Nem számolják bűneiket a füstölgő magyar városok

"A szén-dioxid nem légszennyező anyag, az a klímaváltozásért felel" - ezzel magyarázta a Fővárosi Önkormányzat, hogy miért nincs felmérése a város által kibocsátott, klímaváltozásért felelős gázok mennyiségéről. Magyarországon a kormány feladata a klímaharc, amely során viszont főleg a gyárak által okozott szennyezés visszaszorítására koncentrál. Pedig a londoni adatokból az derül ki, hogy a káros anyagok harmadát nem a gyárak és az autók, hanem mi magunk állítjuk elő.

Huszonegy amerikai nagyváros, köztük New York és New Orleans, a múlt héten bejelentette: nyilvánosságra hozzák, hogy mennyi szén-dioxidot bocsátanak ki - jelentette az AFP amerikai hírügynökség. A Londonból indult kezdeményezés célja, hogy átláthatóvá váljon, egy-egy nagyváros mekkora mértékben felelős a globális felmelegedésért. Az adatokra azért van szükség, hogy világossá váljon, mihez képest akarják csökkenteni a kibocsátást.

A kezdeményezés kapcsán az [origo] megkeresett több magyar nagyvárost, hogy mérik-e, mennyi üvegházhatású szén-dioxidot eregetnek ki. Adatokat azonban egyik általunk megkérdezett város sem tudott mondani.

A szegedi és a pécsi önkormányzat meglepődött a kérdésünkön, előbbi például a város hulladékkezelő cégéhez irányított bennünket, de ott sem voltak meg a kért számok. A fővárosi önkormányzatnál pedig azt mondták: a környezetvédelmi osztályuk csak a légszennyezésért felelős gázokat méri. "A szén-dioxid nem légszennyező anyag, az a klímaváltozásért felel" - jelentette ki a környezetvédelemért is felelős főpolgármester-helyettes irodájának illetékese. A fővárosnak nincs klímaterve sem, az ezzel kapcsolatos stratégiát kormányzati szinten fogják össze - közölték.

Dallos György, a WWF környezetvédő civil szervezet projektvezetője szerint az egyes települések hozzáállásában szerepet játszhat, hogy Magyarországon kormányzati szinten kezelik a klímaváltozás kérdését. Magyarország csatlakozott az üvegházhatású gázok csökkentéséről szóló kiotói megállapodáshoz, ez azonban csak az ipari létesítmények által kibocsátott káros anyagok visszafogását írja elő. Bár a lakosság is jelentős mennyiségű, a klímaváltozáshoz hozzájáruló anyagot bocsát ki, a magyar klímaharc legtöbbször a kiotói kövtelmények teljesítésében merül ki. Igaz, a nagyvállalatok füstölését valóban könnyebb visszafogni, mint a lakossági szennyezést.

Az ország éves 80 millió tonnás kibocsátásából a legnagyobb szennyező mátrai erőmű 6,5 millió tonnáért, a közel kétszáz hazai nagyvállalat pedig gázok 30-40 százalékáért felel. A WWF munkatársa szerint ennek ellenére Magyarországon is fontos lenne bevonni a lakosságot a klímaellenes küzdelembe. A teljes magyar lakosságot klímabarát megoldásokra kellene szoktatni, a nagyobb városoknak, köztük Budapestnek pedig alkalmazkodási stratégiát is készíteniük kellene, amely beazonosítja a város legnagyobb szennyezőit és megfogalmazza, hol lehetséges a csökkentés - mondta Dallos.

London például saját klímatervében annak ellenére tett önkéntes vállalásokat, hogy Nagy-Britannia a kiotói egyezmény miatt egyébként is kénytelen faragni a kieregetett szén-dioxid mennyiségén. A 232 oldalas, 2007-ben elfogadott londoni klímaterv szerint ha nem lépnek, akkor a 44 millió tonnás éves kibocsátás 2025-re 51 millió tonnára nő. Ebben azonban nincs benne a légi közlekedés, ami önmagában 20-23 millió tonnáért felel. A lakosság meghatározó szerepét az is bizonyítja, hogy a londoni szén-dioxid 38 százalékáért az emberek, 33 százalékért a közintézmények, az üzletek, 22 százalékért a közlekedés, 7 százalékáért pedig az ipari létesítmények felelnek.

Magyarországon saját klímatervvel kizárólag a klímabarát települések szövetségéhez tartozó Tatabánya, Pomáz, Hosszúhetény, Albertirsa és Pilis rendelkezik. Közülük Tatabánya jár az élen, amelynek várhatóan még az idén meglesz az összesítése arról, hogy mennyi szén-dioxidot ereget ki a város.

Botos Barbara, a település klímatervének koordinátora az [origo]-nak azt mondta: már összesítették a településen regisztrált autók és tömegközlekedési eszközök által használt üzemanyagot, a lakosság és az ipar áram-, víz- és gázfogyasztását, valamint az önkormányzati fenntartású intézmények energiafelhasználását. Ezekből az adatokból a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai számolják ki, hogy Tatabánya mennyi üvegházhatású gázt bocsát ki. Botos szerint a konkrét számok ismeretében lehet majd meghatározni, hogy milyen intézkedésekkel mennyit lehet ebből lefaragni.