"Mindenkinél jártak, akinél kellett" - a lejáró rádiófrekvenciák története

2009.02.02. 12:37

Kemény lobbi ment a Sláger és a Danubius Rádió több százmillió forintot érő műsorszolgáltatási jogáért, amibe még az amerikai diplomácia is belefolyt - állította az [origo]-nak több politikus, médiajogász és a rádiókhoz közel álló források. A két rádió engedélye idén lejár, és bár a médiatörvény szerint pályázniuk kellett volna, a Miniszterelnöki Hivatal olyan törvényjavaslattal állt elő, ami segített volna nekik pályázat nélkül a frekvenciához jutni. A jogszabály elakadt, de előfordulhat, hogy az időhúzás is a rádióknak kedvez.

"Mindenkinél jártak, akinél kellett" - mondta a két országos kereskedelmi rádió (Danubius, Sláger) egyikének vezetéséhez tartozó, névtelenséget kérő forrásunk arról, hogyan lobbizott a két adó azért, hogy ne pályáztassák meg lejáró frekvenciájukat, hanem újítsák meg a velük kötött szerződést. Erre a médiatörvény alapján esélyük sem lett volna, azonban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Kiss Péter november 17-én benyújtott egy módosítási javaslatot, amely pályázat - vagyis verseny - nélkül adott volna lehetőséget a Sláger és a Danubius Rádió műsorszolgáltatási jogosultságának meghosszabbítására.

A médiatörvény szerint a műsorszolgáltatási jogosultságot nyílt pályázaton lehet elnyerni, rádiók esetében hét, televíziók esetében tíz évre. Ha ez lejár, újból pályázatot kell kiírni, de ha a műsorszolgáltató kezdeményezi, akkor az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egyszer pályázat nélkül is megújíthatja a szerződését legfeljebb öt évre. Ennek lejártakor viszont mindenképp új pályázatot kell kiírni. A MeH által kezdeményezett és a parlament által elfogadott törvényszöveg alapján a versenyeztetés nélküli hosszabbításra egészen a digitális átállásig lehetőség lett volna, ami televíziók esetében 2012-t, rádiók esetében a tervek szerint 2014-et jelenti. A módosítás tehát elvileg minden műsorszolgáltatóra vonatkozott, de most a két nagy országos rádiót, a Slágert és a Danubiust érintette volna, mivel a két rádió műsorszolgáltatási jogosultsága idén novemberben lejár. Mindkét rádió műsorszolgáltatási jogosultságát meghosszabbították már egyszer, így most rendkívüli lehetőséghez jutottak volna.

Az [origo]-nak a rádiók frekvenciájának ügyét közvetlen közelről figyelő, a rádiókhoz, illetve a több parlamenti párthoz kötődő, névtelenséget kérő források egybehangzóan azt állították: nem véletlen, hogy a MeH a Sláger és a Danubius számára kedvező javaslatot nyújtott be. A rádiók képviselői felkeresték a pártok médiapolitikusait, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának egyes tagjait, és találkoztak "minden döntéshozóval, akiknek lehetett befolyása arra, hogy rendezzék végre a kérdést" - állította az egyik rádió vezetéséhez tartozó forrásunk, aki pontosan meg tudta jelölni, hogy a rádió melyik munkatársa járt például Kiss Péternél, hogy a módosításról tárgyaljanak. Úgy tudja, hogy a vele kapcsolatban álló rádió hivatalos lobbistákat nem alkalmazott, maguk próbáltak fellépni érdekeik védelmében. "Látszott, hogy a pártok dolgoznak a kérdésen" - jegyezte meg. Az MSZP egyik - szintén névtelenséget kérő - elnökségi tagja erre annyit mondott: "az lett volna a baj, ha ülnek, mint a hülyék".

Az ORTT egyik tagja is megerősítette az [origo]-nak, hogy kemény lobbizás előzte meg a módosító javaslat benyújtását, állítása szerint nála és a médiahatóságba őt jelölő parlamenti pártnál is jártak a rádiók képviselői. Az ORTT tagja szerint az amerikai tulajdonú Sláger Rádió diplomáciai kapcsolatait is bevetette: "Maga az amerikai nagykövet, April H. Foley kereste meg például a pártelnököket, más politikusokat, akiknek ez persze, hogy imponált " - állította.

Az Amerikai Nagykövetség ezt tagadta, az [origo] megkeresésére a követség sajtóosztálya azt válaszolta, hogy Foley nagykövet nem lobbizott a Sláger Rádió érdekében, bár megjegyezték, hogy "minden amerikai diplomáciai missziónak feladata a külföldi amerikai befektetések védelme és elősegítése". Emellett közölték azt is, hogy amikor a Sláger tulajdonosa, az amerikai Emmis Media vezérigazgatója, Jeffrey Smulyan Magyarországra látogatott tavaly, a nagykövet fogadást adott a tiszteletére. "Erre sok ember kapott meghívást, többek között az ORTT tagjai, valamint a politikai és az üzleti spektrum képviselői" - közölte a nagykövetség sajtóosztálya.

