Szabályok megsértésével született a költségvetés

A törvényhozás nem tartotta magát teljesen az előírásokhoz a jövő évi költségvetés elfogadásakor. Ezzel Sólyom László köztársasági elnök térfelére került a labda, de akár egy párt is keresztbe feküdhet. Az általunk megkérdezett alkotmányjogász szerint ugyanakkor kevés az esély a törvény utólagos elkaszálására.

Aggályos lehet a hétfő este végül másodszorra elfogadott költségvetési törvény szabályszerűsége, mert az Országgyűlés, illetve annak bizottságai nem pontosan az eljárási szabályoknak megfelelően vitték keresztül a jövő évi büdzsét. A módosító indítványok leszavazása után a költségvetési bizottság ugyanis sebtében összehívott rendkívüli ülésén nem a hiányt növelte, hanem a költségvetés általános tartalékából vonta el a hiányzó összeget.

Ez azt jelenti, hogy - a korábban megszavazott főszámoktól eltérve - utólag módosított a költségvetésen, miközben bizottságként új indítványt nem vehetne bele a büdzsébe.

Veres János pénzügyminiszter a bizottsági döntést követően maga is elismerte, hogy az eljárás nem volt házszabályszerű. Az [origo]-nak nyilatkozó alkotmányjogász, Lövétei István szintén úgy gondolja: hiába bólintott rá a költségvetésre a parlament, utólag gondot okozhatnak az eljárási visszásságok. "A költségvetés rendkívüli törvény ugyan, de mégis csak törvény, így erre is vonatkozik, hogy érvénytelenségi ok, ha nem az eljárási normáknak megfelelően született meg a jogszabály" - mondta.

Ezt az alkotmányjogász szerint a költségvetési törvényről az Alkotmánybíróság (Ab) mondhatná ki, amely elé két esetben kerülhet a kérdés: ha Sólyom László köztársasági elnök nem írja alá, hanem megfontolásra megküldi a törvényt a testületnek, vagy ha a kihirdetése után támadják meg a jogszabályt.

"Mivel közvetlenül nem sért állampolgári alapjogot, a felmerült eljárási aggályokra hivatkozva állampolgárok nem vihetik az Ab elé a költségvetést, de a törvények szerint például egy parlamenti párt már megtámadhatná az alkotmányosságát" - mondta Lövétei, aki hozzátette: jelentős különbség, hogy amennyiben Sólyomtól kerül az alkotmánybírákhoz a törvény, akkor az hatályba sem lép, így az ország eleve költségvetés nélkül maradna. Ez az alkotmányjogász szerint "elég visszás" helyzet lenne, soha nem is fordult elő korábban.

Ha viszont utólag kérnék az erre jogosultak az Alkotmánybíróságtól a költségvetési törvény normakontrollját, akkor később semmisíthető meg az eljárási problémákra hivatkozva a már hatályba lépett törvény. Lövétei szerint azért az alkotmánybírák mindenképpen mérlegelnék, hogy milyen súlyú eljárási előírás esetleges megsértéséről van szó, hiszen a költségvetési törvény utólagos hatályon kívül helyezése esetén az egész államszervezet lebénulhatna.