Már tud lelkesedni az álomvezetékért Gyurcsány

Bár korábban álomnak nevezte a Nabucco gázvezetéket, az ukrán gázcsapok elzárása után már ezt a projektet tartja a legfontosabbnak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A parlament és a kormány valóban tett több lépést az európai gázvezeték érdekében, de csak az után, hogy külön megállapodást kötött Moszkvával az oroszok rivális vezetékéről.

Putyinnak és Gyurcsánynak nagy tervei vannak

Magyarország a gázszállítás tekintetében két vasat tart a tűzben, de a Nabuccónak van prioritása - nyilatkozta az MTI-nek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden, nem sokkal azelőtt, hogy Ukrajna felől teljesen megszűnt a földgázimport.

A kormányfő nem mindig volt ilyen lelkes, hiszen 2007 márciusában az International Herald Tribune című lapnak még azt mondta, a Törökörszágon és a Balkánon keresztül Magyarországra és Európába tartó Nabucco régi álom, de az országnak nem álmokra, hanem tervekre van szüksége. Gyurcsány nyilatkozata nagy visszhangot váltott ki a nyugati sajtóban (A német WirtschaftsWoche például Magyarország Oroszországhoz csapódott címmel jelentetett meg cikket), és a hazai ellenzék is úgy értékelte, a kormányfő kihátrált az Európai Unió közös energiapolitikája - legalábbis a gázvezeték terve - mögül, és külön megállapodást kötött Oroszországgal. Néhány nappal később Gyurcsány bő egy év alatt már harmadszor találkozott Vlagyimir Putyin akkori orosz elnökkel, aki arról beszélt, hogy a gázszférában nagy perspektívája van az Oroszország és Magyarország közötti együttműködésnek.

Szűk egy évvel később, tavaly február 28-án vált valósággá az együttműködés, amikor Veres János pénzügyminiszter és Viktor Hrisztyenko ipari és energiaügyi miniszter a Kremlben aláírták a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló megállapodást. Az eredeti elképzelések szerint a vezeték 2013-ban készülne el, bár a Vedomosztyi című orosz lap novemberben már arról írt, hogy a gazdasági válság miatt a Gazprom két évvel elhalasztja a megépítését.

Jó lenne, de...

Korábban Gyurcsány többször is megkerülte a választ arra a kérdésre, hogy az EU által tervezett Nabuccót vagy az oroszok által tervezett Kék, illetve Déli Áramlatot támogatja-e a kormány. 2007 áprilisában, az [origo]-nak adott interjújában például azt mondta, előnyösebb lenne a Nabucco, de a lényeg mégis az, hogy melyik vezetékből érkezik gáz. A Déli Áramlatról szóló megállapodás aláírásakor pedig azt mondta: az oroszok egyszerűen gyorsabbak voltak.

Hasonlóan érvelt az [origo] által szerdán megkérdezett Daróczi Dávid kormányszóvivő is. Azt mondta, a kormányfő mindig is támogatta a Nabucco ötletét, hiszen az lenne a legjobb, ha meg lehetne szüntetni az orosz gázfüggőséget. Daróczi szerint a Nabucco megvalósítása azért halad lassan, mert eredetileg nem államok, hanem energiacégek közös projektjeként indult. Az oroszok ezzel szemben minden állammal egyenként kötöttek kormányközi megállapodást.

Az igazi probléma Daróczi szerint a Nabucco vezetékkel az, hogy nincs megállapodás arról, ki táplálna bele a gázt a kiinduló oldalon. Nincs megállapodás sem Azerbajdzsánnal, sem Türkmenisztánnal, és egyelőre bizonytalan, hogy a politikailag problémás Iránt be lehet-e vonni az európai gázellátásba. A kormányszóvivő azt mondta, Gyurcsány ennek a kérdésnek a megoldása érdekében is tett lépéseket, kétszer is járt például Azerbajdzsánban.

Szándéknyilatkozat

Gyurcsány keddi nyilatkozatában arról beszélt, hogy Magyarország Nabucco iránti elkötelezettségét az is bizonyítja, hogy hazánk az egyetlen állam, amely speciális felhatalmazással bíró Nabucco-nagykövetet nevezett ki. Bayer Mihály korábbi moldovai nagykövetet azonban csak tavaly március 18-án kérték fel a posztra, miután Moszkvában már aláírták a Déli Áramlatról szóló megállapodást.

Az Országgyűlés jóval később, 2008 szeptemberében állított fel eseti bizottságot az SZDSZ javaslatára. Ennek jelentését decemberben fogadta el egyhangúlag a testület, amely azt javasolta, hogy Magyarország álljon az élére az akadozó európai gázvezeték-projekt megvalósításának. Elfogadtak egy országgyűlési határozatot is, amelyben a parlament kimondta: "alapvető fontosságúnak tartja és prioritásként támogatja az Európai Unió által stratégiai projektként megjelölt Nabucco földgázvezeték mielőbbi megépítését".

Daróczi szerint a miniszterelnök mindent megtesz azért, hogy létrejöjjön egy kormányközi megállapodás a Nabucco-vezetékről, hiszen ez jelentősen felgyorsítaná a megvalósítását. Ennek érdekében január végén konferenciát is rendeznek Budapesten, ahol a kormány reményei szerint elfogadhatják ennek a megállapodásnak a kereteit.

Alternatív vezetékek

A Déli Áramlat az oroszországi Krasznodarból indulna, és a Fekete-tenger alatt jutna el Bulgáriába, ahol kettéágazna. Egyik ága Dél-Olaszország, másik ága Közép-Európa felé indulna, az utóbbi haladna át Magyarországon Ausztria felé. Segítségével Oroszország a politikailag és gazdaságilag is ingatag Ukrajna megkerülésével juttathat gázt Európába, és nem alakulhat ki a mostanihoz hasonló helyzet, amikor a Kijevvel folytatott orosz vita veszélyezteti Európa ellátását.

A Nabucco-vezeték ezzel szemben valódi alternatívát jelentene Európának, hiszen azon keresztül nem csak orosz - illetve a Gazprom orosz gázmonopólium által Türkmenisztánból vásárolt - gáz érkezhetne, hanem közvetlenül lehetne gázt szállítani Azerbajdzsánból, Türkmenisztánból, esetleg Iránból is. Így megszűnne az egyoldalú orosz energiafüggés, hiszen a Gazpromnak versenyeznie kellene más gáztermelőkkel.

Az ukrán és a belorusz tranzit kockázatai miatt egyébként az oroszok két másik vezetéket is terveznek. Az Északi Áramlat a Balti-tenger alatt vezetne Németországba, vagyis még az EU-tag - de Moszkvával hagyományosan rossz viszonyt ápoló - Lengyelországot és a balti államokat is elkerülné. A Kék Áramlat egy már létező, a Fekete-tenger alatt Törökországba vezető csővezeték meghosszabbítása lett volna, lényegében a Nabuccóval párhuzamosan, de ennek tervét lefújták, helyébe a Déli Áramlat lépett.