Gyenge lábon áll a kormánynegyedes becslés

Büszkén lobogtatott a Pénzügyminisztérium egy jelentést, amely szerint a lefújt kormányzati negyed valójában nem is hatalmas bukta volt, hanem jó üzleti befektetés. A kiszemelt ingatlan értékének állítólagos növekedésére hivatkoztak, ezt ugyanakkor gyengíti, hogy azt senki nem mondja meg, ki és milyen szempontok alapján becsülte meg az ingatlan árát. Ráadásul már a kormányzati negyed is azért bukott meg, mert rengeteg a kérdőjel a telek körül, úgyhogy egyáltalán nem biztos, hogy kapkodnának érte a piacon.

"A kormányzati negyeddel kapcsolatos befektetés teljes egészében megtérült, az elszámolás mérlege pozitív" - állítja a Pénzügyminisztérium (PM) jelentése a januárban lefújt projektről. E szerint a költségvetés 10 millió forint plusszal zárta a félbemaradt beruházást: 9 milliárd 447 millió forintot költöttek, de a MÁV-tól megszerzett, több mint 46 ezer négyzetméteres ingatlan becsült értéke 9 milliárd 457 millió forint.

Az [origo] érdeklődésére a PM sajtófőosztályán nem tudták megmondani, hogy melyik értékbecslő cég és milyen szempontok alapján állapította meg ennyiben a telek értékét. Azt mondták, az ügyben a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. az illetékes. A cég szóvivője azonban sem a neki írt levélre nem válaszolt, sem a mobiltelefonját nem vette fel.

A tárca az elszámolásban nem tüntette fel azt a körülbelül ötmilliárd forintot, amibe a MÁV-nak került a kiköltözés, a bontás és a szükséges fejlesztések. Igaz, érdeklődésünkre a vasúttársaság azt közölte, nem úgy tekintenek a költségekre, mint ami kifejezetten a kormányzati negyed miatt keletkezett, mert a vasúti funkciók fokozatos leépítése egy 1997 - a Westend megépítése - óta tartó folyamat része. Azzal pedig állítólag már korábban is tisztában voltak, hogy a kiürítés ötmilliárd forintba fog kerülni.

Az általunk megkérdezett ingatlan-tanácsadó cégek nem kívántak becslésekbe bocsátkozni a telek lehetséges értékéről, arra hivatkozva, hogy túl sok körülötte a bizonytalanság. Úgy vélték azonban, hogy ha az a döntés születik, hogy hosszabb távon sem kívánják felépíteni a kormányzati negyedet, biztosan érdekelné a fejlesztőket a Nyugati mögötti terület, ahová közép- és felső-közép kategóriájú lakásokat és irodákat lehetne építeni. Pados Gergely, a Cushman&Wakefield ágazatvezetője szerint az a terület az egyetlen Budapest belvárosában, ahol még van szabad terület egy nagyobb irodakomplexum számára.

Villamos, alagút, parkoló

A PM-nél az [origo]-nak ismét megerősítették, amiről korábban Veres János pénzügyminiszter is beszélt, vagyis hogy nem kívánnak lemondani a kormányzati negyedről, csak éppen most nem látják megvalósíthatónak a tervet. Arra azonban nem tudtak választ adni, hogy ha mégis felépül valamikor a negyed, tehát nem akarják eladni a telket, mi értelme van meghatározni a terület forgalmi értékét.

A telek esetleges értékesítése egy nyílt pályázaton abból a szempontból mindenesetre jó megoldás lehetne, hogy legalább kiderülne, valójában mennyit ér az ingatlan a piacon. Az ingatlan körül azonban annyi kérdőjel merült fel már a kormánynegyed előkészítésekor, hogy ezek nem feltétlenül teszik csábítóvá. Ahhoz, hogy a területre építeni lehessen, meg kell oldani egy sor szabályozási és közlekedési problémát, amely nagyban hozzájárult a negyed tervének bukásához is. Mindenekelőtt kezdeni kell valamit a vasúti vágányokkal - persze csak akkor, ha megmarad a vasúti funkció a Nyugati pályaudvaron. A tervpályázaton győztes Janesch-Kengo-terv a föld alá süllyesztené a vasúti síneket, a Finta Stúdió városrendezési koncepcióként elfogadott terve pedig a meglévő vágányok fölé húzná fel az épületeket.

