Várni kell még a magyar seriffekre

Több város próbálkozik saját őrség felállításával. Mivel a törvények nem teszik lehetővé önkormányzati rendőrség alapítását, ezért biztonsági őrökből szerveznek csapatokat, ezeknek azonban nincs több joguk, mint bármelyik civilnek. Pedig a rendőrségnek sok bűncselekmény - például kisebb lopások - megelőzésére nincs ereje, ráadásul feltehetően az emberek is jobban szót értenének egy, a helyiek számára ismerős seriffel, mint ismeretlen rendőrökkel.

Hétfőtől harminc civil biztonsági őr, az úgynevezett városőrség tagjai próbálják útját állni a miskolci Avas városrész lakótelepén terjedő bűnözésnek. Bár az őröknek nincs fegyverük, és csak épp annyi joguk van, mint bármely más állampolgárnak - vagyis a rendőrség kiérkezéséig feltartóztathatják az elkövetőt -, az önkormányzat mégis azt várja a 20 millió forintból felállított szolgálattól, hogy állandó jelenlétével elriasztja a bűnözőket.

A miskolci városőrség nem az első próbálkozás arra, hogy egy önkormányzat biztonsági őrökkel helyettesítse a közterületeken a rendőrséget. Budapesten több kerületben is működik kerületőrség - amely például az éjszakára bezárt parkokat és játszótereket őrzi -, máshol pedig a közterület-felügyeletek megerősítésével próbálkoznak. Az őrök nem hatósági személyek, jogaik korlátozottak. A megoldás az igazi önkormányzati rendőrség lehetne, amelynek felállítása rendszeresen felmerül 1990 óta.

A testület felállításához kétharmados többségre lenne szükség - hiszen módosítani kell az alkotmányt, az önkormányzati és a rendőrségi törvényt is -, de elméletileg minden parlamenti párt támogatja: legutóbb Wittinghoff Tamás, Budaörs SZDSZ-es polgármestere állt elő az önkormányzati rendőrség felállításának ötletével, de az szerepelt a Medgyessy-kormány programjában, és Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője is hasonló szervezetet szeretne. A megvalósítás azonban a látszólagos politikai egyetértés ellenére is várat magára.

Eredmény helyett statisztika

Az alapvető különbség az állami és az önkormányzati rendőrség közt, hogy míg a központosított, katonai rendszerben elsősorban a jó statisztikával lehet megfelelni az elvárásoknak, a helyi rendőrség parancsnokának oda kellene állni a közösség elé és valódi válaszokat adni a kérdésekre - mondta az [origo]-nak Hack Péter, egykori SZDSZ-es képviselő, aki az első parlamenti ciklusban az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság titkára, majd alelnöke volt.

Hack felidézett egy történetet az 1990-es évek elejéről, amikor egy budapesti kerületi kapitányság fogdájában - természetes halállal - meghalt egy gyanúsított. Abban az évben ennek a kerületnek lett a legjobb a statisztikája, a kapitány még kitüntetést is kapott. Az történt ugyanis - mesélte a volt képviselő -, hogy az összes megoldatlan betörést a halott nyakába varrták, és azokat nem az ismeretlen elkövető, hanem annak halála miatt zárták le.

Az egységes rendőrségi, ügyészségi bűnügyi statisztika adatai szerint tavaly több mint 39 ezer bűncselekménynek minősülő lopás történt Magyarországon, míg szabálysértési - 20 ezer forint alatti - értékre mindössze 4509 lopást követtek el, ami nyilvánvalóan nem fedi a valóságot. Ez Hack szerint azt jelenti, hogy az ilyen kisebb súlyú bűncselekményeket az emberek be sem jelentik, hiszen nem bíznak a felderítésben, vagy maguk a rendőrök beszélik le őket a feljelentésről, mert a megoldatlan ügyek csak lerontanák a statisztikát.

Helyben hatékonyabb

A világon sok helyen működik olyan rendőrség, amely a helyi hatalom alá tartozik, sőt, az Egyesült Államokban a rendfenntartók vezetőjét, a seriffet közvetlenül a polgárok választják. Ez ugyan idegen az európai mentalitástól, de a környező országokban is van példa önkormányzat rendőrségekre: Ausztriában Stadtpolizei, Szlovákiában Mestská Polícia, Lengyelországban pedig Straz Miejska néven működik - az állami rendőrséggel párhuzamosan - a helyi hatalomnak alárendelt szervezet.

Danielisz Béla, a fővárosi közgyűlés városrendészeti bizottságának MSZP-s elnöke szerint Magyarországon is fel lehetne állítani az önkormányzati rendőrséget. Elképzelései szerint a szervezet fel lenne ruházva "a legitim erőszak monopóliumával" is, vagyis teljes értékű rendőrségként működhetne, kizárólag bűnügyi nyomozással nem foglalkozna. Ezt meghagyná a szervezetileg fölötte álló állami rendőrségnek, amely a helyi rendfenntartók képzését is a kezében tartaná.

