Szívesen mutogat másokra Gyurcsány

A gazdasági válság, a Fidesz, az éretlen társadalom, a koalíciós partner vagy a leromlott közállapotok - mind felelősek a kormány különböző kudarcba fulladt lépéseiért, legalábbis Gyurcsány Ferenc szerint. Eközben ő maga és pártja - például a befuccsolt egészségügyi reformnál - csak abban hibáztak, hogy nem tudták elmagyarázni az embereknek, miért is lenne jó nekik a változás. A miniszterelnök az elmúlt évben számtalanszor próbált bűnbakot találni, az [origo] összeállította a kormányfő kedvenc kifogásait.

"Magyarország mostani gazdasági helyzetéért kétharmad részben a nemzetközi pénzügyi válság a felelős, egyharmad részben pedig az, hogy az elmúlt tíz évben a megengedhetőnél jóval több erőt és energiát fordítottak a rivalizálásra, a versengésre a politikai erők" - magyarázta a bizonyítványát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Idősügyi Tanács múlt csütörtöki ülésén. Nem először, a kormányfő az elmúlt években már sokszor igyekezett kisebbíteni saját és pártja felelősségét, és tőle független okokkal magyarázni kudarcokat.

Az összes párt hibás

Gyurcsány Ferenc már első kormányfői évértékelő beszédében, 2005 februárjában megpróbálta az egész politikai elitre szétteríteni a felelősséget. A miniszterelnök akkor a "rossz útra tévedt politikáért" a parlamenti pártokat ostorozta. "Magyarország és a magyar politika az elmúlt több mint fél évtizedben rossz útra tévedt. A rendszerváltás nagyszerű, felemelő eszményei elhalványultak, bepiszkolódtak. A nemzeti és politikai közösség megosztottá vált (...) az okos közéleti vitát felváltotta a kommunikációs gügyögés"- festett sötét képet a helyzetről.

2006 szeptemberében, az őszödi beszéd kiszivárgása után is hasonlóképpen próbálta elkenni a felelősséget a kormányfő. Bár a zárt ajtók mögött - a kiszivárgott beszéd tanúsága szerint - még a kormánypártok felelősségéről beszélt: "Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar SzocialistaPárt és a liberálisok közös kormányzása megteszi". A beszéd nyilvánosságra kerülés után viszont már úgy értelmezte az elhangzottakat, hogy ő az egész politikai osztály hazugságaira gondolt, úgy fogalmazott, hogy a politikai elit "az elmúlt legalább 10 évben képtelen volt egyenes mondatokat mondani, és az országot folyamatosan fél igazságokkal, helyenként hazugságokkal traktálta".

A főváros a hunyó

Máskor ennél is egyértelműbb bűnbakot talált valamilyen kudarcba fulladt lépésre a kormányfő. A kormányzat negyed megvalósítását például a kormány saját kétéves munkájáról készített jelentése szerint "az előkészítése során, döntően a fővárosi önkormányzattal felmerült vitás kérdések rendezésének elhúzódása miatt" kellett lefújni. A januári bejelentéskor Budai Bernadett kormányszóvivő ehhez még hozzátette azt is, hogy a negyed megépítésének leállítása nem is kudarc, hiszen már így is messzebbre jutottak, mint az Orbán-kormány.

Nem sikerült elmagyarázni

"Miniszterelnök úr, ön érez személyes felelősséget a bizalom elvesztéséért, eljátszásáért?" - szegezték a kérdés Gyurcsány Ferencnek tavaly szeptemberben egy interjúban. A kormányfő azt válaszolta: természetesen ő is felelős, legfőképp abban, hogy nem sikerült elmagyaráznia, illetve "nem sikerült sokak ügyévé tenni" a 2006 nyarán megkezdett reformokat. A miniszterelnök ennek tudta be, hogy a reformokat az emberek "sok csalódással figyelték".

A elrontott kommunikáció amúgy is régi, bevált magyarázat az MSZP-ben: "Ami a dolgok tartalmát és lényegét illeti, a kormány teljesítette a feladatát, de a kommunikációs teljesítmény a kormányoldal bizonyítványában már jóval gyengébb" - mondta Lendvai Ildikó frakcióvezető tavaly decemberben egy évértékelő interjúban. A kommunikáció annak ellenére mumus, hogy 2002 óta nagy hangsúlyt fektettek erre a területre. Mind a kormány, mind az MSZP mögött népes kommunikációs csapat áll, amelyeknek költségvetése is jelentős: a Kormányzati Kommunikációért Felelős Szakállamtitkárság például jövő nyárig 1,7 milliárd forintos keretet költhet el a lakosság tájékoztatására.

Kevés az idő

Gyurcsány Ferenc korábban arról is beszélt: kormányának legnagyobb problémája, hogy a magyar társadalom még nem érti meg, miért is van szükség az általa - tavaly még - szorgalmazott reformokra. "Az emberek gondolkodásmódjának, magatartásának megváltoztatásához sokkal hosszabb idő kell, mint azt bármikor korábban gondoltuk volna" - mondta 2007 novemberében a The London School of Economicson tartott előadásában.