A beépítéshez meg kell oldani a közúti- és a tömegközlekedés fejlesztését is. A közlekedési hatóság és a fővárosi önkormányzat korábban összesen 20 milliárd forint értékű beruházást határozott meg a Westend II. bevásárlóközpont, illetve a kormányzati negyed felépítésének feltételeként: ki kell szélesíti a Podmaniczky utcát, kétszáz, a VI. kerületi lakók által kedvezményesen használható parkolóhelyet kell létesíteni, és építeni kell egy villamos vonalat is, amihez még hozzájöhet az esetleg megépülő Ferdinánd-alagút költsége.

A VI. kerületi önkormányzat ugyan tavaly év végén elfogadta, a fővárosi közgyűlés pedig jóváhagyta a terület szabályozási tervét - ami lehetővé teszi a beépítést -, de az e felett álló településszerkezeti terv továbbra sem beépíthető területként tartja számon az elképzelt kormányzati negyed helyszínét. Egy esetleges beruházás előtt ezt az ellentmondást mindenképpen fel kell oldani.

Nagyításhoz klikk a képre!

A kerületi szabályozási terv egyébként a Nagykörúttól a Bajza utca és Bulcsú utca vonaláig 30, onnan a Dózsa György útig 25 méter magas épületeket engedélyez a Podmaniczky utca mentén, a telkeknek akár 80-100 százalékát is be lehet építeni. Korlátozást jelent, hogy valamilyen formában meg kell tartani a közúti közlekedést a Ferdinánd híd vonalában (esetleg alagúttal), gyalogos kapcsolatot kell biztosítani a vasúti sínek hosszában, illetve a Szinyei Merse utca és a Lehel tér közt. Ugyanezen a szakaszon összesen 12 500 négyzetméter közcélú zöldterületet is létre kell hozni.

Csapody Miklós MDF-es parlamenti képviselő már korábban, idén januárban felvetette, hogy a terület egészén egy nagy közparkot kellene létrehozni. Az elképzeléshez legutóbb, július elején Wertán Zsolt KDNP-s fővárosi képviselő is csatlakozott. Ez a park, az eddig elköltött milliárdokat figyelembe véve kissé drága lenne, de valószínűleg lenne rá igény: Budapesten mindössze 11 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra, de a belső kerületekben (V. VI. VII. és Újlipótváros) még rosszabb a helyzet, alig egy négyzetméter zöld jut egy emberre.

Lendületből kudarc

A kormányhivatalok összeköltöztetését régóta tervezték, de csak a 2006-os választások utáni reformlendületben vágtak neki a megvalósításnak. 2006. december 1-én jelentették be, hogy a lehetséges helyszínek közül a Nyugati pályaudvar mögötti területet választották, 2007 májusában pedig arról döntöttek, hogy magántőkéből, PPP konstrukcióban kívánják megvalósítani a kormánynegyedet. Májusban eredményt hirdettek a tervpályázaton, amelyen a Janesch Péter és Kengo Kuma által vezetett építészcsapat terveit találták a legjobbnak.

2007 végére azonban kiderült, a projekt nincs kellően előkészítve, így egymás után bukkantak fel tulajdonjogi, tervezési, közlekedési és a pénzügyi problémák. A nyolc lehetséges magánbefektető konzorcium egymás után jelentette be, hogy kiszáll, így a végső határidőre egyetlen pályázó maradt versenyben. A lebonyolításért felelős Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) január 16-ra halasztotta az eredményhirdetést, de a kormányszóvivő már egy héttel korábban bejelentette, lefújják a tervet.