Csínján bánik Gyurcsány a felelősséggel

Néhány órával a monorierdői vonatbaleset után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elfogadta a közlekedési miniszter és a MÁV egyik vezetőjének lemondását. Gyurcsány azt mondta, az "általános emberi felelősség" miatt mentette fel őket hivatalukból. A kormányfő értékítélete korábban nem állt ilyen szilárd lábakon: a 2005-ös érettségibotrányt megúszta a miniszter, a 2006-os zavargásoknál befürdő és a rendőrség belső vizsgálata szerint is hibázó rendőri vezetők közül többet kitüntettek, az öt halálos áldozattal járó 2006-os viharpániknak pedig csak névtelen felelősei lettek.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Monorierdőnél történt, négy halálos áldozatot követelő hétfői vonatbaleset napján bejelentette: elfogadta a közlekedési miniszter és a MÁV igazgatósága elnökének lemondását. "Tájékoztatom önöket, hogy meghallgattam a minisztert és a vasút vezetőit, és az általános emberi felelősség kifejezéseként elfogadtam a miniszternek és a vasút elnökének lemondását" - jelentette be Gyurcsány elfúló hangon.

Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint az "általános emberi felelősség" azt jelenti, hogy a vezető az adott területért általában felel, még ha konkrétan nem tehet is a balesetről. A kormányszóvivő közölte: a miniszterelnök azért fogadta el Szabó Pál lemondását, mert úgy ítélte meg, a vonatbaleset miatt olyan nagy nyomás nehezedne a tárcavezetőre, amelyet nem tudna elviselni.

Mióta Gyurcsány a miniszterelnök, a hétfői esetektől eltérően többször előfordult, hogy komoly érdeklődést kiváltó, tragikus vagy botrányt okozó ügyekben az érintett kormányzati vezetők felmentése elmaradt. Gyurcsány a jelek szerint korábban nem mindig gondolta azt, hogy az általános emberi felelősség számít egy-egy eset megítélésénél.

Az ügy: az érettségibotrány
A kár: 43 ezer érettségiző idegei, 250 millió forint
A következmény: a miniszter megúszta

Az akkori oktatási miniszter, az SZDSZ-es Magyar Bálint távozása a 2005-ös érettségibotrány kapcsán lógott a levegőben. A kétszintűérettségi-rendszer debütálása előtt egy nappal felkerültek az internetre egyes érettségi tételek. Emiatt 43 ezer diáknak matematikából újra kellett vizsgáznia. A németérettségin a kicserélt hangszalagok miatt volt kavarodás, az informatikaérettségin szoftverproblémák voltak. Az érettségibotrányon az oktatási minisztérium 250 millió forintot bukott. A botrány után Magyar Bálint a TV2 műsorában közölte: "Nem mondok le, az én feladatom most az, hogy biztosítsam, hogy az érettségi rendben lefolyjon." A kormányszóvivő azt mondta, a miniszterelnök egyelőre nem foglalkozik a leváltásával. Magyar végül maradt.

Az ügy: a 2006-os tűzijáték és a viharpánik
A kár: 5 halott, 300 sérült, jelentős anyagi kár
A következmény: a miniszter maradt, a katasztrófavédők vitték el a balhét

A 2006. augusztus 20-ai ünnepi tűzijáték tragédiába torkollott. Az este kitört óriási vihar az utcán kapta el a tömeget, kitört a pánik, öten meghaltak, és legalább háromszázan megsérültek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat ugyan este fél nyolc után e-mailben piros szintű riasztást küldött a katasztrófavédelemnek, de ezt csak éjfél előtt olvasták el. A tűzijátékot nem fújták le, a tömeget nem figyelmeztették a közelgő viharra. A rendőrség ugyan nem sokkal a tűzijáték előtt már tudott a közelgő viharról, de ekkor már késő lett volna elkezdeni a tömeg szétoszlatását.

A tűzijátékot lefújhatta volna Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter, a tárca egyik főosztályvezetője, illetve szakállamtitkára is, valamint Gál J. Zoltán államtitkár. A Miniszterelnöki Hivatal munkatársain kívül Demszky Gábor főpolgármesternek is jogában állt volna leállítani a tűzijátékot, ő - csakúgy, mint a többiek - azzal védekezett, hogy nem informálták a közeledő viharról, így nem tehetett semmit.

