Keserű pirulát adott Sólyom az MSZP-nek

Rutinos, szakmailag elismert, jól kijön a munkatársaival - ismerői szerint ilyen Sólyom László új főbírójelöltje, Havasiné Orbán Mária. Megválasztásának esélyeit rontja, hogy az MSZP szemében szálka lehet közmismerten jobboldali vonzódása. Szinte még fel sem kérték, a szocialisták már keresik rajta a fogást, legnagyobb ellenségei azonban az igazságszolgáltatás kiskirályai lehetnek.

Havasiné Orbán Mária és Sólyom László

A tisztességes bírói kar védelme érdekében paradigmaváltásra készül, és a "nem odavaló" bírák eltávolítaná a vezetésből a Győri Ítélőtábla elnöke, Havasiné Orbán Mária, akit Sólyom László köztársasági elnök a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt. A "nem forradalmat, hanem reformot" hirdető új főbírójelölt - aki az első nő lenne a legmagasabb bírói poszton - azonban kemény harcra és a bírósági igazgatás csúcsát jelentő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) részéről komoly ellenállására számíthat.

Az államfő csütörtökön mutatta be Havasiné Orbán Máriát a parlamenti pártok képviselőinek a Sándor-palotában. Az udvarias kézfogások és kötelező parolázás háttérben azonban már most komoly taktikázás folyik az [origo]-nak nyilatkozó bírók és politikusok szerint: a pártok nem szakmai, hanem politikai szempontjaik alapján keresik a fogást a főbírójelöltön, és ebben a megyei bíróságok elnökei is segítik őket.

A főbírói poszt idén júniusban ürült meg, mivel lejárt Lomnici Zoltán mandátuma, és az államfő már előre jelezte, hogy nem fogja újra jelölni. Az államfő helyette Baka Andrást, a strasbourgi emberi jogi bíróság volt bíráját jelölte főbírónak, őt azonban az - akkor még Lomnici által elnökölt - OIT-ben nem támogatták, majd május végén az Országgyűlésben is leszavazták. A kívülállónak számító Baka jelölése többek szerint azt mutatta, hogy az államfő elégedetlen az igazságszolgáltatási rendszerrel. Baka alkalmasságát végül ebbe belekapaszkodva vonták kétségbe, a vele szemben legtöbbször elhangzó érv éppen az volt, hogy nincs magyar bírósági gyakorlata és igazgatási tapasztalata.

Elébe ment a kifogásoknak Sólyom

Tavasszal az öt táblaelnök - köztük Havasiné Orbán Mária - egységesen kiállt Baka András mellett, és az [origo] az OIT-hoz közeli forrásokból megtudta, hogy az ítélőtábláknak már abban is szerepe volt, hogy rá esett a köztársasági elnök választása. "Valójában Baka András is az ítélőtáblák jelöltje volt, a leszavazása után most pedig már inkább egyenesen közülük választott" - mondta Havasinéról nevének elhallgatását kérve egy jogi kérdésekkel foglalkozó fideszes politikus. "Havasiné Orbán Mária jelölése világosan mutatja, hogy a kérdés még mindig ugyanaz: a változás és a változatlanság hívei csapnak össze" - tette hozzá.

Évek óta számos kritika éri a feltorlódott ügyek miatt a bírósági rendszert: az eljárások sokszor évekig húzódnak, nagy az ügyhátralék, a kívülről érkező kifogásokat rosszul tűrik a bíróságok és nem tisztázottak a hierarchikus viszonyok sem, hiszen a megyei bíróknak nagyobb hatalmuk van, mint a később létrehozott, szervezetileg fölöttük álló ítélőtábláknak. A bíróságok feletti kontrollt az egész igazságszolgáltatási szervezet központi igazgató szervének, az OIT gyakorolja, a tanács tudna változtatni ezeken a problémákon. A tanácsban azonban többségében éppen azok ülnek, akiket ellenőrizni kellene: az OIT 15 tagja közül tíz bíró (a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a bírák küldöttértekezlete által választott 9 bírósági vezető, köztük öt megyei elnök, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság vezetője). Csak öt nem bírósági körből érkező tagja van a testületnek: két parlamenti képviselő, az igazságügyi és rendészeti miniszter, az ügyvédi kamara elnöke és a legfőbb ügyész.

