Cseles gyártók drágítják a gyógyszereket

Hét év alatt 781 milliárd forintot vettek ki az európaiak zsebéből a piaci pozícióikat különböző trükkökkel is védő gyógyszercégek - közli az Európai Bizottság. Bár a hazai gyártók állítjak, csak törvényes eszközöket vetnek be, a gyógyszereket engedélyező hatóság volt vezetője szerint ez is tud olyan lenni, mint a zaklatás. A magyar piacon is kemény küzdelem folyik, amiből az Egészségügyi Minisztérium sem tudja kivonni magát: olyan törvényt javasolt, ami hozzájárulhat a gyógyszerárak emelkedéséhez.

Három milliárd euró, vagyis közöl 781 milliárd forint pluszkiadást okoztak a gyógyszercégek 2000-2007 között az uniós állampolgároknak - derül ki az Európai Unió versenyügyi biztosának november végén nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az Európai Bizottság szerint a cégek azzal kényszerítették fölösleges költekezésre az embereket, hogy különböző trükkökkel megpróbálták meghosszabbítani az általuk kifejlesztett gyógyszerek szabadalmait, így később jelentek meg a piacon az olcsóbb, úgynevezett generikus változatok. Pedig egy generikus gyógyszer, megjelenésének évében is átlagosan 20 százalékkal olcsóbb, mint az eredeti, később viszont akár 90 százalékos is lehet az áresés.

Fizettek, hogy a drágább gyógyszer maradjon piacon

A 400 oldalas jelentés több, a cégek által alkalmazott cselt megemlít. Ilyen például, hogy az új, drágább gyógyszereket kidolgozó cégek - az innovatív gyártók - pert indítanak a terméküket a szabadalmi védettség után lemásoló generikus cégek ellen. A bizottság által vizsgált hétéves időszakban 700 ilyen per indult, ebből 200 végződött egyeszséggel. A megállapodások 10 százaléka hátráltatta az olcsó gyógyszer piacra jutását, méghozzá úgy, hogy az innovatív gyártók közel 200 millió eurót, vagyis 52 milliárd forintot fizettek a generikus gyógyszert gyártó vállalatoknak, amely cserébe vállalta, később dobja piacra a saját változatát.

A bizottság szerint előfordult az is, hogy a gyártók az engedélyek kiadása során a tagállamok hatóságaira gyakoroltak nyomást. Az időhúzást segítette, hogy egy készítményre több - akár 1300 - féle szabadalmat jelentettek be.

A vizsgálat során a bizottság több mint száz cégnél tartott razziát. Konkrét cégeket nem neveznek meg és azt sem állítják, hogy a vállalatok megsértették volna a törvényeket. Az év eleje óta tartó vizsgálat még nem zárult le, a végleges jelentés csak jövő év tavaszára várható. Neelie Kroes versenyügyi biztos a BBC-nek azonban azt mondta: ha kiderül, hogy egyes cégek megsértették a trösztellenes szabályokat, akkor igen komoly büntetésekre számíthatnak. Horrorisztikus büntetésre pedig volt is példa, pont hasonló esetben: 2005-ben az AstraZenecát például azért bírságolták 60 millió euróra - közel 16 milliárd forintra -, mert késleltette a Losec gyomorégés és fekély elleni piruláinak a megjelenését.

Legyen drágább is

A bizottság nem árulta el, mely országokban vizsgálódott, így nem egyértelmű az sem, hogy Magyarországon voltak-e razziák, bár sem a Gazdasági Versenyhivatal, sem az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) nem tud róla, hogy magyar gyógyszercégeknél kutakodtak volna. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, valamint több gyártó, köztük a Teva, a Sanofi-Aventis/Chinoin, a GlaxoSmithKline és a Richter is azt állította az [origo]-nak, hogy a magyar cégekre nem terjedtek ki az ellenőrzések.

A verseny azonban Magyarországon is erős. Erre utal egy törvénymódosítás és erre utalnak a gyógyszerengedélyztetési hatóság tapasztalatai is. Október 27-én törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Székely Tamás egészségügyi miniszter, amivel a 2006-ban elfogadott gyógyszergazdaságossági törvényhez nyúlnának hozzá. A törvény hatására közel egy évtized után nem zárt veszteséggel a gyógyszerkassza, több orvosság ára csökkent, a lakosság felesleges gyógyszerfogyasztását azonban az első évek biztatói jelei ellenére sem tudta visszafogni a jogszabály.

Az ősszel benyújtott módosítás lényege, hogy a törvényben megszabott értékhatár feletti orvosságokra is járjon tb-támogatás. A jogszabály szerint a gyógyszercégnek negyedévente árajánlatot kell küldeniük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) arról, hogy mennyiért akarnak árulni egy adott orvosságot. Az egészségbiztosító megnézi, hogy azonos hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek közül, melyikre adták be a legolcsóbb ajánlatot, az ennél még 20 százalékkal drágább orvosság kaphat tb-támogatást, a többi nem. Ez értelemszerűen arra ösztönzi a gyártókat, hogy olcsóbban kínálják a gyógyszereket, hiszen a tb-támogatással árult készítmények olcsóbbak és így jobban fogynak.

A jelenleg a parlament előtt lévő, több egészségügyi törvényt is módosító salátatörvény viszont arra tesz javaslatot, hogy a 20 százalékos értékhatárt emeljék 40 százalékra. Ez azzal járna, hogy az orvos a korábbinál drágább gyógyszert is felírhat a betegeknek, ami jól jön az innovatív gyártóknak is, hiszen az azonos hatóanyagú készítmények közül mindig az eredeti a legdrágább, de jól jön a generikus gyógyszereket gyártó cégeknek is, mert lazulna az árverseny rájuk nehezedő súlya.

