Haladékot kértünk az EU-tól a szigorú szmogriadó bevezetésére

Magyarország 11 zónájában kért haladékot a kormány egy EU-s szabály teljesítésére, amely a levegőben levő szálló por egy bizonyos határértékének átlépése esetén szigorú szmogriadót ír elő. A határérték alapján a kifogásolt helyeken az év egyharmadában a megengedett érték fölötti a légszennyezettség.

Évi 120 napon Budapest átlépi a határértéket

Magyarország - az Európai Unió nyolc másik tagállamával együtt - halasztást kért a kis méretű szálló porra  (PM10) vonatkozó uniós légszennyezési határérték alkalmazására - erősítette meg a környezetvédelmi tárca a Levegő Munkacsoport információját. A halasztási kérelemről, amelyet október végén nyújtott be Magyarország Brüsszelnek, az Európai Bizottság még nem döntött, ha viszont elutasítja, jogsértési eljárást indít Magyarország ellen - mondta Bibók Zsuzsanna, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetfejlesztési főosztályának helyettes vezetője.

2005. január elseje óta valamennyi tagországnak tartania kellene magát ahhoz, hogy a szállópor-szennyezettség egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket: napi átlagértékben a köbméterenkénti 50 mikrogrammot. Bibók úgy tudja, Hollandia már korábban benyújtotta halasztási kérelmét Brüsszelnek. Dánia, Spanyolország, Belgium, Franciaország, Görögország, Lengyelország és Szlovákia Magyarországgal egy időben tette ezt. Németország és Nagy-Britannia pedig jelezte, hogy dolgozik a beadványon, illetve az azzal egy időben benyújtandó intézkedési csomagokon. Vannak ugyanakkor tagállamok, amelyek még nem reagáltak a Brüsszelben megszabott októberi határidőre. Ellenük a bizottság jövő év elején megindítja a jogsértési eljárást - tette hozzá a főosztályvezető-helyettes.

Magyarországon évente 120-150 napon mérnek egyes állomások az egészségügyi határértéket meghaladó szállóporszennyezést. A napi átlagértékben a köbméterenkénti 50 mikrogrammra vonatkozó előírást egyetlen tagállam sem volt képes teljesíteni, és ezt jelezték is a bizottságnak. Brüsszel ezért jogsértési eljárást indíthatott volna, de elfogadta, hogy a tagországok fontos intézkedéseket tettek a levegő minőségének javításáért.

Az EU új levegőminőségi irányelve szerint, amely idén júniusban lépett hatályba, a tagállamok haladékot kérhetnek a határérték alkalmazására 2011 júniusáig olyan, különösen szennyezett területeken, ahol komoly intézkedéseket terveznek a levegőminőség javítására, és ezzel az átmeneti időszak végére teljesíthetik a határértéket.

Bibók Zsuzsanna szerint a kérelem benyújtásának feltétele volt, hogy a tagállam csatolja az átmeneti időre kidolgozott intézkedési programokat. Magyarország  Budapest és környéke, Győr-Mosonmagyaróvár, Komárom-Tatabánya-Esztergom, Dunaújváros környéke, Pécs környéke, a Sajó völgye, Debrecen környéke, Ajka, Nyíregyháza, Sopron és Szeged zónákra kért felmentést a szállópor-határérték alkalmazása alól.

Az ipari szennyezőanyag kibocsátásánál Magyarország teljesíti a követelményeket. A haladékra a közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennyezés miatt volt szükség. Az intézkedési programokban egyebek között infrastrukturális beruházások szerepelnek: elkerülő utak építése olyan településeknél, ahol az átmenő forgalom jelentősen növeli a levegőbe kerülő szennyezőanyag mennyiségét, továbbá a tömegközlekedés fejlesztése, a közlekedést a településeken belül korlátozó intézkedések, illetve a távfűtés (kiépítésének, fennmaradásának) ösztönzése ott, ahol a hagyományos fűtésmódok vagy azok visszaállításának következményei terhelik a környezetet.

2008. október 25-én lépett életbe Magyarországon az egészségügyi, a környezetvédelmi és a földművelésügyi tárca közös rendelete, amely a PM10-re vonatkozóan tájékoztatási és riasztási küszöbértéket határoz meg. Tájékoztatást a rendelet akkor ír elő, ha a szálló por mennyisége napi átlagban, két napon keresztül meghaladja a köbméterenkénti 75 mikrogrammot. A riasztási küszöbérték a 100 mikrogrammnál nagyobb mennyiség két napon át, ez utóbbinál további feltétel, hogy a meteorológiai előrejelzés szerint a következő napokban sem változik az időjárás, vagyis nem lehet például arra számítani, hogy a feltámadó szél áttisztítja a levegőt.

Ez a szabályozás az elsősorban télen keletkező szmoghelyzet kezelését teszi lehetővé - mondta Bibók Zsuzsanna. Az ilyen időszakban meghozott azonnali intézkedések csökkenthetik a szennyezettség mértékét. Közvetve ez is hozzájárul ahhoz, hogy csökkenhessen azon napok száma, amikor a szálló por mennyisége meghaladja az egészségügyi határértéket - mutatott rá a szakember.

A Fővárosi Közgyűlés csütörtökön fogadta el azt a szmogriadó-rendeletet, amelynek alapján a jövőben a szmogriadó elrendelésekor szigorúan korlátozzák egyebek között a gépjárművek közlekedését és a káros anyagot kibocsátó ipari létesítmények teljesítményét. Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes jelezte: a szakminiszterek októberben elfogadott rendeletében a levegő szálló pora vonatkozó határértékeit olyan alacsonyan állapították meg, hogy a jövőben sokszor lehet majd számítani a szmogriadó elrendelésére.

A Levegő Munkacsoport szerint Magyarországnak a haladékkérés helyett intézkedéseket kellett volna hoznia a lakosság egészségét károsító szennyezés csökkentésére.