A nagykövetség hozzátette: a jelenlegi magyar törvények nincsenek összhangban az uniós gyakorlattal, amely azon alapul, hogy "a rádiók műsorszórási jogosultságának újratendereztetésére ok nélkül nincs szükség". "Ennek az a logikája, hogy a rádióbefektetőket ugyanaz a stabil, kiszámítható kereskedelmi környezet vegye körül, mint az egyéb befektetőket és hogy a befektetésük biztonságban legyen" - tették hozzá.

A MeH tagadja

A jogszabály-módosítást kezdeményező MeH kérdésünkre tagadta, hogy tárgyaltak volna a rádiókkal. Nem egyeztetett a törvény előterjesztője a Sláger Rádióval és a Danubius Rádióval - jelentette ki az [origo] kérdésére Tordai Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Tordai szerint nem igaz, hogy az új törvény a két országos rádiónak jelentett volna előnyt, szerinte az "Országgyűlésben ritkán tapasztalható többséggel, 94 százalékos támogatottsággal elfogadott törvény versenysemlegesen, valamennyi jelenleg a rádiós piacon jelenlévő országos, körzeti és helyi műsorszolgáltató számára kedvező változásokat tartalmaz, így nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a módosítás specifikus igényeket elégítene ki".

A törvényjavaslatot az országgyűlés valóban nagy többséggel fogadta el, mindössze 10 - kilenc MDF-es és egy SZDSZ-es - ellenszavazat volt. A nemmel voksoló képviselők egyike egy szóval úgy jellemezte a törvénymódosítást: "testreszabott". Egy név nélkül nyilatkozó ORTT-tag hozzátette: lehet törvényesen lobbizni, a javaslat keresztülnyomásának módja viszont eleve rontja a versenyt, mert a politika ezzel azt üzeni, hogy "nagyon nem akar mást a két rádió helyett... A bennlévőnek mindig van előnye, de a pártok azt sugallják, hogy nem is lenne érdemes pályázni."

Sólyomnál elakadt

Tordai Csaba államtitkár azt állította, hogy a módosításra azért volt szükség, mert jelenleg két törvény között ellentmondás van, és ezt fel kellett oldani. A médiatörvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a műsorszolgáltatási jogosultság lejárta előtt legalább tizenkét hónappal ki kell írni az új pályázatot. A digitális átállásról szóló jogszabály módosítása szerint viszont az ORTT 2008. december 31-ig nem újíthat meg műsorszolgáltatási jogosultságot, illetve nem hirdethet pályázatot. Tordai szerint ezt az ellentmondást a módosító javaslat feloldotta volna.

A törvénymódosítás azonban nem lépett hatályba, mivel Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmánybíróságnak továbbította arra hivatkozva, hogy a "jelenlegi műsorszolgáltatókat aránytalan előnyhöz juttatja a pályázni kívánó új társaságokkal szemben". Sólyom azt is aggályosnak találta, hogy a törvény "háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélkül történő szerződésmegújítással szemben".

Nem mindegy, mennyi pénz folyik be

"A műsorszolgáltatási jogosultságra kiírt pályázatokban az ORTT a minimális díjat határozza meg, a pályázók erre licitálhatnak rá. Minél magasabb díjat ajánl valaki, annál több pontot kap a pályázatára, bár a megajánlott ár mellett a pályázat tartalmi oldala is számít" - vázolta az [origo]-nak Berényi Diána, az ORTT sajtóreferense, hogy mi történik akkor, ha egy lejáró műsorszolgáltatási jogot megpályáztatnak.

Az ORTT az elmúlt években azt a gyakorlatot követte, hogy amikor meghosszabbított egy jogosultságot, akkor a szolgáltató szinte változatlan feltételekkel folytathatta a működését. Erről a kérdésről a MeH által javasolt módosítás nem rendelkezett külön, nem írta elő, hogy a pályázat nélküli megújításnál hogyan kell eljárni, így a döntés az ORTT-re maradt volna.

A két országos rádióadó - amelyeknek 1998 óta van műsorszolgáltatási szerződése - jelenleg évente 200-200 millió forintot fizet a jogért. "A 12 év alatt összesen 6,4 milliárdba került a műsorszolgáltatási jog a rádióknak: a hét évre szóló jogért járó díj egyharmadát az első évben előre ki kellett fizetniük, később viszont ezt átütemezték, így két évig évi 1-1 milliárdot fizettek, jelenleg pedig 200 milliót" - mondta az [origo]-nak az ORTT egyik tagja, Wéber János. Szerinte az ORTT megbízásából tavaly ősszel készült egy szakértői anyag, amely megállapította, hogy a műsorszolgáltatási jogosultság értéke évi 750-800 millió forint körül van.