Budapesten Danielisz szerint a közterület-felügyelet bázisán lehetne létrehozni a városi rendőrséget, ami teljesen feltöltött állapotban mintegy 1200 fővel működhetne. Ez a képviselő szerint elég lenne arra, hogy jelen legyenek a köztereken és fellépjenek azokkal a kisebb súlyú, de az embereket irritáló szabálysértésekkel - közlekedési kihágások, szemetelés, falfirkálás, koldulás vagy engedély nélküli árusítás - szemben, amelyekkel a rendőrség ma nem akar vagy nem tud foglalkozni.

Kiskirályok hadserege

"Ez a kérdés már egyszer eldőlt Magyarországon" - mondta az [origo]-nak Kondorosi Ferenc, az Új Rend program kormánybiztosa, aki szerint az országnak erős, egységes rendőrségre van szüksége. A kormánybiztos szerint nagyon veszélyes lenne, ha a rendőrséget bedobnák "a helyi politika sodrába", hiszen ma is előfordulnak olyan esetek, hogy a polgármesterek személyesen avatkoznak bele olyan közigazgatási ügyekbe, amelyektől távol kellene magukat tartaniuk.

Az önkormányzati rendőrségnél fokozottan szükség lenne szakmai kontrollra és jogi garanciákra - figyelmeztet ezzel kapcsolatban Hack Péter is. A volt képviselő is úgy látja, túl nagy hatalom van az önkormányzatok kezében, egy polgármester "élet-halál ura tud lenni", ezért "csúnya dolgok" sülhetnek ki abból, ha kellő körültekintés nélkül adnak rendészeti hatalmat a kezébe. Ennek ellenére Hack úgy véli, megfelelő garanciák mellett az önkormányzati rendőrség hatékony lehetne, hiszen jobban tudna alkalmazkodni a helyi körülményekhez.

Az önkormányzati törvény ma csak véleményezési jogkört ad a helyhatóságoknak, nem valódi döntési lehetőséget: a rendőrkapitánynak évente be kell számolnia a képviselő-testületeknek, a főkapitánynak pedig ki kell kérnie az önkormányzat véleményét a kapitányok kinevezése előtt, illetve rendőrőrs létrehozása vagy megszüntetése esetén. Ez utóbbi Kondorosi szerint nem más, mint "dekoráció a demokrácia homlokzatán", ami ráadásul lehetőséget adhat a rendőri vezetőknek, hogy beleavatkozzanak a helyi politikába. A kormánybiztos szerint legalább az őrs megszüntetése esetére vétójogot kellene biztosítani az önkormányzatoknak.

Pénz, presztízs, hatalom

A törvény szövegezésekor, 1990-ben felmerült, hogy a rendészet bekerüljön a helyhatóságok feladatai közzé - emlékezett vissza egy 2005-ös konferencián Kacziba Antal, nyugalmazott rendőrtábornok, aki akkor az ORFK bűnmegelőzési osztályvezetője, később bűnügyi igazgatója volt. A kodifikációs bizottság a helyi rendőrséggel együtt fogadta el a javaslatot, de az a Belügyminisztériumból már anélkül került a parlament elé.

Hack szerint abban az időben nagy harc folyt a rendőrség és az új politikai elit közt: a diktatúrában játszott szerepe miatt a rendőrség elvesztette a legitimitását, a politika pedig szerette volna új alapokra helyezni a testülete. Komoly vita folyt például arról, hogy megmaradjon-e a katonai hierarchia, és az ötletek közt szerepelt az önkormányzati rendészet is - mondta Hack -, de ezt a rendőrség élesen ellenezte. Szerinte az ötlet azért halt el, mert a rendőrségi törvény csak a ciklus végén, 1994-ben született meg, mire a romló közbiztonság miatt megfordult a közhangulat, és a társadalom már a rendőrség pártján állt.

"A rendőrség konkurenciának tekinti a városőrséget" - magyarázta Danielisz is, miért nem sikerült 18 éve megvalósítani a koncepciót. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a presztízsokok mellett konkrét gazdasági érdekek is ellene szólnak: az önkormányzatok ma nagyon sok pénzzel támogatják a rendőrséget - a főváros és a kerületek például összesen mintegy hárommilliárd forinttal - amit a városi rendőrség felállítása esetén nyilván a saját szervezetükre fordítanának.

Rendőrség helyett közterületesek

Azzal Kondorosi is egyetért, hogy az utóbbi években egy sor olyan bűncselekmény vagy szabálysértés jelent meg, amelyek ellen a rendőrség nem tud kellő erővel fellépni, de úgy véli, erre a közterület-felügyeletek megerősítésével lehetne reagálni. Ez azonban szerinte nem érintheti a kétharmados törvényeket, vagyis nem mehet olyan irányba, ami a rendőrség jogköreit csorbítaná.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium idén tavasszal közzétett egy törvényjavaslatot, amely megerősítette volna a közterület-felügyeletek jogköreit, de a tervezetet végül visszavonták, nem került a parlament elé. Az elképzelés szerint a felügyeletek kaptak volna jogot például a ma a rendőrség által - de az önkormányzat pénzén - üzemeltetett térfigyelő kamerák működtetésére és a tilosban parkoló autók elszállítására. A törvény felhatalmazta volna a felügyelőket, hogy - a rendőrökhöz hasonlóan - gumibotot vagy szolgálati kutyát alkalmazzanak testi épségük védelmére.