Plusz három évet már biztos nem kapunk

Félidejéhez ért a tízéves népegészségügyi program, mégis lehetetlen megmondani, hogy milyen eredményeket hozott eddig. A programra költött pénz évről évre csökken, a részét képező, ötletszerűen indított kampányok ugyan látványosak, de a program egyik kidolgozója szerint becsapósak is: aligha hoznak tartós eredményt és főleg azokat érik el, akik amúgy is foglalkoznak egészségükkel.

Az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja címet viselő 10 éves program elsősorban az idősek egészségi állapotának javítását, a dohányzás visszaszorítását és az életminőség javítását tűzte ki célul 2003-ban. Számszerűsíthető tervei között szerepelt, hogy a várható élettartam három évvel megnövekedjen, és a Magyarországon vezető betegségek, például a szívinfarktus, a daganatos és mozgásszervi betegségek száma 10-30 százalékkal csökkenjen.

A program félidejének értékelésére november 20-án parlamenti fórumot tartottak. Itt a program melletti érvként hangzott el, hogy javultak a halálozási mutatók, 4 ezer embert sikerült leszoktatni a dohányzásról, közel 500 egészségnapot szerveztek, amin 30 ezren vettek részt. Emellett több szűrési program indult, például a méhnyakrák, az emlő- a szájüregi daganatok szűrésére. Ugyanakkor Ádányi Róza, a dembreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum oktatója a program végrehajtására fordított források csökkenése miatt bírálta a kormányt, illetve felhívta rá a figyelmet, hogy bár javulnak a mutatók, még mindig az életmóddal (dohányzás, alkoholfogyasztás, kevés testmozgás) összefüggő betegségek szedik a legtöbb áldozatot.

Egy-két évet még nyerhetünk

A népegészségügyi programot öt évvel ezelőtt elsősorban azért dolgozták ki, mert egyes betegségek, halálokok terén Magyarország vezető szerepet foglalt el a nemzetközi statisztikákban, a születéskor várható élettartam pedig messze elmaradt az Európai Unió tagállamaitól.

Hogy pontosan mennyit sikerült fejlődni az elmúlt öt év alatt, leginkább azért nem lehet megmondani, mert átfogó lakossági egészségfelmérés utoljára 2003-ban, a program kezdetén volt - mondta az [origo]-nak Vonó Zoltán, aki a debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum kutatójaként dolgozik, de részt vett a népegészségügyi program kidolgozásában is. Szerinte "erőteljesen lelassult a program", ezért dinamizálni kellene azt.

Vonó szerint a népegészségügyi program egyik nagy előnye volt, hogy úgy tűnt, kormányokon átívelő, folyamatos programról van szó, ami tartós politikai támogatottságot élvez. Azonban míg az első évben 2 milliárd forintot fordítottak a program megvalósítására, tavaly már csak 582 milliót. Jövőre már uniós forrásokat is bevonnak a megvalósításba, mint Székely Tamás egészségügyi miniszter a parlamentben elmondta: a következő két évben 18 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre, amiből 4 milliárdot a leghátrányosabb térségekben használnak fel. Vonó szerint mivel ezeket pályázatok útján osztják szét, hatékony felhasználásukhoz szorosabban kell együttműködniük az egészségügyi intézményeknek és a minisztériumoknak.

Nehezíti a program megvalósítását, hogy a célkitűzések magvalósítása sokszor nem csak az egészségügyhöz kötődik. A várható élettartam és ezzel együtt az egészségi állapot például erőteljesen függ a gazdasági helyzettől, az iskolázottságtól, a foglalkoztatottságtól, azaz több minisztérium munkáját kell összehangolni. Ezt nehezíti, hogy - amint azt a parlamenti nyílt napon is többen kifogásolták - máig nem készülnek egészséghatás-becslések, vagyis a jogszabályok bevezetése előtt nem mérik fel, hogy azok milyen egészségügyi kihatással lehetnek.

"A szórványos kampányok nem elegendőek. Az nem működik, hogy két évig elérjük a tömegeket, majd szünet áll be, illetve nem elég egy magányos dohányzás elleni kampány ahhoz, hogy tartós eredményt lehessen elérni" - állította Vonó. Szerinte a szűrési programokat központilag kellene koordinálni, de a helyi közösség szintjén kell megvalósítani. "Korábban az ÁNTSZ-t átfogó népegészségügyi szolgálatként képzelték el. Azonban az évek alatt radikálisan csökkent a létszáma, csökkentek a forrásai, illetve átszervezték a feladatkörét is. Így helyi szinten már nem lehet motorja az ilyen programoknak" - mondta. "Átgondolt, hosszútávú program kell, ez viszont szerintem hiányzik. Nem vagyok optimista a téren, hogy a népegészségügyi program második fele jobb lenne. Mire újra átgondolják, mi legyen, letelik a tíz év" - jegyezte meg.

