Komédiáznak a pártok a kisebb parlamentről

2006 óta 59-szer utasította el a kormánytöbbség annak a fideszes javaslatnak a napirendre vételét, amelyet kedden kezd tárgyalni a parlament. Az ellenzéki párt javaslata az alkotmányban rögzítené, hogy az Országgyűlés legfeljebb 200 főből állhat. A többi párt azt hiányolja a javaslatból, hogy függőben hagyja a kérdést, hogyan választanák meg a képviselőket.

Kevesebb képviselő is elég lenne

A mai 386 helyett legfeljebb kétszáz főben határozná meg a parlamenti képviselők számát az a - fideszes Répássy Róbert, a KDNP-s Rubovszky György és Salamon László által benyújtott - alkotmánymódosító javaslat, amelynek tárgyalását kedden kezdte meg az Országgyűlés. Az ellenzéki párt már 2006 nyarán benyújtotta a javaslatot, de annak napirendre vételét a kormánytöbbség eddig összesen 59 alkalommal megakadályozta.

Az alkotmány és a választási törvény módosításához kétharmados többségre lenne szükség. A parlamenti képviselők létszámának csökkentésével elvileg mindegyik parlamenti párt egyetért, a gyakorlatban azonban nem sikerült megállapodni, pedig már 2005 óta folytak tárgyalások erről, illetve a második Gyurcsány-kormány első javaslatai közt is szerepelt egy tervezet, ami 298-ra csökkentette volna a képviselők számát.

A pártok legfőképpen abban nem értenek egyet, hogy milyen módszerrel válasszák meg a kisebb parlament képviselőit. Míg az MSZP és az SZDSZ számára a jelenlegi, vegyes rendszer az ideális, a Fidesz növelné az egyéni körzetben megválasztott képviselők arányát. Az MDF éppen fordítva gondolja, tisztán listás választási rendszert javasolt, kiegészítve egy felsőház létrehozásának ötletével.

Előterjesztői bevezetőjében Répássy Róbert arról beszélt, hogy javaslatuk nem kívánja megkötni egyik párt kezét sem azzal, hogy konkrét választói rendszerrel áll elő. E helyett azt a módszert választották, hogy az alkotmányban rögzítenék legfeljebb 200 főben a parlament létszámát (jelenleg csak a választási törvény írja elő a 386 fős parlamentet), és körülbelül egy évet szabnának a konkrét választási szabályok kidolgozására.

Répássy szerint az általuk javasolt megoldás alkotmányos kényszert hozna létre, hiszen ha a képviselők nem tudnak megegyezni, mulasztásos alkotmánysértést követnek el. A fideszes képviselő emlékeztetett arra is, hogy az Alkotmánybíróság már korábban előírta, hogy ki kell egyenlíteni az egyéni választókörzetek közti egyenlőtlenségeket. A határidő ugyan 2007. június 30-án lejárt, de azóta sem sikerült előre lépni.

"Ha ezt a javaslatot elfogadják, lehetetlenné válik legális és legitim parlament létrehozása" - mondta az MSZP-s Wiener György, aki szerint a tervezet nem ad választ arra, hogyan kell megválasztani a következő Országgyűlést. A képviselő úgy véli, nem a létszám a fő kérdés, hanem a választási rendszer. Wiener szerint fenn kell maradnia az egyéni választókörzeteknek, hiszen a társadalom részséről igény van arra, hogy egy-egy kisebb területnek legyen saját képviselője, de az arányosság érdekében szükség van a pártlistákra is.

Nem ért egyet ezzel Dávid Ibolya, az MDF elnöke, aki szerint akár 160 fős is lehetne a parlament, ha azt egyfordulós, tisztán listás rendszerben választanák meg. Dávid bírálta a Fidesz javaslatát, amely szerinte rendkívül sematikus: "Készül egy gomb, de nem tudjuk, milyen kabátra készül" - mondta. Az MDF továbbra is azt javasolja, hogy hozzanak létre egy felsőházat, amely Dávid szerint a demokratikus kontrollt erősítené.

"A legnagyobb bajom ezzel az előterjesztéssel, hogy az előterjesztő is tudja, hogy ebből nem lesz alkotmánymódosítás" - mondta az SZDSZ-es Eörsi Mátyás, aki szerint csak annyi értelme van az egésznek, hogy a leszavazás után a Fidesz elmondhassa, az MSZP és az SZDSZ nem akar kisebb parlamentet. "Nem ez a módja" - mondta a képviselő, aki szintén úgy véli, mindenképpen meg kellene állapodni az új választási rendszerben.