatni tiltott szer használatát, ennek azonban lehet az oka az is, hogy a vizsgált sportoló olyan teljesítménynövelőt használ, ami nincs tiltólistán, vagy az ellenőrök számára teljesen ismeretlen szert vett be.

Az [origo] által megkérdezett összes sportorvos és szakvezető szerint is az az egyes számú alapszabály a tiltott teljesítménynövelők esetében, hogy csak az doppingol, aki lebukott. A lebukás veszélyét csökkenti, hogy a dopping ma már nem egyszerűen gyógyszerekről szól: a csúcsra törő sportolók mögött egész sportorvosi laboratóriumok állnak, és azon dolgoznak, hogy a világversenyekre csúcsformába hozzák a klasszisokat.

A legnagyobb probléma azokkal a teljesítménynövelőkkel van, amelyekről hiába tudnak a doppingvadászok, mégsem tudják kimutatni használatukat. Leginkább az IGF (inzulinszerű növekedési tényező) sorolható ide, amit csak a versenyző izomzatából vett mintán lehetne kimutatni. Ennél is nagyobb homályba vész az úgynevezett géndopping, ahol a sportolóknak már a tulajdonságaival tudnak manipulálni az erre kapható orvosok.

"Nagyon remélem, hogy ez csak a jövő és nem a jelen doppingszere. Úgy gondolom, hogy Magyarországon általánosnak még nem nevezhető... Lehet, hogy tudnék mutatni olyat, aki hallott róla" - mondja a MACS vezetője, majd hozzáteszi: Németországban nemrég lefoglalták egy lebukott sportorvos laptopját, amelyben voltak utalások a géndopping használatára. Bakanek viszont azt állítja, már tizenéve látott olyan egereket és patkányokat az Egyesült Államokban, amelyek soha nem fárdtak el, olyan injekciót kaptak, amelytől az izomtömegük látványosan megnőtt, tízszer annyi teljesítmény leadására voltak képesek, mint mások. A WADA pedig már rendezett két konferenciát, ahol a géndopping kimutathatóságát kutatták, egyelőre sikertelenül.

A trükkök is fejlődnek

Az ellenőröket és az ellenőrzést fizikai és kémiai úton lehet kijátszani - mondja Tiszeker. A fizikai manipulációra a mindenféle pisilőszerkezetek a leglátványosabb példák. Ezek lényege, hogy a vizeletadásra berendelt sportoló a testére rögzített kis zacskóból egy másik ember doppingszermentes vizeletét csurgatja az ellenőr üvegcséjébe. "Láttam én már herezacskó alá illesztett pótzacskót. És volt olyan amerikai sportolónő, akinek az egyik körme jóval hosszabb volt a többinél. Azzal lyukasztotta ki a hüvelyébe helyezett óvszert, abban volt a tiszta vizelet" - állítja Bakanek doktor, aki maga is számtalan mintavételen vett részt korábban. Az igazán elszántak még messzebbre mennek: előfordult, hogy egy sportoló más vizeletét töltötte fel egy katéter segítségével a saját húgyhólyagjába.

Bakanek mesél egy másik ravasz húzásról is. Létezik egy engedély, amelynek a birtokában az élsportoló gyakorlatilag bármilyen szert beszedhet - amennyiben igazoltan, valamilyen okból orvosi kezelés alatt áll. "Nézzük meg, hogy az utóbbi időben mennyien megsérültek egy-egy verseny előtt, aztán meggyógyultak a versenyig, mert amíg sérültek voltak és kórházi ellátásban részesültek, addig kaphattak mindenféle szert. Vizsgálni pedig nem lehetett őket, mert engedélyük volt."

Ezek a módszerek azonban egyre inkább kikopnak a kémiai alapú trükkök mellől. A doppingtörténet talán legzsiványabb ötlete, a dizájner-szteroid is ebbe a kategóriába tartozik. Ennek a lényege, hogy a tiltólistán szereplő bizonyos szerekből egy-egy alkotóelemet kivesznek. Ez a szer hatását nem befolyásolja, ugyanakkor "a papíron megrajzolt képlete már más, vagyis nem teljesen azonos azzal, ami a listán van, vagyis nincs rajta a listán" - fogalmaz Bakanek.

