Lufiként pukkadtak ki az eddigi megfigyelési ügyek

Bőven akad példa a rendszerváltás utáni évekből a két hete kibukott adatgyűjtési ügyhöz hasonló botrányokra. Hangfelvételek és államtitkok szivárogtak ki, magánnyomozók kutakodtak politikusok után, poloskák kerültek elő önkormányzati irodákból. Az [origo] összegyűjtötte, hogyan végződtek az utóbbi évek megfigyelési ügyei: egymást érik az elutasított feljelentések, megszüntetett nyomozások, felmentő ítéletek.

A Nyírfa-ügy

1996 novemberében, névtelen bejelentés alapján vizsgálat indult az Információs Hivatalnál. 1997 tavaszára fejeződött be, és azt állapította meg, hogy több törvényt és szinte minden belső szabályt megsértett az Információs Hivatal (IH) két munkatársa, akik Baja Ferenc, Bajor Tibor, Gál Zoltán, Kiss Gábor, Pál László szocialista képviselők, valamint Tölgyessy Péter után vizsgálódtak. A kutakodás a Nyírfa fedőnevű akció része volt. Az akcióban eredetileg a magyar-ukrán-román határtérségben folyó illegális tevékenységeket akarták feltárni.

Az IH megbízott főigazgatója menesztette a műveleti vezetőt, Földi Lászlót - a Defend Kft. későbbi vezetőjét, illetve feljelentette őt és több más alkalmazottat a katonai főügyésznél. A nyomozást először bűncselekmény hiányában megszüntették, de a megbízott főigazgató panaszt tett a határozat ellen. Így Földit három másik vádlottal együtt mégis bíróság elé állították. A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértéssel és jogosulatlan adatkezeléssel vádolta őket. 1999 márciusában megszületett a jogerős ítélet: a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Földit bűncselekmény hiányában mentette fel a jogosulatlan adatkezelés vádja alól és bizonyítottság hiányában az államtitoksértés vádja alól. Két másik vádlottat szintén bűncselekmény hiányában mentettek fel, a harmadik pedig megrovást kapott. Az indoklás szerint megállapítható volt ugyan az államtitoksértés, de annak társadalmi veszélyessége olyan csekély volt, hogy nem volt szükség büntetésre.

Orbán bejelentése - Keleti befuccsolt feljelentése

Orbán Viktor miniszterelnöksége idején, 1998. augusztus 25-én a Fidesz országos választmányi ülésén azt mondta: az előző kormány idején törvénytelen és titkos adatgyűjtés folyt - megrendelésre és közpénzekből - fideszes vezetőkről és családtagjaikról. Parlamenti vizsgálóbizottság alakult az ügy kivizsgálására. Ennek szocialista alelnöke, Keleti György Orbán bejelentésére hivatkozva hivatali visszaélés, jogosulatlan adatkezelés, különleges személyi adatokkal való visszaélés, valamint jogosulatlan titkos információgyűjtés alapos gyanúja miatt a Fővárosi Főügyészséghez fordult. Az ügyészség bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást. Az indoklás szerint a feljelentésben szereplő bűncselekmények alapos gyanúja nem állapítható meg, ezért a nyomozás elrendelésére nincs lehetőség.

Pokorni és az Űrgammák

1999 márciusában Orbán Viktor a parlamentben bejelentette, hogy a Xénia Láz Egyesület egyik vezetője megbízott egy tisztet Pokorni Zoltán fideszes politikus megfigyelésével. Május végén derült ki, hogy a megbízó valójában az Űrgammák filmsorozatot készítő cég vezetője, Czégé Zsuzsa volt, a megfigyelő pedig Faragó Lajos magánnyomozó. A legfőbb ügyész végül azt állapította meg, hogy Faragó a megfigyeléssel nem követett el bűncselekményt. Faragónak volt egy segítője, Bédi Csaba, a Köztársasági Őrezred volt tisztje, aki megszerezte neki a Belügyminisztérium adatállományából Pokorni lakcímét. Bédit fegyelmivel leszerelték, és feljelentették. A bíróság ítélete szerint jogosulatlan adatkezelést követett el, de hivatal visszaélésben nem bűnös. Büntetés kiszabása nélkül egy év próbaidőre bocsátották.

