A BKV ellenőreit bírálta az ombudsman

A BKV-nak nincs jóváhagyott üzletszabályzata, kifogásolható az ellenőrök és a biztonsági őrök hangneme, nem mindig azonosíthatók egyértelműen - állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vizsgálata. Az ombudsman bírálta azt is, hogy a BKV a jegyvásárlás feltételeit nem mindenütt teremti meg, de a pótdíjakat kiveti.

A BKV jegyellenőrzési és pótdíjazási gyakorlatát vizsgálta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatalból, illetve állampolgári panaszok alapján. Az ombudsmanhoz érkezett panaszok többsége az ellenőrök otromba stílusát kifogásolta. Szabó Máté országgyűlési biztos szerint a panaszok számából, visszatérő jellegéből azt lehet megállapítani, hogy nincs foganatja a közlekedési társaság ismétlődő ígéreteinek, és nem sikerül véget vetni az emberi méltóságot sértő inzultusoknak.

Nem tudni, hogy a panaszos egyes esetekben miért csak hónapokkal később kaphatott választ, és az utasoknak küldött válaszlevelekben nem tükröződik vissza az elfogulatlan, korrekt vizsgálat lefolytatása - állapította meg az ombudsman.

Az ellenőrök pótdíjazási gyakorlata Szabó Máté szerint sérti a jogbiztonságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot, ugyanis a BKV ellenőrei annak ellenére pótdíjat fizettetnek a jegy nélkül utazókkal, hogy az utas a menetjegyét nem minden megállóhelyen válthatja meg, és a BKV járművein se mindenütt van erre lehetőség.

Az ombudsman szerint a BKV ugyan jogosult ellenőrizni a jegyeket, bérleteket, de az ellenőrök pusztán egy szerződés teljesítését ellenőrzik, hatósági jogkört sem gyakorolhatnak, tehát például nem igazoltathatnak, hiszen a szolgáltató BKV ugyanolyan magánfél, mint a szolgáltatását igénybe vevő utasa. Az ombudsman ezért nem támogatja, hogy a jegyellenőrök jogot kapjanak az igazoltatásra.

A biztos szerint elvárható lenne, hogy ne csak az ellenőrök viseljenek az ellenőrzés jogosultságát igazoló karszalagot és tartsák magukkal az azonosítószámot tartalmazó fényképes igazolványt, hanem a BKV által szerződtetett biztonsági őrök is. Nekik is azonosíthatónak kell lenniük, hiszen munkájukat egy közszolgáltató képviselőiként végzik - írta Szabó Máté, aki szerint az azonosítás megakadályozása az esetek döntő részében lehetetlenné teszi, hogy érdemben kivizsgálják az utas panaszát.

Az ombudsman szerint sem a jogállamiság, sem a tisztességes eljárás jogával nem egyeztethető össze, hogy a BKV jogos követeléseit a jogszabályban meghatározott egyéves elévülési időn túl, saját belső döntése alapján öt évre kiterjesztve érvényesíti, az eljárási költségekkel és kamatokkal jelentősen megnövelve.

Az ombudsman vizsgálata megállapította azt is, hogy a BKV a törvényi kötelezettség ellenére sem rendelkezik jóváhagyott üzletszabályzattal, és ez sérti a jogbiztonságot. A közzétett 'Utazási feltételek' számos rendelkezése akár a törvényi feltételeknek megfelelő üzletszabályzat része is lehetne, de hiányoznak belőle a panaszok kezelésének részletes szabályai, a kártérítési és kártalanítási kérdések, a fogyatékossággal élők utazási feltételeinek meghatározása, a viteldíj-módosítás és az előre tervezett közlekedési változások közzétételének határideje, egy közlekedési eszköz kiesése esetén a pótlás rendjének szabályozása.

Szabó Máté országgyűlési biztos vizsgálati jelentését és javaslatait megküldte a BKV vezérigazgatójának.