Sötétben vezeti át a válságon az MSZP-t Gyurcsány

Az MSZP frakció és a pártvezetés sem tudja, hogy pontosan milyen intézkedésekkel akarja kezelni a gazdasági válságot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - állította az [origo]-nak a párt több képviselője és elnökségi tagja. Többségük azonban nem is bánja, hogy csak egy maroknyi szakértő dolgozik a számokon: a képviselőket elbizonytalanította a válság, sőt, olyan is akad közöttük, aki még fel sem mérte annak valódi mélységét.

Gyurcsány bejelent, a számokon még dolgoznak

Egy egészen szűk kör dolgozik Gyurcsány Ferenc válságkezelő programjának részletein, még a párt vezető politikusai és az elnökség tagjai sem ismerik a tervezett átalakítások konkrét számait - mondták az [origo]-nak kivétel nélkül azok a szocialista képviselők, akiket az országgyűlés csütörtöki rendkívüli ülése alatt kérdeztünk a Gyurcsány által bejelentett intézkedésekről. Gyurcsány Ferenc az általa összehívott ülésen még mindig csak nagy vonalakban vázolta, hogyan lehetne kilábalni a gazdasági válságból a kormány szerint. Gyurcsány az adó-, a szociális- és a foglalkoztatási rendszer átalakítását ígérte (Részletek itt.)

Az áfa-emelés könnyű

A parlamenti folyosón megkérdezett kormánypárti politikusok többségét láthatóan nem zavarta, hogy nem sokat tud a beharangozott átalakításokról. "Még számolnak" - röviden ezzel magyarázta név nélkül az MSZP egyik elnökségi tagja, több heti kommunikációs megalapozás után, miért nem állt elő még mindig végleges döntésekkel a miniszterelnök. Szerinte folyamatosan azon dolgoznak, hogy számszerűsítsék Gyurcsány meglebegtetett terveit. Például az áfa-emelés ötletét már bedobta a kormányfő, de ennek mértékére vonatkozó számítások még csak munkaanyagokban léteznek - mondta. "Ez érthető, pontosan végig kell számolni, hogy mekkora emelés, mekkora fogyasztás-visszaesést válthat ki, a kormány nem akar mellélőni" - tette hozzá.

A képviselők kihagyása azonban nem szokványos megoldás. Gyurcsány Ferenc által tavaly augusztus végén bejelentett, és a kisebbségbe került kormány új programjaként beharangozott - majd később már csak dolgozatként emlegetett - Megegyezés című javaslaton -, amely szintén tartalmazott több adórendszerbeli átalakítást - több adóügyekben és gazdasági területen jártas képviselő dolgozott. Egyikük nevének elhallgatását kérve az [oigo]-nak megerősítette, hogy ezúttal nem vonták be őket az intézkedések kidolgozásába, a válságkezelő program konkrétumait alig páran ismerik. Hozzátette, az várható volt, hogy a "szelektív áfa-emeléssel harap legkevésbé saját ujjába a kormány". A vagyonadó ötlete viszont meglepte, már korábban is többször felmerült a vagyon - például az ingatlan - megadóztatása, de szerinte ez a szocialista frakciót inkább megosztotta.

A vagyonadó nehéz falat, de bejöhet

Gyurcsány csütörtökön úgy fogalmazott: az átalakítás lényege, hogy ne a munkát adóztassa az állam, hanem a vagyont. "Azért szkeptikus a képviselők egy része a vagyonadóval kapcsolatban, mert a szükséges technikai lépések miatt, sokan túl nehéznek tartják a bevezetését. Pontosabban azt gondolják, hogy évek kellenének ahhoz, hogy ezt tényleg meg lehessen csinálni" - magyarázta a szocialista párt név nélkül nyilatkozó elnökségi tagja. Szerinte a vagyont terhelő különféle adófajták kivetéséhez pontosan kell ismerni a lakosság vagyoni helyzetét, megtakarításait, és adatbázisokra is szükség van. Az elnökségi tag szerint viszont beválhat az ötlet, mert azokban az országokban, ahol léteznek a lakosság tényleges vagyoni helyzetén alapuló járulékok, ott sokkal célzottabban fel tudják építeni a szociális támogatási rendszert is.

A párton belüli hangulatot firtató kérdésünkre az elnökség tagja azt mondta: a válságkezelés körüli teendők közepette nincsenek jelentősebb viták a kormánypárton belül. "Akik aggódnak, főként amiatt teszik, hogy az egyes intézkedéseknek milyen hatása lesz az amúgy sem túl jó népszerűségi mutatókra".

Jobb az óvatos tervezés

"A válság felülírt minden eddigi politikai metódust" - állította az [origo]-nak Suchman Tamás, aki szerint egyáltalán nem gond, hogy a Gyurcsány-kormány konkrét átalakítási terveit sem saját képviselőik, sem az emberek nem ismerik. "Egyelőre korrektül csak a cselekvési kereteket, az irányokat lehet kijelölni, mert minden máshoz szükség lenne a múlt év második feléről szóló összegzésekre, mérlegadatokra, gazdasági mérőszámokra, amelyek csak február-márciusra fognak kikristályosodni" - magyarázta a politikus, aki ezért egyetért azzal, hogy a kormány ne vegye magára saját tagsága, az ellenzék vagy a sajtó irányából érkező sürgetést, mert most az "óvatos tervezés" ideje van.