"Sólyom László ezúttal feladta a leckét: a megyék és a táblák közt zajló presztízsharc szempontjából ugyanaz a helyzet, mint Baka jelölésénél, Havasiné Orbán Máriával szemben viszont sokkal nehezebb lesz kifogást találni" - mondta a nevének elhallgatását kérő ellenzéki politikus. Hiszen az új jelölt szakmailag kiváló, végigjárta a ranglétrát, az pedig, hogy nő, "színesíti a képet, és további fontos érv lehet".

Jobbra húz

A fideszes országgyűlési képviselő azt állítja, még a köztársasági elnök környezetében is azzal számolnak, hogy a második főbírójelölt is könnyen elbukhat az OIT-ben. A megyei elnökök és az ítélőtáblák közti presztízsharc mellett ebben szerepe lehet annak is, hogy "Havasiné Orbán Mária soha nem foglalt állást egyik oldal mellett sem, bíróként ezt nem is teheti, mégsem lesz elég semleges a kormánypárt számára", mert szerinte "sok minden mondható rá, csak az nem, hogy baloldali". "Kifejezetten konzervatív bíró, még ha jóban is van MSZP-s jogászokkal is" - tette hozzá az ellenzéki politikus, aki szerint a Fidesz és a KDNP nagy valószínűséggel támogatni fogja.

"Azt, hogy a baloldalnak nem elég semleges, nem hozhatják fel érvként, ezért elképzelhető, hogy az OIT-tal fogja elvégeztetni a piszkos munkát" - mondta. A tanácsnak a többségben lévő bírók mellett három politikus tagja van: két szocialista országgyűlési képviselő, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter. A név nélkül nyilatkozó fideszes szerint ezért megeshet az a forgatókönyv, hogy az MSZP kivár és az OIT támogatásától teszi majd függővé, hogy megszavazza-e az új főbírót. Ha az OIT-ben elbukik a jelölt, akkor erre hivatkozva gond nélkül voksolhat nemmel a parlamentben az MSZP is.

"Súlyos szerepe lesz az OIT véleményének, amivel én teljesen egyetértek, mert olyan jelölt kell, akit maguk a bírák is támogatnak. Az OIT-ről pedig mondhatjuk, hogy képviseli a bírói kar véleményét" - jelentette ki az [origo]-nak Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselő, az OIT tagja. A tanács titkos szavazással dönt, Bárándy így nem akart nyilatkozni arról, hogyan voksolna Havasiné Orbán Máriáról.

"Vitathatatlan, hogy tapasztalt bírói vezető, de a Legfelsőbb Bíróság elnökének egy sor más szempontnak is meg kell felelnie" - mondta Bárándy, azt azonban kiemelte: a jelölt neme a Legfelsőbb Bíróság elnökénél "nem szabad, hogy szempont legyen, se pozitív, se negatív értelemben". "Én fontosnak tartom például, hogy Havasiné Orbán Máriának van-e tudományos, elméleti múltja, mert ez ilyen magas szakmai posztnál szintén elvárás. A korábbi elnök, Lomnici Zoltán mögött megválasztásakor 30 könyv állt, ahogy alkotmánybírók, legfelsőbb bírósági kollégiumvezetők is jelentős publikációs listával rendelkeznek, és egyetemen tanítanak" - mondta. (A jelölt bírósági honlapon elérhető szakmai önéletrajza alapján tudományos, oktatói tevékenységet nem folytat.)

Az MSZP egy másik szakpolitikusa, Avarkeszi Dezső is azt mondta az [origo]-nak, hogy a pártnak egyelőre nincs álláspontja Sólyom új jelöltjéről. Hozzátette azonban, hogy Havasiné Orbán Mária "szakmailag kiválóan felkészült bíró és bírósági vezető". "A szakmai megbeszélések alkalmával úgy tűnt, progresszív elképzelései vannak, úgy érzem, elkötelezett olyan változtatások iránt, amelyre a szervezetnek szüksége van" - mondta.

Avarkeszi szerint Havasiné nyitottnak tűnik arra is, hogy az igazságszolgáltatási igazgatást nyitottabbá tegye. Egy szintén jogi ügyekkel foglalkozó, névtelenséget kérő szocialista képviselő annyit mondott: még nincs határozott pártvélemény az új jelöltről, előzetesen azonban ő is úgy értesült, hogy konzervatív, jobbra húz.

A pártoknak való bemutatása után az új főbírójelölt azt nyilatkozta, hogy szakmai múltját visszanézve nem találnak olyan ítéletet, amelyből következtetni lehetne a politikai nézeteire. Szerinte éppen ezért "értelmezhetetlen és lufi" az a kérdés, hogy a jobboldal jelöltje lenne, és ennek már a felvetése is megdöbbentő szerinte.

