Csak a lepkék tudják, hová lett a Sajóládi-erdő

Vágólapra másolva!
Eltűnt a 98 százaléka annak az uniós védettséget élvező erdőnek, amelynek az elpusztulása miatt múlt héten az Európai Bizottság megrótta Magyarországot. Az EU-hoz forduló magyar civil szervezet szerint az erdészet nem akadályozta meg falopásokat, ráadásul ő maga is részt vett az illegális kitermelésben. Az erdészet állítja: az erdőben már évtizedek óta nem volt védendő érték. A kormánynak egyelőre nincs véleménye arról, hogy hibázott-e valaki.
Vágólapra másolva!

A természetvédelmi jogszabályok megsértése miatt múlt héten megrótta az Európai Unió Magyarországot. Brüsszel azért küldött írásbeli figyelmeztetést, mert szerinte Magyarország nem akadályozta meg, hogy kivágják a Miskolc közelében található Sajóládi-erdőt. Az erdő az unió természetvédelmi hálózatához - az úgynevezett Natura 2000 hálózathoz - tartozott, és több, Európaszerte veszélyeztetett fajnak adott otthont.

Az erdősírást az [origo]-nak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) is megerősítette. Schmidt András, a KVVM vezető tanácsosa szerint a 180 hektáros erdő - kb. 252 focipálya nagyságú terület - 98 százaléka tűnt el. Ezzel olyan fajok egyedei pusztultak el, mint a díszes tarka lepke, a kis apolló-lepke, a farkasalmalepke, a szalakóta vagy a macskabagoly. Bár az európai védettség alatt álló díszes tarkalepke hazai populációjának csak egy százaléka veszett oda, ilyen mértékű pusztulás régen nem fordult elő Magyarországon - állította a tárca munkatársa.

Az erdészeti hatóságok feletti ellenőrzést ellátó Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szerint több szerencsétlen körülmény összejátszása vezetett a pusztuláshoz. Lapos Tamás, a tárca főosztályvezető helyettese ezek között említette, hogy az erdőben kiemelkedően magas volt a falapások száma, amelyet egyetlen hatóságok sem tudott visszaszortíani. Az erdő így időközben annyira megritkult, hogy az erdészet engedélyezte a tarvágást, valamint az erdő újraültetését - mondta Lapos, aki szerint jelenleg mindössze pár hektár nagyságú területen van csak erdő.

Az ügyben a Tiszántúli Természetvédők Társulata (TTT) fordult az Európai Bizottsághoz (EB). Zsák Ferenc, a környezetvédő civil szervezet elnöke szerint 2003-ben indultak meg a falopások, az irtás pedig az uniós csatlakozás után még jobban felgyorsult. Zsák szerint ennek oka, hogy a kerületi erdészet nem akadályozta meg a falopást, sőt maga is részt vett az illegális fakitermelésben. A TTT ezért természetkárosítás miatt 2007-ben feljelentést tett az ügyészségen, amit arra hivatkozva utasítottak el, hogy hatóság nem követhet el természetkárosítást.

A természetvédők nehezményezték azt is, hogy miután az erdő megritkult, az erdészet tarvágást rendelt el. Az erdészeti törvény lehetővé teszi az erdő felújítását, ha a lombkorona záródása 60 százalék alá csökken. A civil szervezet szerint azonban újraültetni kellett volna, nem pedig kivágni mindent. Zsák szerint az erdészetnek az akció azért érte meg, mert faanyaghoz jutott, amit értékesíteni tudott. A természetvédők állítják, ilyen mértékű tarvágást csak úgy lehetett volna elrendelni, ha arról előtte hatásvizsgálat készül. Ilyen azonban nem készült, mert a kormány nem vette át megfelelően az erről szóló uniós irányelvet - mondta a természetvédő. A jogalkotással kapcsolatos problémákat múlt heti figyelmeztetésében az Európai Bizottság is szóvá tette.

Cserép János, az Északerdő Zrt. vezérigazgatója szerint rosszindulatú rágalom, hogy az erdészet lopta volna a fát. A vezérigazgató szerint a Sajóládi-erdő már az 1980-as évek óta nem rendelkezett védendő értékkel. A közeli vízmű építése miatt ugyanis megemelkedett a talajvíz, így számos tönkrement fát ki kellett vágni. Ráadásul az 1970-es évek óta nem készült olyan tanulmány, amely igazolta volna, hogy az erdőben számottevő díszes tarkalepke populáció található - mondta Cserép.


A díszes tarkalepke

Az erdészet vezetője szerint ezek miatt az erdőt 2004-ben nem is kellett volna uniós oltalom alatt álló természetvédelmi területté nyilvánítani. Cserép szerint ennek ellenére mindent megtettek az erdő védelmében, többek között őrző-védőket is alkalmaztak. "Ha a TTT úgy érzete, jobban meg tudja védeni a fákat, akkor miért nem álltak ki őrizni az erdőt" - kérdezte Cserép, aki szerint az illegális kitermelést a cigányok követték el. Ugyancsak a romákat sejtette a háttérben Zsák is, bár szerinte az erdészet is érintett a lopásban.

Egyelőre nincs kialakult kormányálláspont abban, hogy hibázott-e valaki az ügyben, és ha igen, akkor az kinek a felelőssége. Az ügyet több tárca közösen vizsgálja - közölte az [origo]-val a KVVM. Hasonlóan nyilatkozott a FVM is. A két tárca korábban - mielőtt még az Európai Bizottság az írásos figyelmeztetést megküldte - levélben tájékoztatta Brüsszelt a helyzetről. Ebben tételesen felsorolták, hogy a kormány mi mindent tett meg az erdő megóvása érdekében, csatolták többek között az őrző-védő cégek számláit, illetve a falopások miatt tett feljelentéseket. Mivel ezt Brüsszel nem fogadta el, a kormánynak új álláspontot kell kialakítania.

Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon az Európai Bizottság levelére. Ha az EB azt nem fogadja el, újabb részletes indoklást kérhet Magyarországtól, ha Brüsszel ezzel sem lesz elégedett, akkor az Európai Bírósághoz fordulhat az ügyben. Kende Tamás nemzetközi jogász - aki az unió írásbeli figyelmeztetését nem olvasta - az [origo]-nak azt mondta: ha a bíróság jogszabálysértés miatt elmarasztalja Magyarországot, akkor kormánynak adott időn belül pótolnia kell a hiányosságot. Amennyiben ez nem történik meg, több millió eurós pénzbüntetés is elképzelhető, ami politikailag és pénzügyuleg is kellemetlen lehet egy tagállamra nézve - mondta Kende.