Trehány gazdák miatt sok a veszélyes kutyafalka

Többször támadtak emberre kutyafalkák az elmúlt pár hónapban. Az állatvédők szerint a gondatlan állattartók okozzák a problémát, az önkormányzatok pedig azt állítják, hogy nincs fegyverük a trehány gazdák ellen. A falkába verődött kutyák elől elmenekülni nehéz, mert az állatok egymást hergelik, és kiütközik rajtuk a farkasjelleg.

Kóborolva is védik a területüket

Az utóbbi hónapokban sok falkás kutyatámadásról érkezett hír. Hétfő hajnalban két jászberényi nőt támadott meg egy kutyafalka a város külterületén, egy kivilágítatlan kerékpárúton. A kutyákat egy arra járó autós tartotta fel, amíg a nők elmenekültek. Júlusban Zuglóban támadt egy férfira három kutya, az állatokat - mivel meglett a gazdájuk - végül az önkormányzat elszállíttatta és valószínűleg elaltatják őket. A túrkevei önkormányzathoz júniusban érkezett bejelentés egy kutyafalkáról, amelyik riogatta a lakókat. Májusban Nemesbikken egy férfi egy csapat focizó gyerekre uszította 13 kutyáját, egy hétéves kisfiú nem tudott elfutni és halálra marcangolták a kutyák. A férfiról úgy tudták, csak két kutyát tart.

Arról nincs hivatalos statisztika, hogy növekedett-e a kutyatámadások száma. A Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora, Szilágyi István szerint azonban időzített bombaként viselkednek a kóbor vagy gondozatlan, falkába gyűlt kutyák.

"Nem tudni, hány kutya lehet Magyarországon, de az biztos, hogy mérhetetlen szaporítás zajlik. Nincs helyes állattartási kultúránk, illetve nem jó fajtát választunk. A megunt állatok pedig a leggyakrabban az utcán végzik, ahol ráadásul tovább szaporodhatnak. A legnagyobb gondot az éhes, falkákba tömörülő kutyák jelentik, amelyek egymást hergelik, egyre agresszívabban viselkednek" - mondta az [origo]-nak Szilágyi. Szerinte a hatóságok, elsősorban az önkormányzatok még nem ismerték fel, mekkora problémáról is van szó.

Vannak olyan kis falvak, ahol minden egyes kutyát lefényképeztek, így bármikor beazonosítható, hogy kinek a kutyája csatangolt el. A nagyobb városokban vagy a fővárosban azonban semmilyen regisztráció nincs, így ellenőrizhetetlen, ki hány állatot tart valójában. Szilágyi elmondta: találkozott már olyan esettel, amikor egy férfi 15-20 kutyát tartott egy disznóólban. Sokan a megunt kutyákat egyszerűen kiteszik az utcára, ami az állatvédő szerint ugyan bűncselekmény, mert indokolatlan elhagyásnak minősül, azonban mivel ez utóbbi kategória nincs kifejtve a törvényben, nem büntetik meg a kutyatulajdonost, és legtöbbször nem is keresik.

A vadász szerint az ember előbbre való

Van, ahol a sintér gyűjti össze a kóbor kutyákat, majd elaltatják őket, máshol állatmenhelyeken próbálják őket elhelyezni, de sok önkormányzat kilöveti az állatokat. Túrkevén például egy hivatásos vadászt bíztak meg azzal, hogy a határszéli erdő vadjainak védelmén túl lássa el a város kóbor kutyáktól való megtisztítását is.

A névtelenséget kérő vadász az [origo]-nak azt mondta: szerinte az emberi hanyagság, a lustaság és a pénztelenség vezetett oda, hogy mára egyre inkább ellepik a városokat a kóbor kutyák. Gondot jelent az is, hogy összevissza szaporodnak a kutyák egymás között, és a keverék kutyák erősek, kiismerhetetlen természetűek. "Sok helyen nincsenek körbekerítve a házak, és ha egy-két kutya elkezd vonyítani, megy utána a többi, aztán falkában portyáznak. Kiütközik rajtuk a farkasjelleg. Vonzzák egymást, együtt pedig még a félénkebb is bátran támad" - közölte.

