Satuba fogná a médiát a kormány

Zárt szerkesztőségeket is feltörhet, számítógépeket és eredeti iratokat foglalhat le a jövőben az elektronikus médiát felügyelő Médiahatóság, ha törvénysértést szimatol valamelyik műsorszolgáltatónál - áll az új médiatörvény kedden nyilvánosságra hozott tervezetében. A kormány azt állítja: ez felel meg a digitális korszak követelményeinek.

Jobban figyelnék a tévés szolgáltatókat

Szerkesztőségekbe törhet be, számítógépeket foglalhat le, az ellenálló újságírókkal szemben pedig rendőri segítséggel kényszerítő eszközöket alkalmazhat majd az a Nemzeti Médiahatóság, amit 2009-től állítanának fel a jelenlegi ORTT helyére. Az erről szóló törvénytervezetet kedd délután tették fel a parlament honlapjára, ahol november 21-ig lehet véleményezni. Az ötpárti tárgyalások eredményeként megszületett dokumentum szinte karhatalmi jogosítványokkal ruházná fel a média szabályos működése felett őrködő új kormányzati szervet, amely előtt sem a magán, sem az üzleti titok nem lenne szent többé.

Egy új médiatörvény igénye már rég felmerült, mivel a jelenlegi, 1996-os szabályozás elavult. A régi törvény még nem ismeri az utóbbi időben elterjedt és a közeljövőben bevezetésre váró új tömegkommunikációs technológiákat: az internet, az IP-TV és a digitális műsorszórás szabályozása jelenleg nem megoldott. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tájékoztatása szerint az új törvényre azért van szükség, mert a digitális átállás után kitáguló piacon csak egy erős hatóság képes érvényesíteni a tiszta verseny szabályait.

A Miniszterelnöki Hivatalban készülő új törvénytervezet nem csak technológiai frissítéseket tartalmaz, hanem gyökeresen alakítja át a magyar média felügyeleti rendszerét. Átszabnák a közszolgálati televíziók és rádiók irányítását és felügyeletét, megváltoztatnák a műsorszolgáltatók nyilvántartását, és átalakítanák a médiumok által fizetett díjakat, illetve a rájuk rótt kötelezettségeket is. Az egész rendszer tetejébe pedig az eddiginél jóval erősebb jogosultságokkal bíró állami ellenőrző hatalmat tennének.

A MeH állítása szerint "szó sincsen médiarendőrség létrehozásáról", a tervezett médiahatóság csak a Gazdasági Versenyhivatalhoz vagy az Egészségbiztosítási Felügyelethez hasonló hatósági jogokat kap, amelyeket "kizárólag a piac-felügyeleti hatáskörében eljárva", a törvénysértő piaci összefonódások felszámolására használ majd. Ez ugyanakkor nem derül ki a javaslat szövegéből, ami az [origo] által megkérdezett, a médiafelügyeletet közelről ismerő szakértő szerint "teljesen elképesztő".

Korlátlan hatalom a média felett

A törvényjavaslat szerint a médiahatóság január 1-jétől önálló államigazgatási szervként kezdené meg a magyar média felügyeletét, 5 tagú vezetőségi testületét az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná 6 évre, államtitkári fizetéssel. A hatóság végezné többek között a műsorszolgáltatók regisztrálását és nyilvántartását, ellenőrzné a különböző médiumok törvényes működését, büntetéseket szabna ki és díjakat szedne be.

A javaslat alapján a Médiahatóság az esetleges törvénysértések tényállásának megállapításához extrémnek tűnő eszközöket is felhasználhat. A hatóság alkalmazottai munkájuk során "korlátozás nélkül jogosultak az üzleti titok megismerésére", kérésükre "bármely személy vagy szervezet" köteles a kezelésében levő adatokat és iratok másolatát a rendelkezésére bocsátani. A hatóságnak joga van "bármely személy birtokában levő adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni", sőt, a bepanaszolt, eljárás alá vett médiummal kapcsolatba hozható személyek személyes adatait is megismerheti, felhasználhatja.

A médiahatóság ezen kívül "a hatáskörébe tartozó ügyben" bármilyen "helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos és az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat" - írja a törvényjavaslat. Ebbe beletartoznak a gyanúba keveredett médium tisztviselőinek vagy alkalmazottainak magánhasználatú helyiségei és járművei is, tehát például egy televíziós újságíró vagy vezető házát, kocsiját is habozás nélkül átkutathatják.

A kutatásokhoz az [origo] birtokába került, néhány nappal korábbi munkakanyag szerint csak akkor kellett volna külön bírósági engedély, ha a kutatás nem a szervezetek médiaszolgáltatással összefüggő telephelyén, székhelyén, kereskedelmi egységében vagy raktárában történik: ezekre a helyekre azonban a hatóság az eredeti verzió szerint minden engedély nélkül betörhetett volna. A parlament honlapjára felkerült változat ezt a pontot már finomította, a javaslat jelenlegi állapota szerint szükséges a bírósági engedély. Ezt 72 órán belül akkor adják ki, ha a médiahatóság "valószínűsíti", hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és "feltételezhető", hogy a helyszínen fellelhető információforrás önként nem bocsátanák rendelkezésre.

A vizsgálatokhoz a javaslat szerint rendőri segítség is kérhető, ekkor a rendőrök a jogszabályban meghatározott kényszerítő intézkedéseket, eszközöket alkalmazhatja a médiahatóság által vizsgált cégek alkalmazottaival szemben. Kivételes esetben az átkutatott helyszínen a hatóság eredeti iratokat és adathordozókat, továbbá más tárgyi bizonyítékokat is lefoglalhat, tehát lehetősége van például egy tévés szerkesztőség számítógépeinek lefoglalására is.

Ha a hatóság elmarasztal egy médiaszolgáltatót, annak nézettségétől, nagyságától függően akár 50 millió forintos bírságot is kiszabhat rá. Az elmarasztaló határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, legfeljebb az adott médiaszolgáltatót bepanaszoló sértett kérhet felülvizsgálatot a bíróságon, ha kevesli a kiszabott büntetést.. A bírság egyébként 30 nap után adóként is behajtható lenne, ha pedig az adott médiaszolgáltató "súlyosan és ismétlődően" megszegi a szabályozást, a médiahatóság gyakorlatilag be is tilthatja az adott műsort, de a hatósági nyilvántartásból való törléssel a teljes médiaszolgáltatót is végleg kiiktathatja.

"Ilyen egyszerűen nincs"

"Ilyen típusú hatáskörre egy médiahatóságnak egyáltalán nem lehet szüksége"- mondta az [origo]-nak a médiahatóságot érintő szóló passzusokról Majtényi László, az ORTT jelenlegi elnöke, korábbi adatvédelmi biztos. Az elektronikus médiát jelenleg felügyelő testület vezetője szerint a média felügyeletének alapvetően azokból az információból kell dolgoznia, ami a műsorszolgáltatók kimenő jeleként megjelenik, erről szerinte alkotmánybírósági döntés is van.

"Ha további információkra, például szerződésekre van szükség, akkor fontos, hogy a hatóság azt bármikor bekérhesse; de hogy betörnek a médiahatóság emberei egy lezárt szerkesztőségbe, ilyen egyszerűen nincs" - fogalmazott. Ha egy ilyen médiatörvényt elfogadnak, annak rendkívül súlyos következményei lesznek - tette hozzá Majtényi: " Az is lehet, hogy egy ilyen szabályozás következtében a műsorszolgáltatók egy része egyszerűen itthagyja Magyarországot."