Megint a bíróság előtt a turulszobor ügye

Folytatódik a főváros XII. kerületében felállított turulszobor körül több éve zajló jogi csűrés-csavarás. Az egyszer már jogerősen lezárt ügyet az I. kerületi polgármesteri hivatal melegítette fel újra a nyáron azzal, hogy fennmaradási engedélyt adott a szoborra annak ellenére, hogy a bíróság egyszer már kimondta a lebontását. Mivel a kerületi döntést a közigazgatási hivatal megváltoztatta, ismét a bíróság elé került a turul ügye.

Ismét bíróság elé került a XII. kerületi turulszobor egyszer már jogerős bírósági határozattal lezárt ügye. Az I. kerületi önkormányzat (a XII. kerület nem járhat el a saját ügyében) ugyanis tavaly júliusban úgy döntött, hogy fennmaradási engedélyt ad a még 2005-ben, engedély nélkül felállított szoborra annak ellenére, hogy egy 2008. április 9-én jogerőre emelkedett bírósági ítélet kimondta: törvényes a szoborra vonatkozó korábbi bontási határozat. Ezért a közigazgatási hivatal felülbírálta a kerületi döntést, és elutasította az emlékmű fennmaradási engedélyét.

A XII. kerületi önkormányzat viszont tovább küzd a szobor fennmaradásáért, és bírósághoz fordult. Azt vitatják, hogy a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal (korábbi nevén közigazgatási hivatal) vezetőjének, Forgács Imrének joga volt-e aláírni a fennmaradási engedélyt elkaszáló határozatot. Azután ugyanis, hogy július 1-jén a közigazgatási hivatalokat regionálissá szervezték, megszűnt a hivatalvezető megbízatása. Az új szervezet élére pályázat útján kellett volna Forgácsot újra kinevezni, és a kinevezést két miniszternek kellett volna aláírnia. Mivel ez a felperes szerint nem történt meg, szerintük Forgács aláírási joggal sem rendelkezhetett ebben az időszakban.

A Fővárosi Bíróság a keddi tárgyaláson arra kötelezte az alperes Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalt: igazolja a következő, március elejére kitűzött tárgyalásig, hogy a hivatalvezetőnek joga volt aláírni az emlékmű fennmaradási engedélyét elutasító határozatot.

Turul-történet

A XII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete 2005-ben döntött úgy, hogy emlékművet állít a II. világháborúban elesett polgári és katonai áldozatoknak az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán. Mitnyan György, a kerület akkori fideszes polgármestere 2005. március 30-án kért építési engedélyt, de a fővárosi közgyűlés nem járult hozzá az emlékmű felállításához, az augusztusban kiadott engedély csak parkfelújításra, térrendezésre vonatkozott.

Ez nem zavarta a kerületet, amely felállíttatta, és október 22-án felavatta a 4,4 méter szárnyfesztávú, hat méter magas talapzatra emelt, karmaiban kardot tartó turulmadarat. Az emlékmű ellen a kerületi SZDSZ-es képviselők tiltakoztak először, akik attól tartottak, hogy a szobor a neonácik kedvelt találkozóhelye lesz. A képviselők még az avatás előtt a közigazgatási hivatalhoz fordultak, amely megállapította, hogy a szobrot jogellenesen állították fel.

A kerület fennmaradási engedélyt kért, de az eljárásra kijelölt I. kerület akkor még elutasította azt, mivel hiányzott a fővárosi önkormányzat hozzájárulása. A turult tehát le kellett volna bontani, de a XII. kerület ezt nem tett meg, ráadásul elfogultságra hivatkozva a közigazgatási hivatal és vezetőjének kizárását kezdeményezte az eljárásból. Ezt a kérelmet az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elutasította.

A másodfokon eljáró közigazgatási hivatal helybenhagyta a bontási határozatot, mire a kerület bírósághoz fordult, és közigazgatási perben vitatta a döntést. A Fővárosi Bíróság 2008. április 9-én jogerőre emelkedett ítéletében kimondta, hogy a közigazgatási hivatal bontási határozata törvényes. A jogszabályok szerint az ítélet kézhezvételét követő 30 napon belül a szobrot el kellett volna bontani.

Az időközben kerületi polgármesterré választott fideszes Pokorni Zoltán áprilisban új javaslattal állt elő. Azt próbálta elérni a fővárosi közgyűlésben, hogy a turult nyilvánítsák katonai emlékművé, és felajánlotta, hogy a polgári áldozatoknak felállítanak egy külön emlékhelyet. A városházi többség elutasította az ötletet, arra hivatkozva, hogy nem írhatják felül a bírósági döntést. A képviselők azonban végül nem szavaztak, mert Demszky Gábor főpolgármester a turul-védő tüntetők bekiabálásai miatt berekesztette az ülést. A testület május 29-én szavazott újra, de a többség nem támogatta Pokorni ötletét.