A lezser kihallgatás a Kulcsár-ügy gumicsontja

Kulcsár Attila, a diktáló ügyvéd és a lezser ügyészek közös munkája az a vallomás, amely a bróker-ügy csütörtökre várható elsőfokú ítéletében az egyik fontos bizonyíték - állítja a másodrendű vádlott, Kerék Csaba ügyvédje. A védő szerint a jegyzőkönyv hitelessége megkérdőjelezhető, bár Kulcsár azt állítja: a jegyzőkönyv az ő vallomását tartalmazza. Büntetőjogászok szerint nem ritka, hogy a kihallgatásoknál a törvényben rögzítettnél jobban besegít az ügyvéd és a "nagyvonalú" a jegyzőkönyvezés a gyanúsítottnak.

Kulcsár Attila és Kerék Csaba a tárgyaláson

Csütörtökön a bíróság elsőfokú ítéletet hirdethet a Kulcsár-perben, ezzel lezárulhat az elmúlt évtized egyik meghatározó gazdasági bűnügyének első szakasza. Kulcsár Attilán kívül még huszonegyen ülnek a vádlottak padján, ahová legtöbben a K&H Equities egykori brókerének vallomása alapján kerültek. Kulcsár amellett, hogy beismerte a neki felrótt bűncselekményeket, terhelő vallomást tett a többi vádlottra nézve.

Kulcsár még 2004 júniusában tett többórás vallomást, amit - tudtával és beleegyezésével - videofelvételen rögzítettek. Az ebből nyilvánosságra került részletek botrányt keltettek: a törvénytelen pénzügyi manőverekkel és az ügyfelek millióinak elsikkasztásával gyanúsított Kulcsárral ugyanis - a felvétel tanúsága szerint - kesztyűs kézzel bántak a kihallgatást végző ügyészek, a több mint 8 milliárd forintos kárt okozó bűnügy legfőbb gyanúsítottjának vallomása leginkább egy oldott légkörű, baráti beszélgetéshez hasonlított.

A kritikák nyomására a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztálya megvizsgálta kihallgatást, amelyet végül szabályosnak találtak. A vizsgálat érdekessége, hogy az ügyészek olyan kihallgatást vizsgáltak, amit szintén ügyészek végeztek. Az erről készített, bíróságnak is benyújtott feljegyzésben azt állították: sem a kihallgatás légkörét, sem az alkalmazott taktikát nem érheti kifogás.

Aktív részvétel

Kerék Csaba védője, Ruttner György szerint komoly problémák vannak a vallomástétellel és annak jegyzőkönyvezésével. Kerék Csaba az utolsó szó jogán maga is arról beszélt: Kulcsár bizonyítékgyárrá vált az ügyészség kezében, amely száz emberre nézve mondatott el vele vallomást.

Ruttner már azt is különösnek találta, hogy - mint állítja - az ügyészség elsőre nem csatolta a vádirathoz a videót - csak a felvételről készült jegyzőkönyvet - mint bizonyítékot, amit később az ügyvédek kérésére pótoltak. Az ügyvéd a videó és a jegyzőkönyv részletes összevetése alapján azt állítja: súlyosan kifogásolható, ahogy Kulcsár vallomása - megfogalmazása szerint - "készült". Kulcsár ugyanis ügyvédje, Zámbó Gyula és a kihallgatást végző ügyészek aktív részvételével tett vallomást.

Diktál az ügyvéd, diktál az ügyész

Ruttner azt állítja: a jegyzőkönyvben olyan állítások jelennek meg Kulcsár Attila kijelentéseként, amiket nem mondott a videofelvétel szerint, míg lényeges nevekre, adatokra és tényekre vonatkozó - a felvételen hallható - mondatait egyáltalán nem rögzítették. Kerék Csaba ügyvédje kifogásolja azt is, hogy a bróker sok mindent csak ügyvédjének "előre mondása" alapján vallott. Mint mondta, a videó tanúsága szerint Zámbó Gyula több esetben szóról szóra diktálta védencének a mondatokat, amit Kulcsár egyszerűen megismételt. A jegyzőkönyvben mégis kizárólag neki tulajdonítva szerepelnek az adatok, és nem állapítható meg, mi hangzott el a gyanúsított és mi védője szájából.

Kulcsár írásban rögzített vallomásába ráadásul keverednek olyan állítások is, amelyek - szintén a videó alapján - a kihallgatást végző ügyészek valamelyikétől származnak, mégis úgy tüntetik fel ezeket, mintha a bűntársairól faggatott bróker adná elő - állítja Ruttner. Szerinte ezt támasztja alá, hogy a Legfőbb Ügyészség által az ügyészi kihallgatásról készített jelentésben az szerepel: "tény, hogy a kihallgatás elején előfordult, hogy a védő is diktál, pontosít, dr. Ihász Sándor (az egyik ügyész - a szerk.) is feláll, ő is diktál".

Az ügyészi jelentés készítői elismerték, hogy az ügyész és Kulcsár között különös jelenetek zajlottak le a kihallgatás során: a bróker a videóra vett kihallgatás közben felírt valamit egy papírra, majd ezt átcsúsztatja az ügyésznek. Ruttner szerint nem derült ki, mi lehetett a papírra írva, a jegyzőkönyvben pedig meg sem említették az ügyésszel folytatott külön kommunikációt. Kerék védője súlyos formai hibákat is felvet: a jegyzőkönyvben nem jelölték meg a kihallgatás vezetőjét, aki a törvényességért felelős, másrészt a videó 26 perccel rövidebb, mint amennyi ideig a jegyzőkönyv szerint a kihallgatás tartott.