A túrkevei vadász altatólövedékkel dolgozik, a meglőtt kutyát általában két hétig őrzik, ha nincs meg a gazdája, megpróbálják elajándékozni, vagy végső esetben elaltatják. Erre a sorsra az öreg, beteg és az agresszív kutyák jutnak. A vadász szerint az is gond, hogy ha meg találják is a kutya gazdáját, amint kiderül, hogy a kutya kárt tett másik állatban, autóban, vagy emberre támadt, inkább letagadják a tulajdonosok. "A kutyát sokszor jobban védjük, mint az embert, gyakran hallani, hogy kegyetlenség őket elaltatni, mert nem a kutya tehet arról, hogy ilyen, hanem aki ilyenné nevelte. Más megoldás azonban nincs, ha rendet akarunk" - állította a férfi, akit szintén támadt már meg kutyafalka. Négy kutya rontott rá, és azonnal lelőtte őket, szerinte másképp esélye se lett volna.

Falka ellen tehetetlen az ember

Számos fórum foglalkozik azzal, mi a teendő, ha egy kutya megtámad valakit. Ezek szerint tilos elfutni, lehetőleg olyan helyet kell keresni, hogy hátulról ne tudjon támadni a kutya, és nem szabad a szemükbe nézni. Igaz, éles helyzetben nem egyszerű betartani ezeket a szabályokat, ráadásul nem is biztos, hogy célravezetőek. Ha kistermetű a kutya, sokszor elég rákiabálni, ha nagyobb termetű, akkor ez hatástalan, inkább meg kell próbálni lassan kikerülni az állatot. Abban azonban mindenki egyetért, hogy ha egy egész kutyafalka ront az emberre, gyakorlatilag semmi esély a menekülésre. Futni ilyenkor is tilos, mivel a kutyák prédának tekintik az embert, üldözőbe veszik, és garantáltan utolérik, ha sokan vannak.

A falkában támadó kutyák ugyanis nem mind harapnak, általában csak kettő-három támad, a többiek hangos ugatással ingerlik őket. Ha az embernek szerencséje van, megelégednek azzal, hogy itt-ott belemarnak. A leginkább a gyerekek és az idősek vannak veszélyben, őket ugyanis egyértelműen prédaként kezelik a kutyák - állítják a szakemberek.

Nem tiltható meg az állattartás

A rendőrség nem regisztrálja külön a kutyatámadásokat, hanem a sérülés súlyossága szerint osztályoz, könnyű testi sértés, súlyos testi sértés vagy emberölés kategóriájába sorolja az eseteket. Az önkormányzatok pedig csak akkor lépnek, ha bejelentést tesznek náluk a sértettek.

A zuglói hatósági osztály vezetője, Farkas Gyöngyi hozzátette: általában csak állatvédelmi bírságot szoktak kiszabni a nem megfelelően tartott kutyák miatt, ebben az esetben azonban a tulajdonos "egy szellemileg leépült ember, akinek korábban agyvérzése volt, és fel sem fogta, hogy voltaképp mit tettek a kutyái". Azt sem tudta, hogy két vagy három kutyája van-e, és az önkormányzat nyomására belátta, hogy nem tudja felelősséggel a kutyák gondját viselni - tette hozzá.

Az önkormányzatnak arra nincs lehetősége - állította Farkas -, hogy egy ilyen embert eltiltson a további kutyatartástól, bármikor előfordulhat, hogy újabb ebeket vesz magához, majd azokról sem tud gondoskodni. "Nem lehet megtiltani a kutyatartást, csupán az adott kutyát lehet veszélyessé minősíteni, annak tartása pedig csak engedéllyel lehetséges, ezt megtagadhatjuk" - közölte. Szilágyi István ehhez megjegyezte, hogy Budapesten, ahol körülbelül 2 millióan élnek, összesen 9 olyan állatról tudnak a hatóságok, amelyik bejelentési kötelezettséggel bír, miközben az állatkereskedések telítve vannak mindenféle veszélyes állatokkal, amelyek szintén engedélykötelesek - itt a veszélyes kutyákon kívül említette a madárpókokat, aligátorteknősöket és más, az emberre ugyancsak veszélyes állatokat is.