Védi az EU-tól a problémás jogkezelőket a kormány

Szembeszáll a magyar kormány az Európai Bizottsággal, amely a közös jogkezelő szervezetek törvényben garantált monopóliuma miatt kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen. Brüsszel szerint a magyar szerzői jogi törvény korlátozza a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságát. A kormány kezdetben még azt ígérte, változtat ezen, de időközben meggondolta magát. Pedig a problémákat látja.

A héten elkészült az Európai Bizottságnak szóló magyar válasz a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárásra. A levélben a magyar kormány kijelenti: Magyarország az uniós bírálat és felszólítás ellenére egy erre költelező bírósági döntésig nem hajlandó megsemmisíteni a szerzői jogi törvénynek azt a passzusát, amely monopolhelyzetet garantál a hazai közös jogkezelő szervezeteknek. Ezek a szervezetek - például a zenei és irodalmi műveknél az Artisjus - intézik a szerzői jogok érvényesítését: ők szedik be a fogyasztóktólel a pénzt, és adják tovább a szerzőknek az őket megillető jogdíjat.

A magyar törvény kimondja: "ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére csak egy egyesület vehető nyilvántartásba". Brüsszel szerint ez a kitétel korlátozza két uniós alapelv, a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának érvényesülését, hiszen megtiltja, hogy egy másik uniós tagállam közös jogkezelő szervezete is kínálhassa szolgáltatásait Magyarországon. Az Európai Bizottság (EB) 2007 tavaszán indította meg a háromlépcsős jogsértési eljárást, amely mostanra a második szakaszába lépett. A következő lépés már az lesz, hogy az ügy az Európai Bíróság elé kerül.

Az Európai Bíróság elé készül a kormány

Tavaly november 27-én küldte meg az EB Magyarországnak az úgynevezett indoklással ellátott véleményt. A dokumentum megválaszolására két hónapunk volt volt, de a mostanra megírt válasz már régóta sejthető. Ha a kormány engedni akart volna Brüsszelnek, minden lehetősége meglett volna erre a szerzői jogi törvény tavalyi módosításakor, de nem nyúltak a monopóliumhoz.

A kormány ellenszegülésének fő oka az, hogy EB nem kezeli egyformán a törvényi monopóliumot garantáló tagállamokat, és az engedelmeskedés hátrányos helyzetbe hozná Magyarországot - állította az [origo]-nak Gyenge Anikó, az igazságügyi minisztérium európai uniós jogi főosztályának szerzői jogért felelős osztályvezetője. A magyarhoz hasonló szabályozás van több tagállamban, de Brüsszel közülük csak három - Magyarországon kívül Csehország és Hollandia - ellen indított eljárást. Ráadásul a kormány szerint a Hollandia elleni eljárás félbe is maradt. Eközben például Olaszországban az ötvenes évek óta van törvényi monopóliuma az olasz közös jogkezelőknek, Ausztria pedig 2006-ban vezette be azt a jogi megoldást mindenfajta uniós bírálat nélkül - mondta az [origo]-nak Gyenge.

A kormány most szándékosan arra játszik, hogy az Európai Bíróságig jusson az ügy, és az mondjon ítéletet - ez kiderült már a szerzői jogi törvény módosításának őszi parlamenti bizottsági vitáin is. "Azt szeretnénk, hogy a bíróság hozzon ítéletet, mert az minden tagállam tekintetében kötelező lesz" - mondta Gyenge. Ha a bíróság Magyarország ellen dönt, akkor az összes többi tagállam is kénytelen lesz eltörölni a saját  közös jogkezelőinek monopóliumát. "A belső piac megfelelő működését valamennyi európai uniós tagállamban egyformán kell biztosítani" - jegyezte meg.

A kormány eleinte elismerte az aránytalanságot

Nem mindig volt ilyen határozott a magyar kormány. Amikor az EB megindította a kötelezettségszegési eljárást, még úgy tűnt, Magyarország fejet hajt Brüsszel kérése előtt. "A magyar kormány elismerte, hogy a hatályos szabályozás ma már aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát" - olvasható a szerzői jogi törvény módosításáról, a kormány részére készült előterjesztésben, amelyen 2008 márciusi dátum szerepel. A kormány álláspontja szeptemberre változott meg: ekkor nyújtották be a parlamentben a törvényjavaslat módosítását, és ebben már szó sem volt a monopolhelyzet megszüntetéséről.

Gyenge Anikó szerint a kormány álláspontját az is alátámasztja, hogy kiderült, Brüsszel az eredetileg tervezettnél jóval szélesebb piacnyitást szeretne. "Jóval túlmentünk azon a mértéken, ami feltétlenül szükséges lenne az egyébként fennálló problémák megoldásához" - mondta az IRM szerzői jogokkal foglalkozó munkatársa.

"Iszonyú erős volt az ellenállás"

Volt még egy ok: amikor az első tervezetet szakmai egyeztetésre bocsátották, Gyenge szerint "igen erős volt az ellenállás a jogosulti oldalon és egyes felhasználói szervezetek sem tudták támogatni a tervezetet". Hasonló dologra utalt a KDNP-s Lukács Tamás: "vélem azt, meg nem bántva senkit, hogy lobbicsoportok tevékenysége révén születnek ilyen módosítások" - mondta Lukács októberben a törvénymódosítást megvitató kulturális bizottság ülésén.