Ilyen szer a THG. Bakanek állítja, hogy "az amerikaiak legalább 10 éven át nyerték vele olimpiai aranyak tucatjait, doppingoltak, de nem buktak le, tehát nem doppingoltak. Így lehet kikerülni a listát." A THG ma már tiltólistán van.

A sértődés segíti a doppingvadászokat

Hogyan kerül fel egy szer a WADA listájára? A szervezet orvosainak kutatási eredményei mellett leginkább úgy, ha egy-egy doppingoló versenyző segít a nemzetközi szervezetnek. Többször előfordult már, hogy egy doppingoló egyesület vagy válogatott valamely tagja összeveszett a többiekkel és bekopogtatott a WADA-hoz az általa is használt szerrel. Egy ilyen árulkodást követően - de még a vizsgálat előtt - ismerte be Marion Jones sokszoros világ- és olimpiai bajnok sprinter, hogy doppingolt. Volt azonban rá példa Magyarországon és külföldön is, hogy egy sportoló valótlanságot terjesztett versenytársáról.

"Én nem lennék nyugodt a tiltott szerrel győzelmet arató versenyzők helyében, hiszen a mintákat nyolc évig meg kell őrizni, és a tudományban nyolc év nagy idő" - mond egy érvet Tiszeker a tudományos alapon doppingolók elrettentésére. Sőt, nem csak a sportolók izgulhatnak. Magyarországon eddig csak a doppingvétségen kapott sportolót tiltották el, de most egyeztet több minisztérium arról a javaslatról, hogy a jövőben a sportorvostól az egyesületi vezetőig mindenki büntethető legyen.

A dopping rendkívül drága, állítja mindegyik interjúalanyunk, de konkrét számokat nem tudnak mondani. "Nem tudjuk, ki, mennyit, mennyiért, hiszen ez egy illegális piac. Ha lenne róla felmérés, azt se hinném el. Churchill után szabadon: csak annak a statisztikának hinnék, amit magam hamisítottam" - mondja Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára. Bakanek György is csak az IGF-re tud összeget mondani. Szerinte ma a piacon egy IGF-ampulla ára 150 ezer forint körül lehet, amiből egy felkészítés 6-8 ampullát igényel fél év alatt. "Ezeket az infókat csak úgy hallani, nem hivatalos számok" - teszi hozzá az orvos.

A beavatottak szerint, ha a piac nem is átlátható, az eredmény látványos. A hosszú távú kerékpárversenyekre célozva Bakanek egyértelműen fogalmaz: "Azt ugye nem hiszi senki komolyan, hogy hegyek között, 150 kilométeres szakaszokon keresztül 55 kilométer per órás átlagsebességet természetes úton lehet teljesíteni biciklivel."

Ahhoz, hogy egy világverseny szervezője jó áron el tudja adni a műsoridőt, érdekes műsor kell, összegzi a dopping és az üzlet kapcsolatát Bakanek. "Mikor érdekes a műsor? Ha nagy a teljesítmény, ha csúcsok dőlnek meg. Mindenki kíváncsi az emberi teljesítőképesség határaira. Add a maximumot, hogy sok pénzt kapjak a tévétársaságtól" - fogalmaz a sportorvos.

Olykor a versenyzők lebuktatásának is komoly pénzügyi okai vannak. Sípos János ötszörös magyar kerékpárbajnok szerint a közelmúltban a Tour de France-hoz kötődő látványos botrányok a Nemzetközi Kerékpár Szövetség és a Tour francia szervezőbizottsága közötti vita lecsapódásai is lehetnek. A két szervezet kemény harcot folytat a reklámjogokért. A szervezők nem alkalmazkodtak a szövetség igényeihez, és le is bukott sok versenyző - említ egy pletykát Sípos.