Reggeli nélkül az agy sem indul be

A magyarok jelentős része nem reggelizik, pedig reggeli nélkül az agy nem fog, egy csomó betegség kockázata megnő és a munkaidő egy része is az energiapótlásra megy el. Volt olyan idő Magyarországon is, amikor 8 óra helyett 9-kor kezdődött a munka, hogy nyugodtan fel lehessen készülni a napra. Ma viszont már azért kell küzdeni, hogy meggyőzzék a gyerekeket: a pörköltön túl is van élet.

"Aki reggel 8-ra jár dolgozni, 6-kor kel, 7-kor kelti a gyerekeit, hogy 8-ra beérjen mindenki az iskolába és a munkahelyére. A reggeli kapkodásba nem fér bele a reggeli" - mondta az [origo]-nak Huszár András gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének (HGYE) elnöke. A helyzet tényleg nem túl jó. Egy tíz évvel ezelőtti, iskolások körében végzett felmérés szerint akkor a gyerekek 25 százaléka nem reggelizett egyáltalán. Jelenleg pedig a serdülő lányok 40 százaléka, a fiúk 32 százaléka nem eszik semmit reggel.

Huszár szerint Magyarországon ma nem divat a kényelmes reggelizés, pedig "az emésztőrendszernek az a jó, ha egyenletesen étkezünk". A reggeli étkezés elhagyása növeli az elhízás, a szív és érrendszeri betegségek, a gyomorfekély kialakulásának kockázatát. A gyerekeknél ez nem jellemző, a felnőtteknél viszont komoly gondot jelent, ha sok gyomorsav keletkezik, de az étkezés kihagyása miatt nincs, ami megkösse. Ez esetben előbb-utóbb hasi fájdalmak jelentkeznek, ami a későbbiekben gyomorfekélyhez vezethet.

Ráadásul - állítja Huszár - "reggel az emberek vércukra alacsony, és ez a szellemi kapacitásra is kihat". Az iskolákban az első órán a gyerekek még nem tudnak koncentrálni, a felnőttek pedig munkahelyükön az első órát inkább evéssel, kávézással töltik, mintsem tényleges munkával. "Érdemes lenne emiatt átgondolni, hogy ne 8-kor, hanem 9-kor kezdődjön az iskola és a munka egyaránt. A háború előtt is 9-kor nyitottak a hivatalok. Így mindenki még otthon elintézné a reggelit, és utána hatékonyabb lenne" - jelentette ki az orvos.

Nem ismerik az ízeket a gyerekek

Bár a felnőttek 31 százaléka még mindig nem reggelizik, azért az ő körükben van némi javulás e téren, a gyerekeket viszont nehéz meggyőzni - mondta a reggelizésről az [origo]-nak Lőrinczné Losoncz Tímea dietetikus, táplálkozási szakember. Losoncz Tímea egyrészt a családok anyagi helyzetét, másrészt a rossz szemléletet okolja a helyzetért. Miközben sokan panaszkodnak arra, hogy egyre inkább elhízott a lakosság, és egyre több a túlsúlyos gyerek is, a dietetikus szerint ezzel együtt a másik véglet, a kórosan sovány gyerekek száma is nőtt.

"A családok többnyire csak a hétvégén esznek rendesen otthon, de akkor is reggelinél inkább a zsírosabb felvágott fogy, ebédre a tarhonya, a krumpli, a pörkölt még mindig nagyon népszerű. A szülők sem igazán tudják, mit kellene adni a családnak, így a gyerekek sem ismerkednek meg a különféle ízekkel. Az óvódában, iskolában ezek után hiába próbálkozunk, nem eszik meg, amit adunk nekik, mert nem ismerik azokat az ételeket. Azt kell adni, amit meg is eszik a gyerek, különben éhes marad, de közben az egészséges táplálkozásra is oda kell figyelni" - mondott egy példát arra, mi nehezíti a helyzet megváltoztatását.

A felnőttek még mindig inkább befolyásolhatók. A dietetikus szerint a felnőttek körében az úgynevezett menedzsertípusú emberek számítanak reménytelen esetnek. Ők azok, akik állandó stresszben élnek, nem fordítanak elég időt az étkezésre. Gyakran szenvednek gyomorpanasztól vagy gyomorfekélytől, nem mozognak eleget, és gyakran még dohányoznak is.

Losoncz Tímea arra nem tudott példát mondani, hogy melyik ország étkezési szokásai lehetnének követendőek, viszont mint megjegyezte, az egészségtelen étkezésekre számos példa akad: szinte közhely, hogy az Egyesült Államokban rengeteg a túlsúlyos ember a rossz táplálkozási szokások, a túlzott gyorséttermi, zsíros ételek miatt, de azt kevesen tudják, hogy Japánt se érdemes példaképnek tekinteni. A japánok például, Losoncz Tímea szerint reggelire előszeretettel esznek rántottát vagy bablevest, ami szintén nem megfelelő.

A dietetikus szerint még mindig inkább az otthon reggelizők száma van túlsúlyban, egyre többen vannak, akik az otthoni reggelizés helyett kávézókba, pékségekbe, büfékbe térnek be reggelizni. Ma már sokféle hely közül lehet választani, de még mindig leginkább a pékségek vezetnek. Sokan útközben térnek be egy-egy péksüteményért, kevesebben vannak, akik beülnek egy kávéházba a reggeli péksüteményt és kávét elfogyasztani. Az sem ritka, hogy az üzletemberek éttermekbe, kávézókba szervezik a reggeli értekezletet, így a tárgyalás mellett enni is tudnak.