Elmatekozta magát az [origo]

Nem támogatja a Fidesz Gyurcsány Ferenc választási rendszert átalakító javaslatait. A Fidesz csak a képviselők létszámának csökkentésében ért egyet a kormánnyal, de még azt is másként valósítaná meg. Az [origo] kiszámolta, hogy a 2006-os választási eredmények alapján milyen eredményt hozott volna Gyurcsány javaslata, de kiderült, hogy ilyen egyszerűen nem lehet számolni.

Répássy is csökkentene, csak máshogy

Nem támogatja a Fidesz a kormányfő javaslatait, mert az ellenzéki párt a vegyes választási rendszer (egyéni és pártlistás képviselők, kompenzációs lista) megtartásában érdekelt - közölte az [origo]-val Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője. Gyurcsány Ferenc vasárnap bejelentett terve arról szól, hogy ezentúl az országgyűlési választásokon csak pártlistákra és egyetlen fordulóban lehessen szavazni. A 199 parlamenti helyből 176-ot osztanának ki a pártok megyei listáiról, míg 23-at a megyei szavazatokat összesítő országos kompenzációs listáról.

Van átfedés a kormányfő javaslatai és a Fidesz korábbi tervei között, mégpedig az, hogy mindkét nagy párt 200 körüli létszámban maximálná az országgyűlési képviselők számát. Igaz, Répássy szerint ebben a kérdésben az eredményig vezető utat gondolják egészen másnak. "Más tárgyalási logika mentén gondolkodunk" - fogalmazott.

Más lenne ideális a Fidesznek

A Fidesz első lépésben módosítaná az alkotmányt, de csak annyit változtatnának rajta, hogy kerüljön bele: kisebb létszámú parlament kell. Répássy és KDNP-s képviselőtársai 2006 ősze és 2008 októbere között többször benyújtottak már ilyen értelmű alkotmánymódosító javaslatot, de annak napirendre vételét a kormánytöbbség összesen 67 alkalommal megakadályozta.

Csak az alkotmánymódosítás után állna neki a Fidesz ötpárti egyeztetéseken a részletek kidolgozásának, de Répássy nyilvánvalóvá tette, hogy a pártlistás rendszer számukra nem elfogadható. Szerinte éppen az ellenkezője, a pusztán egyéni képviselőkre építő rendszer lenne számukra ideális, hiszen egyéni választókerületekre épül a párt szervezete. "Minden párt számára van ideális választási rendszer, számunkra is. A Gyurcsány-féle javaslat a kis pártoknak kedvez, ők nyilván támogatják is majd ezt. Az érdekes az, hogy a kormányfő az MSZP-t is immár közéjük sorolja" - mondta Répássy.

A Fidesz korábbi alkotmánymódosítási javaslatai nem tartalmazták, hogy a párt milyen rendszerben csökkentené a képviselők létszámát. Répássy szerint van egy kidolgozott javaslatuk erre is, csak a kormányzati ellenállás miatt nem nyújtották be eddig: ők a jelenlegi választási rendszer számait (176 egyéni, 152 pártlistás képviselő, míg 58 kompenzációs listáról) egyszerűen megfeleznék.

Ki hogyan szerepelt volna?

Pedig a Fidesz nem feltétlenül járna rosszul Gyurcsány rendszerével. A 2006-os választási eredményeket és a Gyurcsány által javasolt rendszert figyelembe véve kiszámoltuk, hogy az első fordulóban a négy pártlistára leadott szavazati arányok alapján a most javasolt 176 képviselői hely hogyan oszlott volna meg akkor a pártok között.

Az MSZP pártlistája 43,21 százalékot kapott 2006-ban, a Fidesz és a KDNP közös listája 42,03, a SZDSZ 6,31, az MDF pedig 5,04 százalékot szerzett. Ha viszont csak azt nézzük, hogy a pártlistán és a kompenzációs listán megszerzett mandátumok közül melyik párt mennyit kapott, akkor egészen máshogy fest a kép. Az MSZP 210-ből 88 mandátumot szerzett, ami 41,9 százalék, a Fidesz-KDNP listái 96 mandátumot hoztak a két pártnak, ami az összes listán megszerezhető mandátum 45,7 százaléka. Azért nyerte mégis az MSZP a választást, mert egyéniben 30 mandátummal többet szerzett, mint a Fidesz. Az SZDSZ 15 (7,1 százalék), az MDF 11 helyet (5,2 százalék) szerzett listán.

A Gyurcsány által vázolt rendszerre vetítve ez azt jelenti, hogy az MSZP-nek durván 84, a Fidesz-KDNP-nek 91, az SZDSZ-nek 14, az MDF-nek 10 helye lenne, ha már a 2006-os szavazást is így bonyolították volna. Ez azt jelenti, hogy ha a számokat egyszerűen kivetítjük a Gyurcsány által javasolt rendszerre, akkor a Fidesz kormányozhatna, akár az MDF-fel, akár kisebbségben, ha az MDF ragaszkodott volna hozzá, hogy nem lép koalícióra a Fidesszel, ahogyan azt a választások előtt ígérte.

