Nem fáj a libának a tömés az állatorvosok szerint

A Magyar Állatorvosi Kamara is beavatkozott a libatöméssről folyó vitába. A testület szakértőkre hivatkozva állítja, a tömés nem fáj a szárnyasoknak, és megnagyobbodott máj sem jelent szenvedést. A magyar állatorvosok külfölön is publikálni akarják eredményeiket, amivel a tömést elenző állatvédők állításait kívánják cáfolni.

Az állatorvosok szerint a libának nem fáj

Nem állatkínzás a libatömés - jelentette ki a a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) csütörtöki sajtótájlékoztatóján Gönczi Gábor, a testület elnöke. Gönczi szerint a magyar állatorvosok köztestülete elkötelezett híve a felelős állatvédelemnek, ezért is szerették volna tisztázni: valódi állatvédelemi probléma-e a libatömés?

Lorászkó Gábor, a MÁOK Állatvédelmi Bizottságának elnöke és Sótonyi Péter professzor, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara Anatómia Tanszékének vezetője részletes anatómiai, élettani és etológiai vizsgálatokat végzett. Arra keresték a választ, hogy igazolható-e objektív adatokkal néhány állatvédő állítása, miszerint a ludak tömése az állatok számára elviselhetetlen szenvedést okoz, ezért  állatkínzásnak minősül.

A kamara szakértői szerint a vizsgálatok bebizonyították, hogy a szakszerű libatömés nem káros a víziszárnyasok egészségére, fájdalmat nem okoz, a libatömést tehát lehet úgy végezni, hogy az ne jelentsen állatkínzást. Megállapították azt is, hogy a libatömés miatt megnagyobbodott máj nem jelent szenvedést a libának.

Az állatorvosok hangulatkeltőnek és félrevezetőnek tartják a kényszertömés kifejezést. Elismerték, hogy a libatömés - a kívülálló számára - furcsa látvány, de szerintük nem állatkínzás. A liba számára a táplálék felvétele a töméskor ugyan nem önkéntes, de a nyitott csőrön át a táplálék akadálytalanul jut a nyelőcsőbe, elsősorban a lágy szájpadlás - a fajra jellemző - hiánya miatt.

A tömés során az állat testhelyzete, a tömőcső hossza és a rövid bejuttatási idő is azt a célt szolgálja, hogy ne jusson takarmány a légutakba. A tömés csak másodpercekig tart, ami az állatok számára legfeljebb enyhén zavaró körülmény, különösebb jelentőséggel nem bír - vélik az állatorvosok.

A tömés során a májban lerakódott zsír normál tartás esetén - a tömés elhagyásakor - eltűnik, az állat ezt hasznosítja. A kutatók szerint a megnagyobbodott máj sem okoz fájdalmat a libának, amit a testtartás bizonyít. A tömés fájdalommentességét támasztja alá az is, hogy a tömést megelőzően az állat nem fél, nem mutat menekülési reakciókat.

A magyar állatorvosok vizsgálati eredményeiket külföldi kollégáiknak is eljuttatják, széles körben publikálják azokat. A vizsgálat előzménye, hogy a Négy Mancs osztrák állatvédő szervezet kampányt indított a magyar liba- és kacsatömés ellen, ami a magyar Baromfi Terméktanács (BTT) szerint mintegy kétmilliárd forint kárt okoz idén a baromfiágazatnak és ötezer munkahelyet veszélyeztet.