A drágább gyógyszerek rendszerbe való beemelését a tárca azzal indokolta, hogy ezzel a lépéssel bővül a választék. Az Egészségügyi Minisztérium egyik korábbi, vezető tisztséget betöltő munkatársa, aki több reformtörvény kidolgozásában is részt vett, az [origo]-nak név nélkül azt mondta: "Ez egyértelműen puhulás, ami az innovatívok érdeke". Ugyanakkor az [origo] azon kérdésére, hogy konkrétan ki javasolta a módosítást, a minisztérium azt válaszolta, a tavalyi év tapasztalatai alapján kezdeményezték azt.

Rágják a fülüket

A kiélezett versenyről árulkodnak Pál Tamás, az új gyógyszereket engedélyező hatóság, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) tanácsadója, korábbi főigazgatójának tapasztalatai is. Pál az [origo]-nak azt mondta: itthon is egyre jellemzőbb, hogy az innovatív cégek trükköt vetnek be a generikumok késleltetése érdekében. Előfordul, hogy ha egy generikus cég még a szabadalom lejárta előtt beadja a kérelmét egy gyógyszertípus gyártására, akkor a szabadalmat birtokló innovatív vállalat ügyvédje azonnal tiltakozik az OGYI-nál, miközben tudja, az engedélykérelem önmagában nem szabálysértő, csak a forgalomba hozatal lenne az.

A volt főigazgató szerint van példa arra is, hogy az innovatív gyártók betekintést kérnek a generikus vállalat dokumentumaiba, feltételezhetően azzal a céllal, hogy megismerjék üzleti titkait. Ilyenkor arra hivatkoznak, hogy a generikus cégek gyártási szándékáról szóló OGYI-döntés befolyásolja az ő gazdasági érdekeiket, ilyenkor pedig a törvény értelmében joguk van bepillantást nyerni a szóban forgó cég adataiba. Ez nyilvánvaló ellentmondás, mégis előfordult, hogy az ilyen jellegű kérelmet megtagadó OGYI-t beperelte egy gyógyszercég, a bíróság azonban a hatóságnak adott igazat.

Előfordult olyan eset is - magyarázta Pál -, hogy egy innovatív gyártó azt követelte, hogy a termékét lemásoló generikus cég változtassa meg a nevét, mert az orvosok utóbbi céggel kapcsolták össze az orvosságot. Az OGYI ebben az esetben is vállalta volna a pert a szabadalmat birtokló céggel szemben, de végül az érintett generikus gyártó meghátrált, és nevet változatott.

Bár a szabadalmakat birtokló cégek próbálkoznak, a nyomás azért nem öltött elviselhetetlen mértéket. Az OGYI tanácsadója konkrét cégek említése nélkül azt mondta, évente 4-5 esetben konfrontálódnak innovatív gyártókkal a fent említett módon. Pál megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy az ilyen fajta nyomásgyakorlás közel áll a hatóság zaklatásához.

Belassult szabadalmak

Az gyógyszercégek azt állítják, kizárólag legális eszközökkel óvják a szabadalmakat, és ezekre szükség is van, hogy védeni tudják a kutatás-fejlesztésre fordított befektetéseiket. A BBC az Európai Gyógyszergyártók Szövetségét idézve azt írta: a gyógyszercégek bevételeik 17 százalékát fordítják fejlesztésre, ami meghaladja minden más iparág hasonló célra fordított költségeit.

Rózsa Iván, a Sanofi-Aventis/Chinoin szóvivője szerint a szabadalmak védelme azért is fontos, mert egyre kevesebb az új fejlesztés. Ezt erősítette meg az [origo]-nak a Magyar Szabadalmi Hivatal is. Amíg 2000-ben a hivatalhoz 1313 gyógyszeripari szabadalmi bejelentés érkezett, addig 2007-ben mindössze 38. A visszaesésben szerepe lehet ugyanakkor annak is, hogy 2003 előtt csak Magyarországra érvényes szabadalmat lehetett bejelenteni itthon, azóta viszont mi is beleesünk az EU szabadalmi rendszerébe. Azaz előfordul, hogy a gyógyszercégek egy Magyarországra is kiterjedő szabadalmat nem itthon, hanem egy másik uniós országban jelentenek be. A visszaesés azonban így is jelentős. 2007-ben 241 olyan gyógyszerszabadalmat jelentettek be Magyarországon, ami az egész unióra vonatkozott.

Baraczka Mariann, a Health Capital egészségügyi elemző cég vezetője, az Egészségügyi Minisztérium korábbi szakállamtitkára szerint Magyarországon nem jellemző, hogy a cégek az unió által kifogásolt módon nyomulnának. Ennek egyik oka az - állítja Baraczka -, hogy a hazai gyógyszercégek jellemzően nem innovatív, hanem generikus gyártók, mint például az Egis, a Richter, vagy a Teva.

A gyógyszergazdaságossági törvény hatására az elmúlt években jelentősen megugrott Magyarországon az olcsóbb, utángyártott készítmények aránya - mondta Baraczka. Többek között a negyedéves árverseny miatt, illetve azért, mert az orvosokat arra ösztönözték, hogy az azonos hatóanyagú készítmények közül az olcsóbbat írják fel. A generikumok hazai térnyerését az Európai Bizottság is kiemeli: a jelentés szerint a generikumok aránya Lengyelországban a legnagyobb, 56 százalék, utána következik 32-32 százalékkal Magyarország és Portugália.