Tanári hibánál is az érettségiző húzhatja a rövidebbet

Vágólapra másolva!
Csökken ugyan az érettségivel kapcsolatos panaszok száma, de így is vannak kínos esetek. Egy lánynak idén újra kellett vizsgáznia, mert első alkalommal a tanárok hibát hibára halmoztak. Idén akadt más szabálytalanság is: egy tanár nem értett egyet a hivatalos javítókulccsal, ezért összes diákjának maximum pontot adott. Az utóbbi három évben hétszer pénzbüntetést is kaptak a vizsgáztatók, de hogy pontosan miért, azt az illetékes hivatal nem akarja elárulni.
Vágólapra másolva!

Rosszul lett az orosházi Mihály Krisztina, amikor kihirdette az érettségi bizottság elnöke a történelem vizsgák eredményét. Úgy kellett kivinni a tanteremből. A kimondottan jó tanulónak számító 18 éves lány 8 pontot kapott az adható 60-ból. "Az elnök még hozzá is tette, hogy biztosan nagyon nehéz tételt húztam, pedig egyáltalán nem. Kimondottan könnyűt kaptam, jól feleltem, aminek a végén megkönnyebbültem" - idézte fel a történteket - a lány az [origo]-nak.

A 8 pont megdöbbentette az osztályfőnökét is, aki egyben történelemtanára a lánynak. A vizsgát dokumentáló jegyzőkönyv aztán fényt derített a történtekre: miközben a diák Könyves Kálmán portréjáról felelt, a neve mellett egy másik tétel száma szerepelt. A rossz eredményt azzal indokolták írásban a vizsgáztatók a lapon, hogy a lány leginkább a forrásokra támaszkodott, viszont a forráshasználatra adható 12 helyett csak 2 pontot adtak neki. A bizottság tagjai tehát önmagukkal is ellentmondásba keveredtek, ráadásul újabb szabálytalanságot követtek el azzal, hogy egyikük ki-be járkált a felelet alatt.

Titkolják a sztorikat

"Ez egy kellemetlen ügy a számunkra" - kommentálta az esetet - amelyről elsőként a Békés Megyei Hírlap számolt be - Bakonyi László, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke, miután a szegedi regionális irodájuk kivizsgálta a történteket. Ennek eredménye szerint a vizsgáztató pedagógusok többet hibáztak. Bár a vizsgáztatók ezek közül csak egy "adminisztrációs hibát" ismertek el, Mihály Krisztina szerencséje az volt, hogy feleletét végighallgatta egy osztálytársa, aki vallomásában mindenben megerősítette a szavait. A lánynak újra kellett szóbelizni, amikor is kiválóra felelt.

Kérdeztük Bakonyit, hogy vannak-e más hasonló történetek, de nem akart ilyenekről beszélni. "Nem kívánunk a vizsgákkal kapcsolatos sztorikat közre adni" - fogalmazott. Az OH által kiosztott pénzbírságokból mégis következtetni lehet arra, hogy az érettségiztetők máskor is követnek el hibákat. A vizsgákon szabályt sértő pedagógusokat büntethetik figyelmeztetéssel, eltanácsolhatják őket a további érettségiztetéstől, valamint 5 és 50 ezer forint közötti pénzbírságot is kiróhatnak rájuk.

Az utóbbi három évben hétszer kaptak pénzbüntetést a tanárok, ebből háromszor a maximumot, 50 ezer forintot szabtak ki. Azt nem tudni, hogy ez véletlen hiba, avagy szándékos szabálysértés volt-e, Bakonyi válaszaiból mindössze annyi derült ki, hogy két esetben "jelentős joghátrány" érte volna a vizsgázót, míg a harmadik érettséginél "egyes vizsgázók jogosulatlan előnyhöz juthattak volna".

Összességében azonban egyre kevesebb panasszal és törvényességi kérelemmel fordulnak a hivatalhoz a diákok, a szülők és a tanárok, ami meglepte Bakonyiékat. Az OH-nál arra számítottak, hogy az érettségi és a felvételi összevonásával megnövekszik a panaszosok száma. "Azt hittük, hogy a pontszámítási változások után minden egyes pontért harcolnak majd" - mondta az elnök. Nem így lett, 2004 óta az akkori 132-ről 72-re csökkent a törvényességi kérelmek száma. Ebből 11 alkalommal megváltoztatták a vizsgabizottság döntését, hétszer pedig megsemmisítették.

Saját szabálysértésével jelentkezett

Az OH feletti jogorvoslati fórum az érettségizők számára az oktatási ombudsman hivatala. "Sokan egyből hozzánk fordulnak, talán azért, mert minket ismernek a tévéből" - fogalmazott a biztos, Aáry-Tamás Lajos. Ő is a reklamációk csökkenéséről beszélt, de szavaiból kiderült, a hozzá befutó panaszok is hasonlóak azokhoz, amelyek az OH-hoz jutnak el: hibás javítás, rendezetlen adminisztráció, a vizsgadokumentumok rossz kiállítása, valamint a szóbelin a póttétel húzásának elmulasztása.

Mindezeket a hibákat a vizsgáztató tanárok követik el, olykor mégis az érettségiző diákot is büntetik a jogorvoslattal, ha az a vizsga megismétlését írja elő. "Durva lelki stressz volt" - mondta erről Mihály Krisztina, aki pár nappal a mások által elszúrt érettségije után kellett - ezúttal egy másik - bizottság elé állnia. Kérdésünkre, hogy ez miért történik, a biztos úgy fogalmazott az [origo]-nak, hogy "csak a legsúlyosabb esetekben" nyúlnak ehhez a módszerhez. Például az orosházi hiba után, vagy 2005-ben, amikor ellopták a tételeket. Ekkor tömegesen írták újra a tanulók a feladatokat.

Akadnak másfajta szabálytalanságok is. Aáry-Tamás Lajos azt mondta, az idei történetek közé tartozik, hogy egy tanár nem értett egyet a hivatalos javítókulccsal, ami annyira felbőszítette, hogy az összes diákjának a maximális pontszámot adta az írásbelijére. Igaz, utána maga fordult az ombudsmani hivatalhoz, amely megsemmisítette döntését, és a kifogásolt kulcs alapján értékelte a dolgozatokat. "Döntése sértette az egyenlő esélyek elvét, mert benyomta a diákjait az egyetemre, míg másokat kinyomott onnan" - kommentálta az esetet Aáry-Tamás Lajos.

Az viszonylag ritka, hogy pedagógusok fordulnak az ombudsmanhoz, jellemzően a diákok érzik úgy, hogy valami nem stimmelt a vizsgán. Így gondolták azok a tanulók is, akik többen egyszerre fordultak a biztoshoz, panaszuk szerint az egyik feladatnál helytelenül 2 ponttal kevesebbet ítélt meg nekik a javító. A vizsgálat - ebben - nekik adott igazat, azonban mégis ráfáztak. Egy másik feladatnál ugyanis úgy ítélték meg a hivatal munkatársai, hogy túlpontozták őket. Innen ezért levontak tőlük 3-at. "Amennyiben pontszámítási kifogással kell átnézni egy dolgozatot, úgy a szabály szerint az egészet újra kell javítani. Ebben az esetben végül érdeksérelem érte a diákokat, de nem jogsérelem" - fogalmazott Aáry-Tamás Lajos.