A homályban egymásra talált a kormány és a Fidesz

Érdemi adócsökkentést szeretne - állította hétfőn Gyurcsány Ferenc kormányfő, a legtöbb azonban, amit a kormány adóterveiről tudni lehet az, hogy várhatóan érinteni fogja az szja-t, a tb-járulékokat és a munkát terhelő adókat. A kormány hosszú utat járt be az adócsökkentésről szóló nyilatkozataival: volt elutasító, megengedő, ígért nagyot és ígért kicsit. Sokat vitatkozott a Fidesszel is, amely radikális adócsökkentést sürgetett. A kormány és a legnagyobb ellenzéki párt elképzelései mégis hasonlítanak egy dologban: abban, hogy többnyire alig megfoghatók.

"Nem ugyanazt mondja"

Érdemi adó- és járulékcsökkentésre van szükség - közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn azt követően, hogy közgazdászokkal egyeztetett. A kormány jelentős átrendezést, adó-, járulék- és foglalkoztatási reformot fog javasolni - tette hozzá arra utalva, hogy csütörtökön rendkívüli parlamenti ülés lesz, ahol a kormány nagy vonalakban felvázolja elképzeléseit.

A miniszterelnök szerint a jelenlévők között abban nem volt vita, hogy elsősorban a munkára rakodó terheket kell csökkenteni. A közgazdászok mindegyike azt javasolta, hogy hosszabb időszakra, 3-4 évre kell gazdasági és társadalompolitikai programot alkotni és hogy a kormány a választásoktól függetlenül mutassa be az ország számára a lehetőségeket - mondta Gyurcsány.

A kormányfő jelenlegi nyilatkozata konkrét adócsökkentési területként egyedül a munkára rakodó terheket említi. Gazdasági minisztere, Bajnai Gordon a múlt héten tovább ment ennél, amikor "a munkavállalást terhelő adók" csökkentése mellett a "személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítási járulékok" csökkentéséről beszélt többször (az MTV-ben, majd az mr1-en is).

Sokszor, sokféleképpen beszéltek az adókról

A kormány különös utat járt be az adócsökkentésről szóló nyilatkozataival. Bár a 2006-os kampányban az MSZP és a Fidesz is adócsökkentést ígért, a kormányalakítást követően a szocialista-szabad demokrata kabinet gyorsan elvetette ezt a lehetőséget. "Az adócsökkentés programját nem valósítjuk meg. Sőt a korábban hozott adócsökkentő intézkedéseket visszavonva helyreállítottuk a korábbi adózás szintet" - fogalmazott 2006 szeptemberében Gyurcsány Ferenc. Ennek megfelelően a 15 százalékos áfakulcsot 20 százalékra emelték.

Ettől kezdve a Fidesz folyamatosan számon kérte a beígért adócsökkentést a kormányon. A kabinet kommunikációjába - néhány hónapnyi hallgatás után - idővel mégis beépült egy kifejezés: "az adócsökkentés kormánya". Ezt úgy magyarázta 2007 őszétől a miniszterelnök és a kormányszóvivők, hogy "a ciklus végére nem nő, hanem ellenkezőleg, csökken az adócentralizáció, azaz az átlagos adóterhelés mértéke" - fogalmazott Budai Bernadett kormányszóvivő 2007 novemberében.

A pontos adócsökkentési tervek ezekből a nyilatkozatokból is rendre hiányoztak. Az első konkrétabb megfogalmazás éppen Bajnai Gordonhoz kapcsolható, aki a Figyelőnek írt tavaly júniusi cikkében "az adóterhek koncepcionális átrendezéséről" beszélt, valamint "a foglalkoztatást terhelő költségek markáns, több éven át tartó, kiszámítható csökkentéséről". Ugyanakkor ennek ellensúlyozásaként "a fogyasztási adók növelését" jelölte meg, mert "a  konvergenciaprogram egyensúlyi céljai számomra érinthetetlenek".

