Cipőben alvás vezethet ki a hajléktalanságból

Vágólapra másolva!
Zsilipszobák, ahová a hajléktalanszállókkal szemben alkoholt is lehet bevinni és ahol cipőben is lehet aludni. Az ingyenes helyett bizonyos csoportoknak jelképes összegért osztott étel. Budapest finomítja a hajléktalanság kezelésére kidolgozott stratégiáját. A csütörtökön elfogadott programból az derül ki, hogy a főváros szerint a probléma súlyosbodása megállt, most a trend megfordításán van a sor.
Vágólapra másolva!

Közel tíz év után csütörtökön új hajléktalanügyi koncepciót fogadott el Budapest. A fővárosi közgyűlés csütörtökön tárgyalta és szavazta meg a középtávra - körülbelül öt évre - szóló javaslatcsomagot, amely főként a megelőzésre és a hajléktalanságból kivezető utak keresésére koncentrál. A főváros jelenleg érvényes koncepcióját 1999 tavaszán fogadták el. Azóta változtak a jogszabályok, a finanszírozás módja, bővült az ellátás, ezért van szükség az újításra.

"Az elmúlt néhány év a hajléktalanügy szempontjából a félfordulat időszaka volt" - állapítja meg a közgyűlés elé kerülő koncepció, amelyet Budapest legnagyobb hajléktalanellátó szervezete, a BMSZKI (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei) szakmai igazgatóhelyettese, Győri Péter készített. Az egyik legfontosabb eredménynek Győri azt tartja, hogy az elmúlt években egyetlen közterületen alvó ember sem szenvedett fagyhalált azért, mert nem fogadták be egy éjjeli menedékhelyre - ez volt az 1999-es koncepció egyik fő célkitűzése. A BMSZKI vezetője szerint ma már van elég ágy ahhoz, hogy krízisidőszakban mindenki meleg helyen aludhasson.

A hajléktalanság csökkentésére irányuló nemzeti program azonban még mindig nincs - ezért lehet csak félfordulatról beszélni Győri szerint. Tavaly született egy kormányhatározat arról, hogy készüljön ilyen program, és megrendelésre a BMSZKI össze is állított ehhez egy szakmai anyagot. Ezt idén kissé átdolgozva újra leadták, kormány-előterjesztés azonban még mindig nem készült belőle. A főváros elé kerülő koncepció főbb irányai ugyanazok, mint a nemzeti program szakmai anyagáé, de egyes javaslatok - például a lakástámogatás átalakítására vonatkozók - megvalósítására a fővárosnak nincs hatásköre, mert törvénymódosítás kellene hozzájuk. A hajléktalanellátó intézmény szakmai igazgatója abban bízik, hogy a fővárosnak van felterjesztési joga a parlament felé, és élhet ezzel a hajléktalankérdésben.

Az új fővárosi terv megvalósítása nem kerülne többe, mint amennyit a korábbi években költött Budapest a hajléktalanellátás javítására - mondta a javaslatcsomag szerzője, aki szerint a pénz hatékonyabb felhasználása a cél. Budapest jelenleg évente 200 millió forinttal járul hozzá a BMSZKI működéséhez, ami 1500 férőhelyet működtet, telente pedig még 500-at. A főváros ezen kívül ellátási szerződéseket kötött mintegy 20 civil szervezettel - részben férőhelyek biztosítására, részben más szolgáltatásokra, például diszpécserszolgálatra, krízisautóra. Erre évente körülbelül 350 millió forintot költ a főváros. Emellett részt vesz a megelőzésben is rezsitámogatással és pályáztatott átmeneti lakásokkal.

"Külföldön már rájöttek, hogy olcsóbb"

Az új koncepció óvatosan fogalmaz a várható eredményekről. Egyelőre még nem lehet olyan célokat kitűzni, hogy például öt év alatt kétharmadára csökkentjük a közterületen élők számát - olvasható a szakmai anyagban. 2008 telén, azon az éjszakán, amikor a Február Harmadika Munkacsoport számlált, 1355 ember aludt látható helyen Budapesten.

