Akkor védjük a klímát, ha mi is jól járunk

Elsősorban azokat a környezettudatos lépéseket teszik meg a magyarok, amelyekből közvetlen anyagi előnyük is származik. Ha kényelmük feláldozásáról van szó a környezet jövőjéért, már nem olyan lelkesek - derül ki egy kutatásból, amelyet magyarországi környezetvédő szervezetek végeztek. A felmérés szerint a többség izzócserével tett eddig valamit a klímaváltozás ellen, és kevésbé ismeri a klímaváltozás hosszú távú hatásait.

A magyar lakosság tisztában van az éghajlatváltozás fogalmával és lényegével, ám annak elsősorban csak a rövid távú és közvetlen hatásait ismeri, míg az igazi veszélyeket rejtő hosszú távú és közvetett hatásokkal csak kevesen vannak tisztában - derül ki a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország és a Cognative Kft. közös kutatásából. A lakosság klímaváltozással kapcsolatos ismereteit felmérő kutatás eredményeit csütörtökön ismertették.

Az idén májusban végzett felmérésből kiderül, hogy a klímaváltozásról szinte mindenki (a megkérdezettek 96 százaléka) hallott. Hatásainak ismerete azonban már nem volt ennyire egyértelmű. Arra a kérdésre, hogy milyen hatásait ismerik a klímaváltozásnak, a válaszadók 82 százaléka a természeti következményeket és veszélyeket említette, míg a közvetett és hosszú távú hatásokat - például a növény- és állatfajok kihalását, az éhínséget, a vízhiányt - csak kevesen említették.

A megkérdezettek az új népvándorlást, a szegények és a gazdagok közötti különbségek növekedését, valamint a potenciális háborús konfliktusok kialakulását tartották a legkevésbé veszélyesnek a klímaváltozás lehetséges következményei közül.

Izzócsere, mert megéri

A megkérdezettek - 15 éven felüli magyar állampolgárok - 57 százaléka a klímaváltozás mérséklése érdekében eddig leginkább annyit tett, hogy takarékosra cserélte a hagyományos izzóit - feltehetően elsősorban anyagi okokból.

A lakosság által megtett környezettudatos lépések között csupa olyan szerepel, amelyeknek azonnali gazdasági eredménye is van, a kényelmi faktor megjelenése jelentős hátrányt jelent. Például az autós közlekedés korlátozása korántsem olyan népszerű, mint más környezettudatossági lépések.

A kutatásból az is kiderül, hogy az emberek több mint fele nagyon fontosnak tartja a zöld civil szervezetek fellépését az éghajlatvédelem ügyében. Elsősorban azt várják a zöldektől, hogy lépjenek fel a környezetszennyező vállalatokkal szemben, széles körben tájékoztassák a lakosságot és szükség esetén a politikusokra is gyakoroljanak nyomást.