Suchman szerint nem a képviselőknek, és nem is a pártvezetésnek kell tisztában lenni az intézkedések részleteivel, mert ez a kormány felelősségi körébe tartozó, "szakértelmet igénylő" munka, ami jelenleg zajlik a minisztériumokban felállított szakértői munkacsoportokban. Sokkal inkább az frusztrálja a szocialistákat - mondta -, hogy az ellenzék, és a média egy része "magyar jelenségnek állítja be a válságot", ugyanakkor a politikusok közül sokan - és ez a szocialistákra is igaz - még nem döbbentek rá a "válság valódi mélységére".

Valaki mondjon már valamit

Szanyi Tibor szerint sem látja még át a szocialista képviselők jelentős része a válság lehetséges makrogazdasági hatásait, ami arra vezethető vissza, hogy a világméretű folyamatoknak teljes mértékben kiszolgáltatott Magyarország, és "így eleve nincs túl sok ismeretünk róla". Egyelőre mindenki a saját bajával van elfoglalva, és ez meg is látszott a szerdai frakcióülésen. "Olyan kérdésekkel jöttek a képviselők, amikkel a saját választókörzetükben találkoznak, előkerült a standolás, a 250 ezer forintos vállalatok közti készpénzforgalmi limit, míg mások amellett érveltek, hogy a külföldi tulajdonú bankok helyett inkább a takarékszövetkezeteket kell segíteni" - mondta.

Ugyanakkor Szanyi elégedetlen volt a miniszterelnök-pártelnök csütörtöki beszédében vázolt intézkedési tervével. "Ez legfeljebb egy irányvázlat, a lényeg nem hangzott el, az, hogy a kormány ezt és ezt fogja tenni. Pedig nagyon rövid időn - heteken, de lehet, hogy napokon belül - muszáj lesz lépni, különben késő lesz" - mondta a politikus, hozzátéve, hogy az egész ország - különösképpen a pénzvilág - azt várja, hogy valaki végre mondjon valamit, ami egy hiteles, koherens gazdaságpolitikának betudható. Szerinte minél hamarabb, mindkét oldalon konkrét döntéseket kell hozni: "milyen strukturális változtatásokba fognak, és eközben hol kezdik a drasztikus kiadáscsökkentést".

Rámehet a válságkezelésre az EP-választás

Az [origo]-nak nyilatkozó szocialista politikusok valamennyien egyetértettek viszont abban, hogy a kormánypártnak mindenekelőtt a válságra kell koncentrálnia, és ha ebben sikeresnek bizonyulnak, az minden másnál többet nyomhat a latba a 2010-es országgyűlési választáson. Többen ezzel magyarázták azt is, hogy - szemben az európai parlamenti listáját már január közepén bejelentő Fidesszel - miért nem foglalkoznak az európai parlamenti választással.

Ha a válságot jól tudja kezeli a kormánypárt, annak sokkal nagyobb jelentősége lesz, mint a júniusi európai parlamenti választáson való szereplésének - mondta nevének elhallgatását kérve az [origo]-nak egy elnökségi tag. "Azt túl lehet élni, ha mondjuk nem nyolc, hanem csak öt vagy hat szocialista EP-képviselő lesz, azt kevésbé, ha nem sikerülnek a válság miatti intézkedések" - magyarázta a képviselő. "Persze, a Fidesz erre a szavazásra is biztos azt mondja majd, hogy előrehozott választásnak számít" - jegyezte meg.

Az [origo] információi szerint korábban vitát váltott ki a pártelnök-miniszterelnök és az MSZP elnöksége között az, hogy mennyi erőt csoportosítsanak a jelenlegi támogatottsági mutatók alapján nem túl sok sikerrel kecsegetető európai parlamenti kampányra. A nevének elhallgatását kérő elnökségi tag szerint a miniszterelnök környezetében felmerült, hogy stratégiailag jobb lenne már 2010-re koncentrálva elbagatellizálni az EP-választást, ellensúlyozva, hogy a Fidesz biztosan megpróbálja felnagyítani a voksolás jelentőségét, az elnökség azonban ezt csípőből elutasította. "Minden változás számít, ha a júniusi választást elengedjük, akkor utána már nem lehet felállni az országgyűlési választásig" - mondta.

Az MSZP végleges jelölti listája csak a március végi kongresszusra áll össze - mondta Juhász Ferenc, a párt elnökhelyettese, aki szerint egyelőre nem is foglalkoznak ilyen személyi kérdésekkel. Azt ugyanakkor valószínűsítette, hogy "lesznek változások" a jelenlegi képviselői listához képest. Juhász szerint még az elnökség két héttel ezelőtti, noszvaji ülésén sem foglalkoztak érdemben az EP-választással, mert most legsürgetőbbek a gazdasági válság miatti teendők.