Akadt olyan MSZP-s politikus is, aki megpróbálta elérni, hogy a monopóliumot előíró passzus kerüljön ki a törvényből. Hajdu Attila október 20-án nyújtott be az ezt célzó módosító indítványt. Néhány szakmai szervezet is a monopóliumellenes indítvány mellé állt, de nem igazán bíztak a sikerben. "Sajnálattal tapasztaljuk azonban, hogy a közös jogkezelők oldaláról folytatott nagyon erős lobbitevékenység komolyan veszélyezteti e módosító indítványok elfogadását " - állt a a DIGIT-e Digitális Adatforgalmazók Közhasznú Egyesülete és az INFOMEDIÁTOR Információs Társadalmi Felhasználóvédelmi Iroda novemberi közleményében.

Aggodalmuk valóra vált. Hajdu indítványát november 17-én elsöprő többséggel elvetették. 364-en szavaztak ellene, egyvalaki tartózkodott, és csak az MDF kilenc tagja, valamint két fideszes szavazott mellette - maga Hajdu is leszavazta saját indítványát. A képviselő az [origo]-nak azt mondta: nem változtatta meg a véleményét, de a frakciónak egységesen kellett szavaznia. A monopóliumot fenntartó új szerzői jogi törvényt december 15-én elfogadták a parlamentben, és december 29-én ki is hirdették a Magyar Közlönyben.

Féltik a szerzőket

A közös jogkezelők nem saját érdekeikkel érveltek a monopólium felszámolása ellen, hanem azzal, hogy a szerzői jogok érvényesítése ellehetetlenülne, ha egyszerre több szervezet lenne jelen. "Maga a praktikum szól a monopólium mellett. Ha több jogkezelő van, akkor a nem fizető felhasználó hivatkozhat arra, hogy egy másik szervezetnek már fizetett" - mondta az [origo]-nak Financsek Zsuzsanna, a FilmJus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete közös jogkezelő szervezet jogtanácsosa. 

Ezt az érvet az IRM munkatársa is megemlítette. "A saját szerzőinket hoznánk hátrányos helyzetbe, mert fennáll a veszélye, hogy a jogosultak nem jutnának hozzá a jogdíjhoz" - mondta Gyenge. "Ha egyes felhasználók nem tudják, hogy kinek kell fizetni, akkor hajlamosak nem fizetni senkink". Gyenge szerint az utóbbi években Törökországban és Ukrajnában volt versenyhelyzet a közös jogkezelők között, és "összeomlott a rendszer", nem érvényesíthetők a szerzői jogok. Az 1990-es években a csehek is megpróbálkoztak a liberalizációval, de "nem véletlen", hogy visszaállították a törvényben rögzített monopóliumot - tette hozzá az IRM munkatársa.

"Az Egyesült Államokban három zenei közös jogkezelő szervezet működik sok évtizede, és ez nem okoz problémát, tehát van példa ilyen is, olyan is" - mondta az [origo]-nak Sár Csaba, az Agicoa Magyarország Filmelőállítók Jogkezelő Egyesülete képviselője. Az Agicoa egy svájci központú nemzetközi jogkezelő szervezet. A magyarországi egyesület azért küzd, hogy jegyezzék be itthon a filmelőállítókat képviselő közös jogkezelő szervezetként. A filmelőállítók közös jogkezelés alá tartozó jogait jelenleg a FilmJus kezeli.

A producerek jogainak érvényesítésére pályázik a Prodjus, amely szintén kérvényezte bejegyzését közös jogkezelőként. Mindkét új jelentkező bejegyzését felfüggesztették. Meg kell várniuk, amíg befejeződik a közös jogkezelőket felügyelő Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) vizsgálata, amely a FilmJus filmelőállítók jogainak kezelésével kapcsolatos tevékenységére vonatkozik. A Filmjusnak 2007-es mérleg szerinti bevétele 905 millió 987 ezer forint, elszámolt ráfordítása pedig 493 millió 711 ezer forint volt. A FilmJus jogtanácsosa ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az egy naptári évben beérkezett jogdíjak nemcsak az adott naptári évre vonatkoznak. Így például a 2007-es naptári évben a 2006-os évre járó jogdíjak is érkeztek a FilmJus-hoz. A 2007-es évre járó jogdíjak egy része pedig 2008-ban érkezett be. A jogtanácsos emellett kiemelte azt is, hogy a FilmJus nemcsak filmelőállítói, hanem rendezői, operatőri és filmírói jogdíjak felosztását is végzi.

A jogszabály korábban nem írta elő a közös jogkezelők működésének rendszeres felülvizsgálatát, a szerzői jogi törvény módosítása után viszont már évente felül kell vizsgálni őket - közölte az IRM munkatársa. Gyenge azt mondta: "A kormány látta azt és látja ma is, hogy a közös jogkezelés területén vannak problémák, nem működik tökéletesen se a szabályozás, se a gyakorlat, de ezt finomhangolással is lehet javítani, egyelőre nem szükséges a teljes rendszer lebontása és új alapokon való felépítése".