Majtényi László, az ORTT elnöke kérdésünkre megerősítette, hogy időről időre készülnek a testület megbízásából ilyen felmérések, azonban - mivel ezek szerinte belső munkaanyagok - az ebben szereplő árakról, kalkulációkról nem kívánt nyilatkozni. Fischer András, a Danubiust tulajdonló cég igazgatósági tagja és a rádió korábbi vezérigazgatója (aki egyben az [origo]-t kiadó vállalat első embere - a szerk.) szerint viszont ekkora műsorszolgáltatási díj a mai piacon nem kitermelhető. "A rádiók nem a versenyhelyzet elkerüléséért lobbiztak a folytatás mellett, hanem azért, mert a pályáztatás azzal a veszéllyel járt, hogy az első koncessziós periódushoz hasonlóan ismét irreális nagyságrendű elvárások fogalmazódnak meg a koncessziós díjjal kapcsolatban" - utalt Fischer a korábbi nehézségekre.

Az ORTT egyik - névtelenséget kérő - szakértője szerint nem lehet megbecsülni, hogy pályáztatás esetén mennyi lett volna a díj, valószínűnek tartotta azonban, hogy magasabb lett volna, ha több pályázat is érkezik a frekvenciákra, "hiszen azóta 11 év telt el". Még az egyik érintett országos rádió vezetőségének név nélkül nyilatkozó tagja is elismerte, biztosan akadt volna vetélytársuk, és verseny alakult volna ki. "A piacot ismerve több olyan kis-közepes nagyságú rádióról tudunk, amelyek valószínűleg indulnának a műsorszolgáltatási jogért" - tette hozzá.

Az is igaz ugyanakkor, hogy az elmúlt években zsugorodott a rádiós piac, aminek ármérséklő hatása lehetett volna pályáztatás esetén. 2007-ben például a rádiós reklámpiac bevétele közel 5 százalékkal csökkent a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének adatai szerint. (Az elektronikus média legnagyobb képviselőit tömörítő szervezet a tagok által szolgáltatott adatok alapján publikálja az éves elektronikus reklámbevételeket 2005 óta.)

Fotó: Hirling Bálint [origo]

A műsorszolgáltatási díj az ORTT által kezelt Műsorszolgáltatási Alapba folyik be, amelyet közérdekű célokra kell fordítani, ebből finanszírozzák például a közszolgálati műsorok készítését, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatókat, illetve kulturális támogatásra fordítják. "A műsorszolgáltatási jogért befolyó díjból talpra lehetne állítani a Magyar Rádiót, megoldani a digitális átállását, és az ORTT számára is fontos lenne, mert ebből támogatjuk egy sor vidéki tévé, rádió működését" - mondta Wéber János.

Megkérdeztük a MeH-et, mit gondolnak arról, hogy az általuk javasolt módosítás kizárta volna a versenyt és így annak esetleges árfelhajtó hatását is. "Az ORTT döntésén, a pályázati kiíráson múlik, hogy az ajánlott díjat a pályázat elbírálása során milyen mértékben veszi figyelembe. Nem egy esetben előfordult már, hogy nem a legmagasabb díjat ajánló pályázó nyerte el a műsorszolgáltatási jogosultságot" - közölte Tordai Csaba államtitkár. "Azt tehát, hogy a jelenleginél több vagy adott esetben kevesebb lesz-e a pályázat eredményeként a műsorszolgáltatásidíj-bevétel, előre látni nem lehet" - tette hozzá.

Mindkét rádió pályázna

"Minden lehetőségre igyekszünk felkészülni, ha végül úgy alakul, hogy pályázatot írnak ki, akkor azon biztosan el fogunk indulni" - jelentette ki az [origo]-nak László Géza, a Danubius Rádió vezérigazgatója. "Minden fórumon igyekeztük elmondani az álláspontunkat, és időről időre megkérdezték a véleményünket a jogszabály előkészítése során" - mondta a vezérigazgató. László Géza szerint a legfontosabb, hogy mielőbb döntés szülessen a kérdésben. "Működő vállalatként a jelenlegi bizonytalanság a legrosszabb, ami kihat mindenre, érinti a nálunk dolgozó embereket, a tulajdonosokat és az üzleti partnereket." Mint mondta, csak akkor tudnak számolni, tervezni, ha eldől, hogy végül kell-e pályázniuk.