Ugyanakkor ötvenezernél is nagyobb az olyan lakásmegoldásban élő budapesti családok száma, amely időleges, bizonytalan, gyakorlatilag bármely pillanatban felmondható - írta Győri Péter. Ha egy család nem tudja fizetni a lakbért, 30 napos határidővel felmondható a bérleti szerződésük anélkül, hogy vizsgálnák, nem súlyos rászorultság áll-e a háttérben, és jogosultak lennének-e szociális támogatásra. A család ilyenkor nem csak az otthonát veszítheti el, hanem fel is bomolhat: az apa hajléktalanszállóra, az anya és a gyerekek családok átmeneti otthonába kerülhetnek. Bár a tényleges kilakoltatás csak ritkán történik meg, a pénzt nem kapó volt bérbe adó önkormányzat és a bizonytalanságban élő lakók is rosszul járnak a jogcím nélküli lakáshasználattal.

Erre a problémára veti fel a fővárosi koncepció, hogy ezeket a lakásokat úgynevezett szociális lakásotthonokká kellene alakítani. Az ötlet lényege, hogy a lakást szociális szervezet bérelné ki, és térítési díj fejében tovább használhatná az eredetileg ott lakó család. A lakóknak szociális munkások segítenének talpra állni, és kötelezővé tennék az együttműködést velük. Ha minden jól megy, később helyre lehetne állítani az eredeti bérleti szerződést. Győri szerint külföldön már sikeresen működnek hasonló rendszerek. "Szerintem külföldön már rájöttek, hogy ez olcsóbb, mint az intézményi ellátás" - mondta az [origo]-nak a BMSZKI vezetője. Magyarországon Pécsett már működik holland minta alapján egy ilyen elvű lakáskísérő rendszer - Győri szerint sikerrel.

"Nem hagyom el magam"

Létezik sikeres magyar kísérlet egy másik, a koncepcióban felvetett ötletre is: a hajléktalanok magánpiaci albérlethez juttatására önkormányzati segítséggel. Nyíregyházán idén márciusban lépett életbe az erről szóló rendelet. Korábban a Periféria Egyesület indított albérletbe segítési programot a szabolcsi megyeszékhelyen pályázati pénzből, ennek eredményeit látva szállt be az önkormányzat is a támogatásba.

"Egy minigarzonban lakom: szoba, konyha, fürdőszoba. Megvan benne minden, ami egy normális háztartásban kell" - mondta az [origo]-nak Siket Bertalan, egyike a Periféria Egyesület segítségével albérletbe került egykori hajléktalanoknak. Az 53 éves férfi azelőtt hajléktalanszállón lakott. Valaha volt egy másfél szobás lakása, de akkori főnöke csődbe ment, nem fizette ki a bérét, adósságba keveredett, és a lakás elúszott - mesélte. Évekig élt és dolgozott egy tanyán, de betegségei miatt végül már nem tudta folytatni a munkát, így került a hajléktalanszállóra. Ma rokkantnyugdíjából és az albérleti támogatásból fizeti a lakás bérét - 30 ezer forintot plusz a rezsit. "Háromágú bottal botorkálok, csak hát nem hagyom el magam" - mondta. Nem iszik, nem dohányzik, ételt a Periféria Egyesülettől kap. Mosógép híján kézzel most, a gázfűtést idén még nem kapcsolta be - "az ember ott spórol, ahol tud".

A Periféria Egyesület honlapján olvasható egy összefoglaló az első, 2006 januárjában - akkor még pályázati pénzből - indult program tapasztalatairól. 16 emberrel kötöttek együttműködési szerződést havi maximum 20 ezer forint támogatással. A támogatási időszakban mindössze 4 ember esett ki a programból, hárman váratlan jövedelemmegszűnés miatt, egy ember volt csak, aki visszaélt a bizalommal, és másra költötte a pénzt. A többieknek viszont javult a munkaerő-piaci helyzete, fizikailag és mentálisan is látványosan jobb állapotba kerültek - derül ki az egyesület jelentéséből.

