Vádat emeltek az Egymásért Alapítvány ügyében

Különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség az Egymásért Alapítvány és a vele kapcsolatban álló cégek vezetőit. A Nemzetbiztonsági Hivatallal is kapcsolatban álló alapítványt a vád szerint arra használták, hogy a jótékonyság álcájával kerüljék meg az adó- és vámfizetési kötelezettséget.

Nyolc emberrel szemben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében - közölte a főügyészség pénteken az MTI-vel. Földesi-Szabó Lászlót, az alapítvány kuratóriumának elnökét és hét társát az Egymásért Egy-Másért Alapítvány és a vele kapcsolatban álló gazdasági társaságok gazdálkodásával összefüggésben csempészettel, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolják.

Az Egymásért Alapítvány ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a vámosok hét ember ellen tavaly áprilisban. A nyomozás adatai szerint az érintett vállalkozásokat és az alapítványt irányítása alatt tartó elkövetők Magyarország európai uniós csatlakozását követően 59 esetben, megközelítőleg 1,4 milliárd forint értékben hoztak forgalomba elsősorban Távol-Keletről származó élelmiszereket.

A vámosok szerint az elkövetők mintegy 8500 tonna élelmiszert - elsősorban konzervet - hoztak be az országba, és azt a látszatot keltették, mintha az árukat ellenszolgáltatás nélkül az alapítványnak engedték volna át. Így vám- és áfamentesen vámkezeltették azokat. Az élelmiszert azonban az alapítvány ténylegesen nem vette át, hanem több magyarországi üzletlánc javára értékesítette azokat. Az ügylettel meg nem fizetett vám, illetve áfa összege a vámosok akkori közlése szerint 1,22 milliárd forint volt.

Az alapítvány kuratóriumában szerepet vállalt Nagy Lajos, a a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi, azóta elhunyt főigazgatója, Gyarmati György titkosszolgálati főosztályvezető, és az alapítvány jogtanácsosa is az NBH egy korábbi munkatársa volt. Később szerepet vállalt a kuratóriumban Galambos Lajos is, aki épp a botrány kirobbanása után távozott az NBH főigazgatói posztjáról.

Ellenzéki kezdeményezésre parlamenti vizsgálóbizottság is indult az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak vizsgálatára. A vizsgálóbizottság előtt Galambos azt mondta, a hivatal egyik stratégiai célja "bizonyos ázsiai gazdasági törekvések feltárása, illetve az ehhez kapcsolódó vámszabályok kijátszásának megismerése" volt. Az NBH azt feltételezte, hogy egyes vámos dolgozók és vezetők is segíthetik a bűnözőket.

A testület januárban elfogadott jelentése szerint az alapítvány nem volt ugyan fedőszervezete az NBH-nak, de az hivatal és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen "kockázatos" volt. Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke szerint "az alapítvány vezetői titkosszolgálatosdit játszottak". A büntetőeljárás megindulása után az alapítvány vezetői igyekeztek politikai kapcsolatokat létrehozni, elsősorban Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter felé, de a bizottság jelentése szerint nem jártak sikerrel.