A kormány 2007 őszén is megígérte az adórendszer átalakítását. Az erről szóló javaslat benne van Gyurcsány 48 pontos, 2007-08-as törvényalkotási programjában is, amit 2007 szeptemberében mutatott be. Ebben kerek perec úgy fogalmazott: "2008. január 31.-ig javaslatot teszünk az adórendszer átfogó korszerűsítésére." Ebből végül semmi nem lett.

Tavaly nyár végére a tavasz óta kisebbségben kormányzó MSZP is felbátorodott. Gyurcsány augusztus végi, Megegyezés című cikkében 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentést ígért. Elképzelései szerint kétharmad részben a vállalkozások, egyharmad részben pedig a polgárok terheit enyhítették volna. Az adócsökkentést a kormányfő az adminisztráció egyszerűsítésével, valamint az adóelkerüléssel szembeni zéró toleranciával egészítette volna ki. Emellett lehetőséget adnának arra - fogalmazott akkor -, hogy utólag se kapjanak büntetést azok, akik elindulnak gazdálkodásuk kifehérítése felé, vállalva a közterhek fokozatos, de teljes megfizetését.

A legkonkrétabb belebukott a válságba

Tavaly szeptemberben jelent meg A kormány középtávú munkaprogramja című dokumentum, amely szintén szólt a kormány akkori adóterveiről. A dokumentum a kormány céljaként azt tűzte ki, hogy középtávon az állami újraelosztás mértéke a bruttó nemzeti össztermék 43-45 százaléka között legyen, az adócentralizáció pedig ne haladja meg a bruttó nemzeti össztermék 35-37 százalékát.

A kormány a pénzügyminiszter feladatául szabta akkor, hogy készítse el a kabinet átfogó, 2012-ig szóló adócsökkentési, adóegyszerűsítési és gazdaságfehérítési tervét. Ez alapján tíz százalékponttal csökkentették volna a vállalkozások járulékterhét, a személyi jövedelemadó alapját hétszázötvenhatezer forintig nulla kulccsal, hárommillió forintig 18 százalékos, afelett 36 százalékos kulccsal adóztatták volna, megszüntették volna a vállalkozásokat terhelő különadót és 18 százalékos társaságiadó-mértéket állapítottak volna meg.

A kedvezőbb adóterhek forrását a kormány a gazdaság kifehérítéséből akarta előteremteni, azonban a javaslat szerint kellett valamilyen garancia arra, hogy ez a pénz be is folyik a költségvetésbe, hiszen a konvergenciaprogram miatt az államháztartási hiány nem csökkenhet egy adott szint alá. A terv az volt, hogy a 2009-es költségvetésben elkülönítenek egy 300 milliárd forintos alapot. Ha a szürke-, és feketegazdaság visszaszorításával a tervezett pénzek befolynak az államkasszába, akkor ez az elkülönített adóalap a 2009-es fedezet lesz - mondták akkor. Amennyiben viszont fel kell használni a 300 milliárd egészét, vagy egy részét, akkor később ennek arányában visszavennének az adók csökkentéséből, szólt a terv.

 

Gyurcsány a járulékcsökkentésről

A tervről londoni elemzők akkor azt írták: "vágyálomra épül" a terv, mivel 1200 milliárd forint "egyszerűen túl nagy összeg ahhoz", hogy kizárólag a gazdaság kifehérítése révén be lehessen hajtani. Az egészből azonban semmi nem lett, mert a gazdasági válság miatt a kormány visszavonta adócsökkentési terveit.

Október 10-én Gyurcsány már egyértelművé tette, hogy a benyújtott költségvetési tervezetet módosítani kell, aminek áldozatául esik az adócsökkentési terv is. "A kormány elhalasztaná az adócsökkentési programot azzal, hogy ha a kitűzött hiánycél teljesítése mellett szabad források állnak rendelkezésre, akkor azokat vagy hiány-, vagy adócsökkentésre fordítják" - közölte akkor a kormányfő. A benyújtott 2009-es költségvetésben akkor 3,2 százalékról 2,9-re csökkentették a hiánycélt.