Földi másodszor - A Defend-ügy

2001-ben a Defend Kft. munkatársai 189 emberről - a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) üzletfeleiről és banki szempontból érdektelen magánszemélyekről is - gyűjtöttek adatokat. Az ügy 2002 őszén pattant ki, mikor az MFB új vezetése feljelentést tett. Földi László, a Defend Kft. volt ügyvezetője és több munkatársa ellen nyomozás indult jogosulatlan adatkezelés miatt. A nyomozást 2003 áprilisában megszüntették, mivel a rendőrség szerint nem történt jelentős érdeksérelem, így bűncselekmény sem.

A Mucuska-gate lehallgatásai

2005-ben lehallgatási jegyzőkönyveket szivárogtatott ki valaki a Nemzetbiztonsági Hivataltól. A lehallgatás a Mucuska-gate néven elhíresült kémüggyel volt összefüggésben. A Magyar Nemzet 2005 augusztusában arról írt, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal leleplezett és kiszorított az országból egy házaspárt, amely a román titkosszolgálatnak dolgozott. A magyar sajtóban akkor több helyen megjelent, hogy Szatmári Tiborról és Ildikóról van szó. A nőnek állítólag intim kapcsolata volt egy korábbi és egy akkori miniszterrel. Később több cikkben előbbit Hiller Istvánnal, utóbbit Magyar Bálinttal azonosították. A kémügyben indult vizsgálat végül azt állapította meg, hogy nem adtak tovább a házaspárnak kormánytagok nemzetbiztonsági érdeket sértő információkat.

A jegyzőkönyvek kiszivárogtatásával kapcsolatban - mivel államtitkokat tartalmazó dokumentumok kerültek ki a nemzetbiztonságtól - a Deport '56 nevű civil szervezet novemberben feljelentést tett államtitoksértés bűntette miatt. A feljelentést a Budapesti Katonai Ügyészséghez küldte meg novemberben a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A Budapesti Katonai Ügyészség bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította a feljelentést első, majd másodfokon is - tájékoztatta az [origo]-t Ács Tibor, a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője.

Az őszödi beszéd

Máig nem derült ki, ki vagy kik voltak azok, akik 2006 májusában felvették, majd szeptemberben eljuttatták a sajtóhoz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszédét. A hanganyag rögzítésének és kiszivárogtatásának vizsgálatával Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter a Nemzetbiztonsági Hivatalt bízta meg. A vizsgálat kizárta, hogy a tettes a kormányüdülőn kívülről dolgozott volna, tehát csak belső ember lehetett. Azt azonban, hogy ki ő, már nem vizsgálták.

Kapolyi, a MeH és a magánnyomozó cég

2008 áprilisában a Magyar Nemzet cikksorozatában azt állította: egy magánnyomozó cég még 2002-ben adatgyűjtést vállalt el az Orbán-kormány időszaka három meghatározó szereplőjéről: Orbán Viktor volt miniszterelnökről, Simicska Lajos volt APEH-elnökről és Kalmár Istvánról, a Magyar Posta volt elnök-vezérigazgatójáról. A napilap szerint Kapolyi László szocialista képviselő cége, a System Consulting Rt. bízta meg a megfigyeléssel a Finder Bt. Magánnyomozó irodát, az adatokra pedig Keller Lászlónak, az akkori közpénzügyi államtitkárnak volt szüksége. Kapolyi annyit elismert, hogy valóban kötött szerződést a magánnyomozó céggel, de állítása szerint politikusokat érintő feladat nem szerepelt ebben. Keller tagadta, hogy ő lett volna a megrendelő.

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) vizsgálatot indított, melynek eredményét májusban hozta nyilvánosságra. A jelentésben az áll, hogy a MeH nem rendelt meg magánnyomozói szolgáltatást, titkos információgyűjtést, megfigyelést vagy biztonságtechnikai tanácsadást, és nem fizetett sem a Finder Bt.-nek, sem a System Consulting Rt.-nek. Később a parlamentben Kiss Péter kancelláriaminiszter egy fideszes interpellációra válaszolva azt mondta: a vizsgálat során áttekintették a volt közpénzügyi államtitkárság teljes iratanyagát, és semmilyen olyan anyag, dokumentum nem került elő, amely arra utalna, hogy Keller Lászlót összefüggésbe lehetne hozni bármely magánnyomozó irodával.