Nem írta alá Sólyom a távoltartási törvényt

Sólyom László köztársasági elnök szerint részben értelmezhetetlen, részben alkotmányellenes a családon belüli erőszak esetén alkalmazandó, távoltartásról szóló törvény. Az államfő ezért nem írta alá a jogszabályt, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte véleményezésre.

Véleményezésre az Alkotmánybírósághoz küldte a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt Sólyom László köztársasági elnök - közölte hétfőn az államfő hivatala. A jogszabálymódosításban az szerepel, hogy a rendőrség, illetve a bíróság kitilthatja az erőszakoskodókat a közösen használt lakásból.

A tavaly december 15-én elfogadott jogszabály az államfő szerint túlságosan tágan határozza meg a hozzátartozó és az erőszak fogalmát. Az államfő álláspontja szerint a törvény szakaszai így részben értelmezhetetlenek, részben pedig aránytalanul korlátozzák a tartózkodási hely szabad megválasztását.

Magyarországon jelenleg a büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) szabályozza a távoltartás intézményét, vagyis a távoltartást büntető bíróság rendeli el, ha fennáll a bűncselekmény megalapozott gyanúja. A most az Ab-hez küldött jogszabály ugyanakkor Sólyom szerint túlságosan tágan fogalmazza meg a családon belüli erőszak fogalmát. Annak számít például "a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül, vagy rendszeresen, ismétlődő jelleggel veszélyeztető tevékenység, vagy mulasztás".

A köztársasági elnök úgy véli, a távoltartás "jelentős súlyú szankció", még akkor is, ha a célja nem elsősorban a büntetés, hanem a megelőzés. Az ilyen beavatkozást csak komoly értékek, elsősorban a testi épség védelme indokolhat, bűncselekményeknek nem minősülő magatartások azonban nem. A távoltartás alkalmazása ilyen tág fogalmak esetén ellentétes az arányossáűg elvével - írta Sólyom.

Értelmezhetetlen az államfő szerint a hozzátartozó fogalom kiterjesztése is. A törvény ugyanis nem csak a rokonokra, élettársakra, hanem "az együttélés nélkül bensőséges kapcsolatban álló személyekre" is kiterjeszti a fogalmat. Emiatt pedig elvileg előállhatna az az abszurd helyzet, hogy valakit kitiltanak a saját lakásából, pedig a bántalmazott nem is él vele egy fedél alatt.

A köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz írt indítványa szerint az alkotmányból és Magyarország nemzetközi kötelezettségeiből következik, hogy hatékonyan lépjünk fel a családon belüli erőszak ellen. Ehhez azonban az Országgyűlésnek olyan törvényt kell alkotnia, amely alkalmazható, és egyben megfelel az alkotmányosság követelményeinek is.