A dolog persze ennél jóval bonyolultabb; számolásunk a 2006-ban leadott listás szavazatokra épít, de számos olyan körülményt nem vett figyelembe, amit maga a választási rendszer átalakítása hozhatott volna. Mint arra a reakcio.blog.hu felhívta a figyelmet, ez az egész számítást felborítja. A tévedésért olvasóink elnézését kérjük, a hibát kijavítjuk, a napokban olyan cikkel jelentkezünk, amelyből megtudhatja, hogy a választók szempontjából milyen lenne a legigazságosabb választási rendszer.

Ki hogyan szerepelne ma?

A Medián január végi közvélemény-kutatási adatai szerint a választani tudó biztos szavazók 61 százaléka szavazna a Fideszre, 29 százalék az MSZP-re, 4 százalék az MDF-re, 2 százalék az SZDSZ-re, valamint 1-1 százalék a KDNP-re és a Jobbikra egy most vasárnapi voksolás alkalmával. Ha csak a parlamenti küszöböt átlépő két pártot nézzük, akkor a Fidesz a szavazatok 67, az MSZP 33 százalékát kapná. Azaz a listás szavazatokból a Fidesz 118, az MSZP 58 helyet kapna, a maradék 23 mandátumon pedig feltehetően osztoznának. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerezne.

MSZP: Gyurcsány javaslata a tárgyalási alap

Kovács Tibor, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese újságíróknak azt mondta, korábban a Fidesznek ugyan valóban volt egy alkotmánymódosító javaslata, de ennek az alkalmazása nem történhetett volna meg, mert módosítani kellett volna a választójogi törvényt is. Ennek a menetét viszont nem dolgozták ki.

A politikus utalt arra, hogy a kisebb létszámú parlamentről szóló egyeztetéseken nem született megállapodás arról, milyen választási rendszer legyen. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány 199 fős parlamentre és egyfordulós, listás választási rendszerre tett javaslatát tárgyalási alapnak tekintik, hiszen tudják: kétharmados támogatást igénylő jogszabályokról van szó.

A kis pártoknak és az MSZP-nek kedvezhet

Tóth Zoltán választási szakértő úgy véli, egyértelműen a kis- és középpártoknak kedvezne a Gyurcsány által javasolt rendszer . Ez szerinte a társadalmi igazságosság szempontjából jó lenne, mert több pártnak lenne esélye bekerülni a parlamentbe. Megkérdeztük Tóthot, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatási adatokat figyelembe véve kinek kedvezne egy ilyen választási rendszer? Arra a kérdésre, hogy szűkítené-e az MSZP és a Fidesz közötti távolságot, ha e szerint választana az ország, így felelt: "Az biztos".

A parlament három kis pártja közül kettő, az SZDSZ és az MDF örül a kormányfői javaslatoknak. Fodor Gábor SZDSZ-elnök vasárnap azt mondta, helyesnek tartja az arányosabb képviseletet eredményező listás választást és a kisebb parlamentet. Hétfőn már úgy nyilatkozott: akár a szocialisták listás választáson alapuló, akár a Fidesz vegyes rendszerre tett javaslatát hajlandók elfogadni. Az MDF jó tárgyalási alapnak tartja a miniszterelnök közjogi javaslatait - mondta Herényi Károly frakcióvezető. A KDNP - amely a Fidesszel közös listán került a parlamentbe 2006-ban - bírálta a javaslatokat.

Nagy a szórás a számokban

Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott vasárnap, hogy mintegy 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani egy négyéves cilkusban az általa javasolt választási rendszerrel. A sajtótájékoztatóján kiosztott háttéranyag már tételenként sorolta, hogy mivel mennyit lehetne spórolni. Az egyfordulós választással 4 milliárdot, a kisebb létszámú parlamenttel 10 milliárdot, az önkormányzati képviselők számának felére csökkentésével 47,3 milliárdot, a kistelepülések főállású polgármesteri posztjainak megszüntetésével pedig 14,4 milliárdot, ami összesen közel 76 milliárd forint.

A kettő közötti 24 milliárdos eltérés a Kormányszóvivői Iroda hétfői levele szerint abból adódik, hogy a háttéranyagban több olyan javaslat is található, amelyre pontosabb becslések vannak, "de a javaslatok érintenek olyan területeket is (például a kampányköltségek csökkenése), amelyre vonatkozóan a sajtóanyag csak nagy vonalakban tartalmaz becslést. A sajtóanyagban szereplő konkrét számok összeadásával megkapott összegnél ezért nagyobb megtakarítással lehet számolni" - fogalmaztak.