Sokaknak nem kell a hajléktalan albérlő

A program során azért akadtak nehézségek, nem volt könnyű albérletet találni a hajléktalanoknak - mondta Somogyiné Anikó, az egyesület munkatársa. Feltétel volt, hogy albérleti szerződést kellett kötni, sőt az új lakót be is kellett jelenteni az ideiglenes lakcímre, ettől pedig több tulajdonos is ódzkodott. Másrészt előfordult, hogy ha valaki megmondta, hogy hajléktalan, "akkor már rögtön nem volt kiadó" a lakás. Siketnek szerencséje volt, az ő albérletének tulajdonosa egy idős házaspár, akiknek csak annyit kikötésük volt, hogy egyedül lakjon. "Megrögzött agglegény vagyok" - magyarázta a férfi, miért nem jelentett gondot neki ez a feltétel.

Somogyiné szerint egyébként is az volt a tapasztalat, hogy a programba bekerülő, korábban egymás számára idegen emberek mindegyike önálló albérletbe szeretett volna költözni. Mindössze ketten vágtak neki úgy a programnak, hogy együtt fognak lakni, de csak néhány hétig működött az osztozkodás a lakáson. Az utcai múlttal együtt jár az alacsony konfliktustűrő képesség, kis dolgok is könnyen vitát váltanak ki, ezért mi sem szorgalmazzuk az együtt lakást, még ha anyagilag könnyebbséget jelentene is - mondta a Periféria Egyesület munkatársa.

"Megmaradnak azok, akik tényleg ki akarnak kerülni a hajléktalanságból" - mondta a budapesti Menhely Alapítvány munkatársa, Aknai Zoltán az albérleti támogatás fővárosi tapasztalatairól. A Menhely programjában az albérlethez segített emberek több mint fele meg tudta tartani a lakást az után is, hogy a fokozatosan csökkenő támogatás megszűnt.

Fotó: Hajdú D. András

A javaslatcsomagban több ötlet van a meglévő intézmények változtatására is, azzal a céllal, hogy olyanokon is segíthessenek, akikkel eddig nem tudtak kapcsolatba kerülni a szociális munkások. Az éjjeli menedékhelyeket és az átmeneti szállások szolgáltatásait megnyitnák azok előtt is, akik nem akarnak beköltözni. "Legyen lehetőség arra, hogy bejöjjön zuhanyozni, ruhát mosni, szociális munkással beszélni" - sorolta a BMSZKI vezetője.

Lazább szabályok

Működtetnének olyan úgynevezett utcás zsilipszobákat is, ahol kezdetben nem kellene betartani a szigorú szabályokat a szállásért cserébe - például vihetnének be magukkal alkoholt a hajléktalanok. "Vannak emberek, akik olyan súlyosan függők, hogy nem bírnak ki egy éjszakát anélkül, hogy felkeljenek lehajtani egy felest" - mondta Győri. A zsilipszobákba éppen ezt a mennyiséget - egy vagy két féldecit lehetne bevinni. Az első időkben nem lenne éles a váltás, a betérő hajléktalan úgy élhetne, mint az utcán, például nem kellene a cipőt sem levenni alvás előtt. "Már elkezdtük ezt a kísérletet. A tapasztalatunk szerint működik, jönnek be az utcáról az emberek" - jegyezte meg a koncepció szerzője.

Sok utcán élőt lehetne bevonni a hajléktalanellátásba a koncepció szerint azzal is, ha több, pároknak való szálláslehetőség lehetne. Ez nem csak arra lenne jó, hogy többen kerüljenek biztonságosabb helyre az utcáról, hanem a talpra állásban is segít. Győri szerint a párok együtt jobban törekednek arra, hogy saját otthonba kerülhessenek, és hatékonyabb a takarékoskodás is.

A főváros elé terjesztett koncepció felveti azt az ötletet is, hogy fizessenek egy minimális - száz forint alatti - összeget az ételosztáskor azok, akiknek van jövedelmük. "Ingyen kapni kicsit megalázó, ez jó lenne az önértékelés javítására" - mondta a hajléktalanellátó intézet vezetője.