A család sem elég semleges

"A szakmai szempontokon túl nagy szerepe lesz magának a jelölt személyiségének, hogy mennyire fogadja el a bírói kar és a politika, végül mégis valószínűleg politikai kérdés lesz belőle" - értékelte a helyzetet - nevének elhallgatását kérve - egy megyei bírósági elnök. Régóta ismeri Havasiné Orbán Máriát, és mint fogalmazott, "nem jár messze az igazságtól, aki inkább jobbra sorolja". "Hiába nem vállalhat részt a politikában egy bíró, mindenkinek van valamilyen kötődése, hovatartozása" - mondta a bíró, hozzátéve, hogy ez attól még nem nyilvánul meg az ítéletalkotásban.

Szerinte Sólyom jelöltjét a családi kapcsolatai miatt is kikezdhetik, hiszen egyik rokona a Fidesznél dolgozik. Havasiné Orbán Mária a nagynénje Havasi Bertalannak, a Fidesz sajtófőnökének, amit ő kérdésünkre megerősített.

A megyei bírósági elnök is kiemelte, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásánál "ezúttal egyetlen, Baka András ellen felhozott kifogás sem állja meg a helyét", hiszen egy szakmailag elismert, gyakorlott bíró a jelölt. Hozzátette viszont, hogy ilyen alapon sok más megyei vezető, vagy más táblaelnök is szóba jöhetett volna. "Káosz lett a hosszú várakozásból, megsínylette ezt az átmeneti állapotot a szervezet" - mondta a bíró, aki szerint Sólyom László akár már másnap jelölhette volna Havasiné Orbán Máriát. Kuriózumnak nevezte, hogy a jelölt nő, bár ez szerinte logikus, hiszen a szervezet mára kétharmadában női bírókból áll.

Lomnici Zoltán és Havasiné Orbán Mária

Egy szintén nevének elhallgatását kérő, az OIT működését közelről ismerő büntetőbíró a főbírójelölt más érdemeit emelte ki. Mint mondta, Havasiné Orbán Mária "kellemes személyiség, aki jól megtalálja mindenkivel a hangot", ami azért fontos, mert talán jól tudná kezelni a "megörökölt vezető társakat". "Nem egy pipogya valaki, és nem szállt el, nem főnökösködik, ezért a beosztottai is kifejezetten szeretik" - mondta. "Biztos, hogy szakmai szempontok alapján nem lehet belekötni, ráadásul kiválóan beszél németül, így már a '90-es évek közepén figyelemreméltó nemzetközi kapcsolatai voltak".

Fejetlen a bírósági rendszer

Az [origo]-nak nyilatkozók közül többen arra is felhívták a figyelmet, hogy súlyos következményei lehetnek, ha Sólyom László jelöltje ezúttal sem nyeri el az OIT, illetve az Országgyűlés támogatását. Mivel Baka András nem kapta meg a kétharmados támogatást a parlamentben, a korábbi LB-elnök, Lomnici Zoltán megbízatása pedig nyáron lejárt, jelenleg Kaposvári Bertalan elnökhelyettes jár el a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkörében. Ő azonban betölti a 70. életévét, így a kötelező korhatár miatt jövő áprilistól már nem folytathatja bírói pályafutását.

Ha addig nem választanak új főbírót, akkor az a helyzet állna elő, hogy vezető nélkül maradna a bírói szervezet. Az elnökhelyettesi posztra ezért pár napja kiírták a pályázatot, amelyre január 5-ig várják a jelentkezőket. Azonban az [origo]-nak nyilatkozó jogászok szerint kérdés, hogy szabályos lesz-e az elnökhelyettesi pozíció betöltése. LB elnök híján ugyanis a helyette jelenleg eljáró elnökhelyettes írta ki a pályázatot, vagyis tulajdonképpen saját állására keres utódot a főbíró-helyettes. "Jogi abszurdum" - minősítette egy megyei bíró az [origo]-nak a bírói szervezetben uralkodó fejetlenséget.

A megoldást az jelentené, ha a köztársasági elnök jelöltjére rábólintana a parlament, és már ő gondoskodna az új helyettesről. "Ha nem így lesz, Sólyom kényszerhelyzetbe kerülhet, míg OIT-ben ülő bírók biztos nem bánnák, ha Lomnici helyettese hozna maga helyett utódot" - mondta egyik fideszes forrásunk. Az alkotmány szerint azonban az elnökhelyettest a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Ha a mostani helyzet nem változik, akkor patthelyzet áll elő.