Egy szót se adóról

Még a múlt hét második felében szerettük volna megtudni Gyurcsány Ferenc véleményét is a Bajnai által emlegetett elképzelésekről, a helyette válaszoló Kormányszóvivői Iroda pénteki levelében azonban egyetlenegyszer sem szerepel az "adócsökkentés" kifejezés, de még az "adó" szó sem. Válaszuk lényege, hogy nem született még semmilyen konkrét döntés.

Az iroda nem reagált arra sem, hogy a körvonalazódó kormányzati elképzelések mennyire vágnak egybe a Fidesz által régóta hangoztatott jelentősebb adócsökkentéssel. A levél szerint a kormány legfontosabb feladata most az, hogy - az elmúlt egy hónap jelentős, drámai erejű változásait figyelembe véve - a súlyosbodó válság hatásait valamilyen módon mérsékelje. Ennek érdekében kezdeményezett Gyurcsány válságtanácskozás-sorozatot, ami után rendkívüli parlamenti ülést hívnak össze, de "egzakt számokat még ezt követően sem lehet majd mondani, hiszen a tárgyalások során kell kikristályosodniuk" az irányoknak.

Mit jelent a radikális?

Bár a Fidesz kitartott 2006-as, adócsökkentésre vonatkozó ígérete mellett, valójában kevés konkrétumot árult el elképzeléseiről. Az adócsökkentés mellé Orbán Viktor Fidesz-elnök legtöbbször a "jelentős", "radikális" jelzőt illesztette. A fideszes politikusok nyilatkozataiból általában hiányzott, hogy konkrétan mely adókat, milyen mértékben csökkentenék, miből pótolnák a kieső költségvetési bevételeket (a válasz erre legtöbbször az volt: az adócsökkentés által felpörgő belső kereslet segíteni a gazdasági fellendülést) és hogy valójában mit is jelent a családi adózás. "Az adócsökkentés az államháztartási hiányra adható pozitív válasz. Az adócsökkentéssel lehet orvosolni az államháztartási hiányt is. Adóemeléssel nem csökken az államháztartási hiány, adóemeléssel tovább fog nőni az államháztartás hiánya" - fogalmazott például 2006 őszén Orbán.

Tavaly októberben Orbán azt közölte: "A Fidesz drasztikus adócsökkentési programjának középpontjában a személyi jövedelemadó még vállalható mérséklése és egyszerűsítése áll, kiegészítve a tb-járulékok csökkentésével". Orbán hozzátette azt is: "szükséges a családi elemeket is beépíteni az átalakított szja-rendszerbe". Ennél több részletet azonban akkor sem árult el. A múlt heti bécsi Euromoney konferencián pedig már így beszélt:  "A válságból kivezető utat olyan intézkedéscsomag képezheti, amelynek központi eleme az adócsökkentés, kiváltképpen a munkára nehezedő terhek mérséklése."

Bajnai Gordon szerint ugyanakkor hiába kezdenek egyre inkább egymásra hasonlítani a kormány és az ellenzés adócsökkentésről szóló nyilatkozatai, Orbán "nem ugyanazt mondja". Bajnai  az [origo]-nak küldött levelében azt írta, hogy a kormány a foglalkoztatást sújtó terheket kívánják csökkenteni, míg az ellenzéki párt "hónapok óta általános, azonnali és radikális adócsökkentést követel".

Saját terveikről azt mondta Bajnai, hogy adóátrendezésre szükség van már 2009-ben is, de úgy, hogy az adóbevételek jelentős csökkentése idén nem lehetséges. Ennek azt a célt kell szolgálnia - közölte Bajnai -, hogy az átrendezés nyomán csökkenjenek a munkát terhelő adók, a vállalkozások és a munkavállalók terhei. Szerinte hónapok óta napirenden van a kormányban az, hogy ezt az átrendezést hogyan valósítják meg. Döntés "lehetőleg az első félévben" lesz erről.