"A páratlan virsli halálra van ítélve"

Vágólapra másolva!
Mivel Magyarországon semmiféle felmérés nem készült az élelmiszer pazarlásáról, az olvasók bevonásával próbáltunk utánajárni, milyen élelmiszereket milyen arányban dobálunk a kukába. A saját pocsékolásukat két hétig nyomon követő olvasóink közül van, aki kínosan ügyel a maradék felhasználására és a megszáradó kenyeret is morzsává őrölve próbálja megmenteni. A pazarlók arra panaszkodnak, hogy bedőltek a bolt akcióinak és nem tudtak előre tervezni.
Vágólapra másolva!

"Általában munka után ugrom be a boltba, amikor már farkaséhes vagyok, és bármit megennék. Így fordul elő, hogy folyton kenyeret, vajkrémeket és felvágottakat veszek. Aztán a kenyér megszikkad, máris nem olyan csalogató, a vajkrém összeesik, furcsa lében kezd úszkálni, és a felvágott sem izgat a harmadik nap után" - összegezte az ételkidobással kapcsolatos tapasztalatait az [origo]-nak írott levelében egy 23 év körüli, Budán élő nő.

A brit kormány még júliusban ismertette azt a felmérést, amely szerint Nagy-Britanniában évente, átlagosan 4,1 millió tonna ehető ételt dobnak ki. Ez azt jelenti, hogy a háztartások évente átlagban 420 fontot - 121 ezer forintot - dobnak ki az ablakon. A Gordon Brown vezette kormány ezért pazarlás elleni kampányt jelentett be, amelynek részeként többek között megtiltanák az áruházláncoknak a "kettőt fizet, hármat kap" akciókat. Magyarországon ugyan hasonló felmérés nem készült, a Fővárosi Közterület-fenntartónál (FKF) azonban azt mondták: az évente keletkező budapesti 700 ezer tonna szemétnek 3-4 százaléka lehet az élelmiszer.

Kíváncsiak voltunk, hogy egy átlag háztartásban mekkora a pazarlás. Ezért arra kértük olvasóinkat, hogy két héten keresztül naponta rendszeresen számoljanak be arról, mennyit költöttek élelmiszerre, miket vásároltak, illetve abból mennyi végezte végül a kukában. Felhívásunkra végül négyen jelentkeztek, akik részletes táblázatban számoltak be a pocsékolás mértékéről.

A legnagyobb tételben egy háromfős, Budapest egyik kertvárosában élő család dobott ki ételt. Kimutatásuk szerint két hét alatt összesen 84 740 forintot költöttek ételre, ebből 7385 forintnyi élelmiszer került a kukába, többek között felvágott, joghurt, gyümölcs. A saját jellemzésük szerint jól kereső, két autóval és egy 80 négyzetméteres házzal rendelkező család azt mondta: hiába próbálnak odafigyelni, az esetek többségében túlfőzik, túlrendelik magukat.

Szintén nagy pazarlónak bizonyult az a 23 éves, egy második kerületi lakásban barátnőjével élő nő, aki a múlt két hétben gyros, babfőzelék, gombás rizottó, kínai leves, sült hús, virsli, vajkrém, tejföl, túró, tej, dinnye, kenyér maradékát dobta a kukába. Összesen háromezer forint értékben. A pazarlás oka szerinte az, hogy miután megvett valamit, rájön, nem akarja aznap megenni, így beljebb tolja a hűtőben. "Később pedig már nem néz ki jól, lehet, hogy még jó, de nincs kedvem megenni" - magyarázta.

A nő elismerte, hogy képes bedőlni az áruházak "kettőt fizet, hármat kap" akcióinak. "Megveszem, de mire a harmadikig eljutok, addigra megromlik" - közölte. "A tej nem átlátszó ruhában kerül forgalomban, így sose látom, mennyi van még a dobozban, és már csak akkor eszmélek, ha reggel a kávémba öntöm a tejfölszerű fehér folyadékot" - fogalmazott. A nő azt is nehezményezte, hogy a virslit páratlanul csomagolják, "így szerinte egyikük biztosan halálra van ítélve, mivel a virslit csak párosával lehet enni".

"A dinnyét teljesen ki kell enni, a héján nem maradhat piros csík, a krumplit pedig vékonyan kell meghámozni" - vázolt egy teljesen más szemléletet egy szegedi kertes házban egyedül élő nő. Az asszony kezei között 14 nap alatt mindössze egy alma, pár szem szilva, egy paprika, egy paradicsom és egy tojás ment pocsékba. "Odafigyelek rá, hogy a maradékokat idejében elfogyasszam vagy valamilyen módon hasznosítsam" - mondta a nő, aki a saját maga által sütött kenyeret például zsemlemorzsává őrli, ha az kezdene megromlani.

Ugyancsak igyekszik takarékoskodni az a VIII. kerületi 37 négyzetméteres lakásban élő család, akik két hét alatt mindössze 230 forintnyi ételt dobtak ki."Drága az étel, ha a kenyér kezd kiszáradni, akkor bundáskenyeret csinálunk belőle, ha van otthon főtt ennivaló, akkor nem veszünk hideget" - mondta a nő, aki hozzátette: ha a párja vásárol, pontosan összeírja, hogy miből mennyit vegyen.

Az [origo] nem reprezentatív felmérése szintén azt erősítette meg, hogy sok ételt dobunk ki. Az [origo]-n összesen 6775 ember szavazott, többségük, 72 százalék azt mondta, "néha megromlik valami, azt muszáj kidobni". 10 százalék válaszolta azt, hogy "pazarló vagyok, gyakran dobok ki ételt". 14,7 százalék pedig állította: soha nem dob ki ételt, amit megvesz, azt meg is eszi.