Titokban tartják az erzsébetvárosi ingatlanügyek részleteit

Nem lesznek nyilvánosak az erzsébetvárosi ingatlanügyekkel kapcsolatos iratok - döntött a kerület képviselő-testülete. Egy fideszes indítvány 1990-ig visszamenőleg minden kerületi vagyoni ügyben született dokumentumot nyilvánosságra hozott volna és azt is, hogy az egyes ügyekben hogyan szavaztak a képviselők. A VII. kerületben az ügyészség gyanúja szerint 14 házat adtak el szabálytalanul, emiatt többek között két SZDSZ-es bizottsági elnököt is őrizetbe vettek.

Nem hozzák nyilvánosságra az erzsébetvárosi vagyoni ügyekkel kapcsolatos iratokat - döntött a kerület képviselő-testülete. Az iratok nyilvánossá tételét egy helyi fideszes képviselő javasolta, aki szerint a nyilvánosságra azért lett volna szükség, hogy az erzsébetvárosi ingatlanbotrány után tisztázódjon, ki és hogyan szavazott, és mivel indokolták a házeladásokat.

Az erzsébetvárosi ingatlanügyekben a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálódik. Eddig összesen 14 önkormányzati épület eladása kapcsán merült fel szabálytalanság gyanúja. Az ügyben előzetesbe került több magánszemély mellett két kerületi SZDSZ-es politikus: Gál György, a gazdasági bizottság elnöke és Kardos Péter, a pénzügyi bizottság elnöke. A gyanúsítottak az ügyészség szerint összesen, mintegy 970 millió forint kárt okoztak a kerületi önkormányzatnak, és további 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg.

18 év döntései

Az ingatlanbotrány kirobbanása után Vattamány Zsolt, a kerületi Fidesz-frakció vezetője azt javasolta, hogy 1990-ig visszamenőleg hozzák nyilvánosságra a kerület összes vagyoni természetű ügyében született döntést, a kapcsolódó bizottsági, képviselő-testületi előterjesztéseket, és azt is, ki hogyan szavazott. A politikus szerint a botrány miatt a közvéleményt érdekli, hogy ciklusokra visszamenőleg, ki hogyan szavazott, és mivel magyarázták az ingatlaneladásokat.

A döntések zárt üléseken születtek, de Vattamány szerint a jogszabályok is csak akkor nyújtanak lehetőséget arra, hogy vagyoni ügyeket zárt ülésen tárgyaljanak, ha a nyílt ülés miatt üzleti érdekek sérülnek. A politikus szerint üzleti érdekről felesleges már beszélni, hiszen a döntések után a szerződő fél, az eladás tárgya és az ár is nyilvánossá vált. "Minden tiszta lelkiismeretű képviselő felelőssége, hogy az ingatlan-értékesítésekkel kapcsolatos ügyekben a közvélemény tisztán lásson" - mondta.

"Túl nagy teher"

A fideszes javaslatot leszavazta a képviselő-testület. Hahn György MSZP-s képviselő szerint Vattamány Zsoltnak "a saját portáján kellene söprögetnie", ugyanis egy 2000. évi - a Fidesz-kormány idején született - rendelet tette lehetővé, hogy egész házakat adjon el az önkormányzat a lakók megkérdezése nélkül.

Kálmán Zsuzsanna, a kerület jegyzője törvényességi észrevételt fűzött a javaslathoz. Eszerint a közérdekű adatok nyilvánossága mellett az adatvédelmet is érvényesíteni kell. A jegyző úgy vélte, hogy a frakcióvezető javaslata egyértelműen sérti a jogszabályokat, ezenkívül a végrehajtása "technikailag aránytalan terhet jelentene".

Vattamány szerint a nyilvánosságra hozás csak elhatározás kérdése. "A jegyzőasszonynak érdemes lett volna odafigyelni, amikor a házakat eladták és több százmilliós kenőpénzek kerültek át a döntéshozókhoz" - mondta a jegyzőnek. Kálmán Zsuzsanna viszont azzal vágott vissza: "Én nem vagyok nyomozó hatóság". Szerinte az érintett előterjesztések mindig megfeleltek a törvényes előírásoknak.