A felelősséget a történtekért senki sem vállalta. A katasztrófavédők ügyeletesét és egy főosztályvezetőt ugyanakkor felmentettek. Megfeddték a katasztrófavédelem vezetőjét és helyettesét, egy alacsonyabb beosztású ember megrovást kapott, és fegyelmit indítottak egy meteorológus ellen.

Az ügynek a miniszterelnök szerint nem volt politikai felelőse, bár a Fidesz többször is arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy váltsa le Szilvásy György kancelláriaminisztert. "Nincs ok arra, hogy ebből a természeti katasztrófából bárki politikát csináljon, nincs tehát ok a politikai felelősség megállapítására" - közölte Danks Emese akkori kormányszóvivő. Mint később kiderült, Szilvásy a vihar után felajánlotta lemondását - ezt akkor nem hozták nyilvánosságra -, de a kormányfő nem fogadta el. Daróczi Dávid kormányszóvivő az üggyel kapcsolatban az MTI-nek kedden azt mondta: Szilvásy esete azért más, mint Szabó Pálé, mert "egy viharért nem lehet felelőssé tenni a minisztert".

Az ügy: a 2006-os tévéostrom
A kár: 150 sérült, a tévészékház elfoglalása, a rendőrség leszereplése
A következmény: közvetlen következmény nem volt

Petrétei József korábbi rendészeti miniszter még a tévéostrom éjszakáján, 2006. szeptember 19-én felajánlotta lemondását a kormányfőnek. Gyurcsány Ferenc ezt nem fogadta el, mondván, az ajánlat "elegáns, de szükségtelen politikai gesztus". "Nem a miniszter nem védte meg a televíziót", ezért "a nyomát nem fedeztem fel politikai felelősségnek" - jelentette ki Gyurcsány.

Az ügy: rendőrségi túlkapások, hibák és botrányok 2006 őszén
A kár: a rendőrség tekintélye, több tüntető testi épsége
A következmény: több rendőri vezető kitüntetése

Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, illetve Dobozi József, a Rebisz vezetője Petréteihez hasonlóan elkerülték a felelősségre vonást a 2006 őszi zavargások, a rendőri túlkapások, illetve az október 23-ai rendőri fellépés miatt, bár számos bírálatot kaptak. Akkor a kormányfő és a főpolgármester is kiállt mellettük, Gergényi Péter még kitüntetést is kapott.

Gergényit különösen sok támadás érte a tömegoszlatások miatt. Ő jogszerűnek és szakszerűnek nyilvánította a rendőrök eljárását, pedig több felvételen is látszott, hogy fekvő embereket rugdostak. A rendőrségi intézkedéseket egy tévéműsorban "humánusnak" nevező Gergényi több állítása is megalapozatlannak bizonyult. Egyik sajtótájékoztatóján például határozottan tagadta, hogy viperát vetettek volna be a tüntetőkkel szemben, holott ennek ellenkezőjét több felvétel is bizonyította. Sőt, egy belső rendőrségi vizsgálat, a Papp-jelentés is számos hibát feltárt a zavargások kezelése kapcsán. Bár Gergényi 2006 novemberében, a zavargások után benyújtotta nyugdíjazási kérelmét, azt Petrétei József rendészeti miniszter nem írta alá, mert Gyurcsány Ferenc közölte vele, nem támogatja a főkapitány visszavonulását.

E. Zsanett ügyével betelt a pohár

2007 májusában mégis mennie kellett Petréteinek, Gergényinek, Benének és Dobozinak. Gyurcsány azzal indokolta távozásukat, hogy a rendőrség az azt megelőző közel egy évben nagyon sok vita középpontjába került. A rendőri vezetők és a rendészeti miniszter menesztésének közvetlen előzménye a Zsanett-ügy kirobbanása volt, amelynek kapcsán az ügyészség öt rendőrt nemi erőszakkal gyanúsított meg, bár később részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában megszüntették az ellenük folyó nyomozást. Szintén a rendőrséget érintő botrány volt ekkor, hogy autópálya-rendőrök korrupciós ügybe keveredtek, egy rendőr ittasan karambolozott Baján, egy Széna téri bankrablás helyszínelése közben pedig egy rendőr 460 ezer forintot lopott el.