Más államokban is problémát jelent ugyanakkor, hogy a népegészségügyi tevékenység hatékonyan megjelenjen más ágazatokban is. Vonó szerint emiatt nem lehet egy olyan programot megvalósítani, ami mindent meg akar oldalni egyszerre. Szerinte ki kell emelni néhány prioritást és azokra kellene koncentrálni, azokon a területeken kellene konkrétan, évekre lebontva cselekvési tervet készíteni, majd azt a civil szervezetekkel, a gazdasági szereplőkkel és a médiával közösen megvalósítani.

A finn minta az irányadó

A népegészségüggyel foglalkozó szakemberek máig a finn észak-karéliai programot tartják irányadónak. Ez a program az 1950-60-as években indult egy parlamenti felszólalást követően, ami a rossz népegészségügyi helyzetről szólt. Ennek hatására szakértői bizottság állt fel, majd az elkészült programot évtizedeken keresztül folytatták. Például a tehénfarmok helyett eperföldeket hoztak létre, a háziasszonyok klubjaiban kicserélték a receptes könyveket olyanokra, amelyek egészségesebb ételeket soroltak fel, az iskolákban tankonyhákat hoztak létre, a pékeket támogatással rávették, hogy korszerűbb módszerekkel, egészségesebb kenyeret süssenek. A finnek így körülbelül 20-25 év alatt látványos eredményt értek el.

Vonó szerint ezzel szemben Magyarországon maximum a szűrőprogramok jutnak el az emberekhez, és azokra is inkább olyanok mennek el, akik egyébként is járnának ilyenekre. Ilyen például a méhnyakrákszűrés, ahol kiderült, azok a nők, akik részt vesznek rajta, általában nem a behívólevélnek engedelmeskednek, hanem amúgy is elmennek évente egyszer a nőgyógyászukhoz, aki elvégzi a szűrést. "Az egészségügyre ma úgy tekintünk, hogy akkor költünk rá, ha jut rá pénz. Máshol ezt befektetésként értékelik" - jellemezte a helyzetet Vonó.

Bár a halálozási mutatók, egyes betegségek mutatói kedvezően alakulnak, Vonó szerint ez nem feltétlenül a népegészségügyi program következménye. A férfiak az 5 évvel ezelőtti adatokhoz képest 0,8 évvel élnek tovább, a jelenleg születéskor várható élettartam 67,2 év, a nőknél még rosszabb a helyzet, csak 0,6 évvel javultak a mutatók, a jelenleg várható élettartam 77,3 év. Összehasonlításképp: a cseheknél a születéskor várható élettartam férfiaknál 73 év, nőknél 80 év. "Javult a helyzet, de a fejlett országokban is javult, a lemaradásunk pedig ugyanúgy megmaradt. A gazdasági fejlettségből adódó egészségi állapotunk rosszabb, mint az elvárható, ezen kellene javítani" - tette hozzá.

Vonó szerint a jelentős társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése lehetne az egyik kiemelt szempont. Példaként említette, hogy a romák egészségi állapota sokkal rosszabb az azonos korú, nem roma lakosságéhoz képest. Még mindig jelentős probléma a dohányzás, például a korábban főleg a férfiakat sújtó tüdőrák a nőknél is feljött a vezető halálokok közé, és az alkoholizmus is jelentős probléma. "A daganatos betegségek szűrése jogosan kiemelt, ezért továbbra is legalább azt kellene jól csinálni, amit már sikeresen bevezettek, új szűrésfajták kitalálása helyett" - mondta Vonó.

Az elhízás mára világjárvány lett, Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent, ezért a kutató szerint az anyagcserezavarok és a cukorbetegség megelőzése szintén kiemelt helyet kellene, hogy kapjon. Vonó szerint sokan a háziorvosoktól várják, hogy segítsék a hasonló betegségek megelőzését és életmódbeli tanácsokkal lássák el az embereket, de ahol 30-40 ember megjelenik egy rendelésen, sokan csak a receptért, ott nem biztosított, hogy a háziorvos ezt a feladatát is ellássa. Haosnló problémákon segíthetett volna az évekkel ezelőtt létrejött doktorinfo, ami eredetileg betegirányító rendszernek készült, vagyis arról tájékoztatott volna, hogy egy adott problémával orvoshoz kell-e fordulni és ha igen, hova. Külföldön több országban működik ilyen rendszer, nálunk viszont ez is befulladt.