Csendben adna túl a kórházakon a kormány

Megismételtetné az egyjelentkezős közbeszerzéseket, kizárná a munkabérekre sem elegendő árat kínáló pályázókat és felelőssé tenné az anyavállalatokat a projektcégek saráért a közbeszerzési törvény módosítása, amely a kormány szerint segítene visszaszorítani a korrupciót. Ugyanakkor felmentené az önkormányzatokat a közbeszerzés alól, ha a kórházukat akarják magánkézbe adni.

Autópálya-építés Magyarországon

"Magyarországon a közbeszerzések kifejezetten érzékenyek a korrupció szempontjából" - fogalmaz a közbeszerzési törvényt módosító javaslatának indoklásában az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM). Az előterjesztő nemzetközi becslésekre hivatkozva azt állítja, a korrupció átlagosan 20-25 százalékkal drágíthatja meg a közszféra beszerzéseit.

A tárca szerint ezen segítene a jelenleg a több mint 150 módosító indítvány szavazására váró törvénymódosítás. A javaslat jelentős része a közbeszerzési eljárások átláthatóságát hivatott javítani. A törvény előírná, hogy az ajánlatkérőnek (például állami szerv, önkormányzat) az eljárással kapcsolatban mindent közzé kell tennie a honlapján. Ezek az adatok ugyan ma is nyilvánosságra kerülnek, hiszen megjelennek a Közbeszerzési Értesítőben, de a jövőben áttekinthetőbbek lennének, hiszen egy helyen, eljárásonként rendezve lehetne hozzáférni az információkhoz.

Testre szabott kiírás

A tervezet jelentősen korlátozná azoknak az eseteknek a számát, amikor hirdetmény nélkül, közvetlen, ajánlattételi felhívással lehet közbeszerzést indítani. A kormány szándéka szerint a korrupció elleni harcot segítené az az előírás is, amely szerint az ajánlatkérőknek öt éven keresztül minden szerződést nyilvánosságra kell hozniuk, amit egy közbeszerzésen győztes céggel vagy annak érdekeltségébe tartozó más vállalkozással kötnek, még akkor is, ha annak értéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.

A törvényjavaslat előírná, hogy meg kell ismételni azokat a kétfordulós közbeszerzéseket, ahol az első szakaszban csak egyetlen jelentkező felelt meg a feltételeknek - például azért, mert a többieket kizárták. Az indoklás szerint ezt a módosítást az üzleti szféra szereplői javasolták a kormánynak: szerintük ez nagyban javítaná a verseny tisztaságát, hiszen kiküszöbölné, hogy egy adott cégre szabják a kiírásokat. Ha a megismételt eljárásban is csak egy jelentkező maradna talpon, már nem kellene elölről kezdeni, hiszen a tárca szerint figyelemmel kell lenni az ajánlatkérő érdekeire is.

Az IRM emellett kötelezővé tenné, hogy az ajánlatkérőknek bejelentést kell tenniük a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), ha úgy látják, a jelentkező cégek árkartellt hoztak létre. Ez történt például 2002 nyarán, amikor a legnagyobb építőipari cégek felosztották egymás közt a meghirdetett autópálya-szakaszokat. A GVH ezért több mint hétmilliárd forintra bírságolta a cégeket, amit 2007-ben a jogerős bírósági ítélet is jóváhagyott.

Irreálisan alacsony ár

Főként az építőiparban bevett szokás, hogy a pályázaton a fővállalkozók külön projektcéget hoznak létre a munka elvégzésére. A közbeszerzési törvény módosítása lehetővé tenné, hogy az ilyen projekttársaságok átvállalják a nyertes cégektől a jogokat, kötelezettségeket. Sőt, a módosítás lehetővé tenné azt is, hogy az ajánlatkérők a pályázati kiírásban kötelezővé tegyék a projektcégek létrehozását, például ha több cég együtt jelentkezik egy feladatra.

A törvény ugyanakkor előírná, hogy a nyertes cég és a projekttársaság egyaránt felelős a közbeszerzési szerződés teljesítéséért, vagyis a fővállalkozók nem vonhatnák ki magukat a felelősség alól a projektcég bedöntésével. A projekttársaság megszüntetését az alapítók csak akkor kezdeményezhetnék, ha már minden, a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatos kötelezettségét teljesítették, vagy azokat az anyacég átvállalta.

A közbeszerzési törvény ma is ismeri az irreálisan alacsony ellenszolgáltatás fogalmát, amikor egy cég olyan árral próbál kedvezőbb helyzetbe kerülni, amiből valószínűleg nem lehet megvalósítani a kiírásban szereplő feladatot. Ilyen esetekben a módosítás szerint az ajánlatkérőnek adatokat kell kérni a vállalkozótól, és az alapján el kell döntenie, meg lehet-e csinálni ennyiért a munkát. Az indoklást azonban nem fogadhatnák el, ha az ajánlat olyan alacsony, hogy nem elég a munkabérek és járulékok kifizetésére. Ez a javaslat indoklása szerint egyszerre szolgálja a feketemunka és a körbetartozások visszaszorítását.

Amikor nem kell közbeszerzés

A javaslat ugyanakkor kivon a közbeszerzési törvény hatálya alól három igen jelentős területet. Ezek egyike az olyan egészségügyi ellátási szerződés kötése, amely magában foglalja a vagyonkezelői jog átadását is. A közbeszerzési törvény helyett az államháztartási törvény rendelkezéseit kell tehát alkalmazni az olyan esetekben, amikor egy önkormányzat átadja kórházának működtetési jogát egy magáncégnek.

A rendelkezés azért érdekes, mert korábban a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) többször is bírságot szabott ki önkormányzatokra, amelyek közbeszerzési eljárás nélkül adták át intézményeik üzemeltetését magáncégeknek. Hatvan szocialista vezetésű önkormányzatát például 30 millió forintra bírságolták, amiért egy egyszerű képviselő-testületi szavazással átadta az Albert Schweitzer Kórház működtetését a Hospinvest Zrt.-nek.

A jogszabályok akkor egyáltalán nem szabályozták a vagyonkezelői jog átadásának módját, ezért a KDB úgy értelmezte, szolgáltatási koncesszióról van szó, amiről közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. A hatvani eset után, 2006. december 31-től került bele az államigazgatási törvénybe, hogy a vagyonátadásról nyilvános - de nem közbeszerzési - pályázat keretében kell döntést hozni. A most a parlament előtt lévő tervezet pedig immár a közbeszerzési törvényben is rögzítené ezt az eljárási rendet.

A változtatás lényege, hogy míg a közbeszerzés eredményét a KDB előtt meg lehet támadni, az államháztartási törvény alapján az önkormányzat képviselő-testülete gyakorlatilag végleges döntést hozhat egy egyszerű többséget igénylő szavazással.

A javaslat értelmében az egészségügyi szolgáltatás mellett nem kellene közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor sem, ha olyan szolgáltatási beszerzésről van szó, amely egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik: ezek közt szerepel a közutak, csatornák, közműrendszerek működtetése, a bányászati kutatás és kitermelés, a csővezetékes termékszállítás, a hasadóanyagok előállítása és forgalmazása, a szerencsejátékok szervezése és a menetrend alapján, trolibusszal végzett személyszállítás.