A Sláger Rádió vezérigazgatója, Heal Edina elismerte, hogy nyilvánvaló érdekük a minél hosszabb időre szóló műsorszolgáltatási jog, ugyanakkor szerinte is a jelenlegi bizonytalan helyzet a legrosszabb, mikor a megújításra vonatkozó törvény az Alkotmánybíróság döntésére vár, de az sem dőlt el, hogy mégis pályázatot írnak-e majd ki a frekvenciájukra. "Az elmúlt egy év során csak kapkodtuk a fejünket, folyton változott a helyzet. Márpedig úgy nehéz nekimenni az üzleti évnek, hogy nem tudjuk, mi lesz november után" - mondta. "Szívesen pályázunk, ha kell, de akkor döntsék el mielőbb, hogy újra megnyitják a piacot" - tette hozzá.

Ismét előveszi az ORTT a kérdést

Az ORTT január elején - a Fidesz által delegált Szalai Annamária javaslatával egyetértve - kétharmados többséggel úgy döntött: elhalasztja a két országos kereskedelmi rádió novemberben lejáró koncessziójának megpályáztatását addig, amíg az Alkotmánybíróság nem nyilvánít véleményt a törvénymódosításról. A médiahatóság vezetője, Majtényi László különvéleményt adott ki, amelyben ezt a döntést törvénysértőnek nevezte. Szerinte azzal, hogy az alkotmánybírák elé került a törvény, és így nem lépett hatályba, a jelenleg hatályos jogszabályokat kell alkalmazni, vagyis ki kellene írni a pályázatot az országos rádiók lejáró műsorszolgáltatási jogosultságára. "A médiatörvény alapján a megújítás egy ízben alkalmazható lehetőség, amellyel a jelenlegi műsorszolgáltatók már korábban sikerrel éltek", ezért a testület "köteles a pályázat kiírására" - közölte Majtényi.

A kérdés még nincs lefutva, a rádiók műsorszolgáltatási jogának megújítása ismét az ORTT napirendjére került, ugyanis az egyik tag javasolta a kérdés újratárgyalását, így a héten ismét döntést hozhat a médiahatóság. Wéber az [origo]-nak elmondta, hogy ő kezdeményezte a kérdés újbóli napirendre vételét. "Azért javasoltam, mert lesújtónak tartom, hogy a jogszabályi kötelezettség ellenére nem került kiírásra a pályázat" - magyarázta.

Figyelmeztetett arra is, hogy fennáll a veszélye annak, végül kicsúsznak az időből. "A két rádió műsorszolgáltatási jogosultsága november 19-én lejár. Ha az Alkotmánybíróság tavasszal úgy is döntene, hogy Sólyom Lászlónak van igaza, nagyon kevés idő maradna az egész pályáztatási folyamatra" - mondta az ORTT-tag. Így ha az Ab egyetértene is Sólyom aggályaival és végül ki kellene írni a pályázatot, a végén előállhatna az a helyzet, hogy a mostani két rádió marad nyeregben. Az új pályázókat elijeszthetné, hogy nem marad elég idejük az indulásra, az üzleti tervezésre - tette hozzá Wéber.

A volt kormánybiztos is a pályázatot sürgeti

A pályáztatás mellett van Sarkady Ildikó médiajogász is, aki korábban a Gyurcsány-kormány audiovizuális kormánybiztosa volt. "Az elmúlt több mint tíz év alatt közel száz médiával kapcsolatos felülvizsgálati kérelem érkezett az Alkotmánybírósághoz, amelyek feldolgozása jelenleg is folyamatban van. Márpedig jelen esetben nem lehet várni az Alkotmánybíróság döntésére, hiszen addig mind az érintett kereskedelmi rádiók, mind pedig a médiapiac jogbizonytalanságban vannak" - mondta az [origo]-nak a médiajogász. Szerinte a testület nem is határozhatott volna úgy, hogy bevárja az alkotmánybírák döntését. "Ez nem mérlegelés kérdése, a hatályos törvény szerint kötelességük kiírni a pályázatot a két országos kereskedelmi rádió frekvenciájára" - jelentette ki Sarkady.

Szerinte ugyanakkor figyelembe kellene venni azt is, hogy készül a médiatörvény, ezért a frekvenciapályázatokat nem több évre, hanem csak az új jogszabály elfogadásáig, illetve egy átmeneti időre kellene kiírni. Sarkady Ildikó azt is kiemelte, hogy a pályázat nélküli újrázási lehetőséget már a médiatörvény és a digitális átállásról szóló jogszabály együttes, 2007-es módosítása is megteremtette, ám, mint fogalmazott, akkor mégsem kapta fel rá senki a fejét. A volt kormánybiztos is azt mondta, hogy a rádiók évek óta kemény lobbit folytatnak érdekeik védelmében, a pártok pedig sokszor a szakmai érvek ellenére is keresztülnyomják politikai elképzeléseiket.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK