UD-ügy, állatkínzás és uzsora az Országgyűlés előtt

Parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel az adatgyűjtési ügyben érintett UD Zrt. működésének feltárására, és egyhangúlag rábólintottak a bűnügyi együttműködésről szóló törvényre, amit a köztársasági elnök korábban megfontolásra visszaküldött - így határozott az Országgyűlés, amely egy sor más kérdésről is szavazott késő estébe nyúló hétfői ülésén. Az állatkínzást súlyosabban büntetnék a jövőben.

Szavazásdömping és vita estig

Az UD Zrt.-vel kapcsolatos vizsgálóbizottságot hoznak létre - így döntött az Országgyűlés hétfőn. A képviselők 369 igen szavazattal - kilenc ellenében, egy tartózkodással - támogatták az SZDSZ-es Gulyás József erre vonatkozó javaslatát. Ennek a testületnek arra kellene választ adnia, hogy a cégcsoport tevékenysége mire irányult. A javaslat szerint a bizottságnak hat szocialista, három fideszes és egy-egy kereszténydemokrata, szabad demokrata, valamint MDF-es tagja lesz.

Változtattak Sólyom kifogása után

Szavaztak a november 10-én elfogadott, de Sólyom László köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény módosításáról. A képviselők 369 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el a módosítást.

Az államfő nem értett egyet a törvény hatályba lépésének időpontjával, mert szerinte így nem állt volna rendelkezésére az a határidő, amelyet az alkotmány a kihirdetés megfontolására biztosít. Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát - mely szerint a törvény a kihirdetést követő harmincadik napon lép hatályba - az Országgyűlés hétfőn egyhangúlag támogatta. A jogszabály értelmében a Magyarországon elfogott személyt őrizetbe kell venni, és a Fővárosi Bíróság elé kell állítani, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetve ha ellene más tagállam nemzetközi körözést bocsátott ki.

Akár három év állatkínzóknak

A képviselők 379 igen szavazattal fogadták el szocialista kezdeményezésére a büntető törvénykönyv módosítását, amely az állatkínzást súlyosabban bünteti, így akár három év börtönbüntetésre is ítélhetnék, aki állatokkal kegyetlenkedik. A hadsereg hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény módosítását is elfogadták, amely többek között emeli a tűzszerészek pótlékát és rendelkezik egy katonai szállítógépprogramról, valamint a hősi halottak sírjainak gondozásáról. Egy szintén elfogadott országgyűlési határozat alapján jelentősen bővülhet a honvédség tartalékos állománya.

Az Országgyűlés szavazott más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról is. Az a módosítás, amely a rendőrségi törvényt érintette, nem ment át, mert az elfogadásához kétharmados többségre lett volna szükség, és 218 igen szavazat, és egy nem mellett 160-an tartózkodtak. Az egyszerű többséget igénylő módosításokat viszont 220 igen szavazattal, 157 ellenében két tartózkodással elfogadták.

Vitáztak az uzsoráról is

Hétfőn tartották az uzsoratevékenységgel szembeni fellépés általános vitáját is a parlamentben. Avarkeszi Dezső igazságügyi és rendészeti államtitkár a törvényjavaslat előadójaként elmondta: a jövőben változna a polgári törvénykönyv feltűnő értékaránytalanságra vonatkozó szabálya, a büntető törvénykönyv pedig kiegészülne egy új tényállással, az uzsora-bűncselekménnyel.

A fideszes Ékes József szerint nagyon kemény szankciókat kellene alkalmazni azokkal szemben, akik ilyen bűncselekményt követnek el. Egy hét alatt ötpárti egyezséggel lehetne olyan törvényt alkotni, ami elveszi az ilyen tevékenységtől az uzsorások kedvét - jegyezte meg. Az SZDSZ-es Hankó Faragó Miklós viszont azt mondta, hogy a törvényjavaslatot jelen formájában nem tudják támogatni. Elismerte, hogy súlyos társadalmi problémáról van szó, de szerinte a büntetőjog csak akkor alkalmazható, ha már minden más megoldási lehetőséget kimerítettek.

Az iskolalátogatáshoz kötött szociális segélyezésről részletes vitát folytatott az Országgyűlés az éjszakába nyúló ülésen. A fideszes Bernáth Ildikó azt mondta: ne kapjon segélyt az a szülő, akinek tanköteles korú gyermeke nem jár rendszeresen iskolába, vagyis a segélyt és a tankötelezettség teljesítését össze kellene kötni. Az SZDSZ ezzel nem ért egyet: először Béki Gabriella bírálta a javaslatot, majd Velkey Gábor beszélt arról, hogy - bár minden gyereknek az iskolában van a helye - kilátástalan helyzetbe kerül az a család amelytől bármilyen okból megvonják a szociális ellátást. Az MSZP is vitatta, hogy anyagi kényszerítő eszközök eredményt hoznának.