Ruttner a szerinte a videó és a jegyzőkönyv közti ellentmondásokra építette többek között Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatójának védelmét. Hiszen ha a jegyzőkönyv hitelessége megkérdőjeleződik, nem vehető figyelembe a bizonyítékok mérlegelésekor.

Kulcsár mindvégig azt állította, hogy a jegyzőkönyvben szereplő vallomás az övé. A per egyik tárgyalási napján például kijelentette: "a jegyzőkönyv az én vallomásomat tartalmazza". Az utolsó szó jogán pedig csak annyit jegyzett meg: már mindent elmondott, amit akart. Védője, Zámbó Gyula szerdán annyit mondott kérdésünkre: a bíróságnak kell eldöntenie, mennyiben veszi figyelembe bizonyítékként a jegyzőkönyvet. "Jobb védőknél gyakorlat az, hogy ha erre módot kapnak, segítenek védencüknek a vallomástétel során" - tette hozzá a kihallgatáson végzett tevékenységével kapcsolatban, és megjegyezte: az ő szerepének nincs jelentősége az ügy szempontjából.

Az [origo] megkereste a Fővárosi Bíróságot, hogy - ha a konkrét ügyre nézve a csütörtökre várható ítéltig nem adhatnak is felvilágosítást - általánosságban, de a bírósági gyakorlat alapján tájékoztassanak a gyanúsított kihallgatásával és a jegyzőkönyvvel mint bizonyítékkal kapcsolatban. Azt a választ kaptuk, hogy a szabályokat megtaláljuk a büntetőeljárási törvényben, ezen túl nem áll módjukban részletes tájékoztatást adni.

Nagyvonalú jegyzőkönyvezés

Az [origo] által megkérdezett büntetőjogászok általánosságban valamennyien egyetértettek abban, hogy a gyakorlatban a nyomozó hatóságok meglehetősen nagyvonalúan kezelik a jegyzőkönyvezést, és sok esetben megengedik a védőnek, hogy kipofozza ügyfele vallomását. "Húsz év alatt egyetlen nyomozóval találkoztam, aki azt mondta, nincs mellébeszélés, bárki bármit mond, azt jegyzőkönyvbe veszik" - mondta egy neve elhallgatását kérő ügyvéd. Szerinte a legtöbbször a védő és a gyanúsított közösen hozza össze, mi kerüljön a jegyzőkönyvbe, miközben mindenki tudja, hogy az eljárási szabályok szerint precízen meg kellene jelölni, melyik állítás kitől származik.

Ha van egy videofelvétel, akkor az a minimum, hogy ennek szó szerinti leiratát veszik figyelembe, amely minden mozzanatot rögzít - tette hozzá a büntetőjogász, aki szerint súlyos hiba, ha egy jegyzőkönyvből kimarad egy olyan momentum, mint az ügyésznek átadott papír. "A jegyzőkönyv közokirat, ha nem törvényesen készítették el, akkor az közokirat-hamisítás" - tette hozzá a büntetőügyvéd, aki korábban tíz évig ügyészként dolgozott.

Segíthet, de nem beszélhet helyette

"Nem tehet vallomást védence helyett az ügyvéd, tehát helyette nem beszélhet, csak összefoglalhatja mondandóját a jegyzőkönyv számára" - mondta az [origo]-nak Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Szerinte egy ügyvéd minden törvényes eszközt felhasználhat ügyfele védelmében, és segíthet neki a vallomástétel alatt is azzal, hogy kijavítja, pontosítja, összegzi az elmondottakat. "Lehet például, hogy neki kell érthető, és jogilag is helyes formába önteni a vallomást, mert a gyanúsított a pszichés teher miatt hebeg-habog, nem megfelelő a szókincse vagy nem olyan a mondatfűzése" - mondta Bánáti, aki szerint ez még nem ütközik az ügyvédi etikába.

Az ügyész 22 vádlott ellen emelt vádat

Ugyanakkor a kamarai elnök szerint nem mondhatja meg egy védő előre - tulajdonképpen a gyanúsított helyett -, mi kerüljön a jegyzőkönyvbe, és hozzá sem tehet a vallomásához semmit, amit védence magától nem mondott. A kamarai elnök is kiemelte, hogy az eljárási szabályok nagyban a kihallgatás vezetőjére bízzák azt, mit enged meg. Bánáti szerint a gyanúsítottakat kihallgató nyomozók többsége "rugalmas, inkább az együttműködésre törekednek".

"Valóban vannak rugalmas és kevésbé rugalmas nyomozók is, de a többség azért arra törekszik, hogy megszülessen a vallomás" - mondta az [origo]-nak Somos Zoltán ügyvéd, hozzátéve, hogy semmiképpen nem akarja minősíteni a konkrét ügyet. Elméletileg, a büntetőeljárási szabályok alapján nem beszélhet védence helyett a védő, de a gyakorlatban "nem véletlenül ül ott", például közbeszól, ha a gyanúsított által elmondottak nem felelnek meg a védelem előzetesen kialakított taktikájának - magyarázta a határokat a büntetőjogász, aki korábban Tánczos Gábort is védte.

Somos is megerősítette, hogy sokszor "nagyvonalú" a jegyzőkönyvezés, és a jegyzőkönyvek készítői "nem állnak a helyzet magaslatán". Somos Zoltán szerint a már most vitatott bizonyítékoknak akkor lesz igazán nagy jelentőségük, ha az esetleges csütörtöki ítélethozatal után az ügyet másodfokra viszik, hiszen itt már nincs mód új bizonyításra, a korábban felvett jegyzőkönyvet fogják figyelembe venni a döntéshozásnál.

(Az [origo] csütörtökön reggel 9 órától élőben közvetíti a Kulcsár-ügy ítélethirdetését. Kövesse az eseményeket nálunk!)