A kormány egyéves munkáját értékelő, 2007 júniusában kiadott jelentés szerint a reformok népszerűtlenségének egyik oka, hogy "a változások széles köre és gyorsasága olykor nem adott elég időt, lehetőséget az egész folyamat céljának, az új intézkedések indokoltságának megértésére". Így aztán az emberek egy része csak "a gyors változásokkal szükségképpen együtt járó szabályozási-működési zavarokat vette észre".

Éretlen a társadalom

A kormányfő szerint az is nagyon megnehezíti a dolgát, hogy "létezik egyfajta illúzió, mely szerint az államnak van pénze, csak akarat kérdése, hogy mire és mennyit költ." A vizitdíjat, kórházi napidíjat és tandíjat eltörlő, március 9-i népszavazás után egyebek mellett azzal magyarázta a parlamentben a kormánypártok kudarcát, hogy "ebben az országban nincsenek erős hagyományai annak, hogy értsük, mi a dolgunk az országban. Nagyon szeretjük a védelmet, és nagyon szeretjük, ha ezért korlátozott a felelősségünk."

Azt hiszik, minden ingyen van

Az emberek régi beidegződéseivel magyarázta a miniszterelnök azt is, hogy miért sikerült felemásra a kórházreform. "Sokak szerint a kórházszerkezet átalakítása során keményebbnek kellett volna lennünk" - mondta 2007 októberében a Népszabadságnak adott interjújában -, de rögtön hozzátette, ez a helyi érdekek miatt sem sikerülhetett. A polgármesterek ugyanis "kapaszkodnak a kórházaikba", nem "az országos érdekekre" figyelnek. A parlamentben ülő polgármesterek miatt pedig "a rész lerontja az egészre vonatkozó szándék erejét" - magyarázta a miniszterelnök.

Összekacsint a jobboldal

Gyurcsány Ferenc kedvenc bűnbakja azonban kétségtelenül az ellenzék: a Fidesz számlájá írja nemcsak az egészségügyi reformot elgáncsoló népszavazást, hanem egy sor kétharmados törvény kisiklatását is, 2006 óta nem sikerült megegyezésre jutni sem az önkormányzati reformról, sem a pártfinanszírozásról, de a kisebb parlament tervéről sem. Igaz, az ellenzék akadékoskodására hivatkozva a kormányoldal meg sem kísérelte elfogadtatni ezeket: a pártfinanszírozási törvény például már másfél éve vár arra, hogy szavazzanak a hozzá benyújtott módosító indítványokról. A kisebb létszámú Országgyűlésről szóló fideszes javaslatot pedig napirendre sem hajlandó venni az MSZP, miközben az ellenzékre mutogatnak, ha felmerül a kérdés, miért nem megy keresztül a változtatás.

Gyurcsány, mint antifasiszta tüntető

A Fidesz másik, állandóan súlykolt bűne Gyurcsány és a szocialisták szerint, hogy az ellenzéki párt nem határolódik el a szélsőjobboldaltól, sőt, védelmet és támogatást nyújt a radikálisoknak. "A nemzeti radikalizmus fő ereje viszont immár sajnos nem a politikai félperifériához tartozó pártok között található, hanem az Országgyűlésben: a legnagyobb ellenzéki pártban" - jelentette ki a kormányfő 2006 szeptemberében, néhány nappal az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése miatti zavargások előtt.

Fél évvel ezelőtt is hasonlóképpen célozgatott a Fidesz és a szélsőjobb összekacsintására Gyurcsány: "ma a Fidesz egy letűnt időszakot idéző tömörülés. Nyíltan szövetkezik a szélsőjobbal, ugyanakkor államközpontú és bezárkózó. Jobban hisz az államban, mint annak polgáraiban". Szerinte "a magyar jobboldal történelem adta jogának tekinti a kormányzást", és ez egyértelmű, egyenes vonalként vonul végig a legújabb kori történelmünkön, az 1992-ben megjelent Csurka-dolgozattól kezdve Orbán legújabb beszédéig.

Az SZDSZ is hibás

"Nem a reformpolitikával van a baj, hanem a reformblablával, a reformkioktatással és a reformgőggel" - üzente Gyurcsány a Szabad Demokraták Szövetéségének 2008. március 29-én, amikor bejelentette, hogy meneszteni kívánja Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi minisztert, illetve felülvizsgálja az egészségbiztosítási törvényt. Azt mondta, a szabad demokratáknak "nem kell olyan magasan hordaniuk az orrukat", inkább több párbeszédre és több szakértelemre lenne szükség. Gyurcsány bejelentésének koalíciós szakítás lett a következménye.

Amikor pedig idén szeptemberben, a már Fodor Gábor által vezetett SZDSZ nem fogadta el Gyurcsány Megegyezés címen publikált javaslatait, a kormányfő ezt úgy értékelte, hogy "az SZDSZ elnöke saját pártja helyét a Fidesz és az MSZP közé, mintegy félúton határozza meg", ami a kormányfő szerint azért bűn, mert ezzel a volt koalíciós partner "feladni látszik a jobboldali radikalizmus és populizmus elleni közös küzdelem alapját". "Ha az SZDSZ álláspontja nem változik, akkor belátható időn belül átalakul a magyar politikai térkép" - jósolta Gyurcsány.