Elmaradt a határon túli magyar fiatalok hazai felsőoktatásban várt rohama a szomszédos országok EU-csatlakozása után - írja a Népszabadság. A lap szerint az oktatási szakemberek jelentős része azt várta, hogy Szlovákia és Románia csatlakozása után ugrásszerűen megnő az ottani magyar nemzetiségű fiatalok érdeklődése a hazai felsőoktatás iránt. A csatlakozással ugyanis elhárultak az itt tanulás idegenrendészeti, társadalombiztosításai akadályai, és már nem csak költségtérítéses képzésben vehetnek részt.
A jelenség okait csak találgatják. Visszafoghatta az érdeklődést a tandíj bevezetése - a jelentkezés idején még érvényben volt ez az előírása, csak a népszavazás nyomán vonták vissza. Inkább azonban az állhat a háttérben, hogy a határon túli magyar nyelvű egyetemi és főiskolai hálózat mind jobban megszilárdul - írja a Népszabadság. Romániában a Sapientia Egyetem, Szlovákiában a Selye Egyetem vonzza a helyi fiatalokat, de a többségi nyelven oktató intézmények is indítanak már magyar nyelvű képzést, főként Romániában.
Az oktatási tárca lapnak nyilatkozó munkatársa szerint általában közel nyolcezer külföldi diák tanul a hazai felsőoktatásban, zömében a szomszédos országok állampolgárai. Ez a szám évente pár száz fővel változik, de lényegében állandó. Idén enyhe csökkenés várható. A minisztérium határon túli magyarokkal foglalkozó titkárságának becslése szerint a külföldi diákok 92-95 százaléka magyar nemzetiségű.