Zuschlag: Senki nem fogta fel, hogy bűnt követ el

Ügyének szerdai tárgyalásán több kérdésben vallomást tett a különösen nagy kárt okozó csalással vádolt Zuschlag János, ugyanakkor megnevezett több olyan témát is, amelyről nem kívánt beszélni. A bíró többek között arról faggatta a volt szocialista országgyűlési képviselőt, hogy honnan ismeri vádlottársait, a főnökük volt-e. A tárgyaláson kiderült, egyelőre nem idéznek pártvezetőket és kormánytagokat a bíróság elé.

A nagy sajtóérdeklődés miatt félórás szünettel kezdődött a Zuschlag János és tizenöt társa ellen indított büntetőper tárgyalása Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. Zuschlag a tárgyaláson vallomást tett, de felsorolta azt is a bírónak, hogy milyen témákról nem kíván beszélni meghallgatásán - jelentette az [origo] tudósítója a helyszínről. 

Az ügy elsőrendő vádlottja közölte: nem beszél arról a két eljárásról, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség folytatott a rendőri kapcsolatairól. Mint modta, ezek az ügyek államtitkot képeznek, államtitoksértés nélkül ezekről nem beszélhet. A pályázatokról való dönntési folyamatról, vagyis arról sem kívánt beszélni, hogy kinek milyen szerepe volt az elbírálásnál. Azt mondta, erről részben már vallomást tett, de a résztvevők személyes szerepéről nem kíván nyiltkozni.

Nem hallgatják meg a politikusokat

Ezt követően saját vádlottársairól faggatta a bíró Zuschlagot, mert arra volt kíváncsi, hogy honnan ismeri az elsőrendű vádlott a többieket, valamint arra, hogy a főnökük volt-e a korábbi szocialista képviselő. A bíró arra kereste a választ, hogy létezett-e a vád szerinti bűnszervezet, amelyet - a vád szerint - a vádlott működtetett. "Politikai értelemben a vezetőjük voltam" - mondta a volt képőviselő, aki szerint jellemzően a különféle szocialista ifjúsági szervezetekből, valamint az MSZP frakciója mellett működő ifjúsági munkacsoportból ismeri vádlottársait.

A bíróság elutasította Sándor László, az ügy ötödrendű vádlottjának, Krausz Csaba védőjének bizonyítási indítványát, amely szerette volna elérni a parlamenti pártok, illetve az Állami Számvevőszék elnökének meghallgatását, hogy kiderüljön, milyen forrásokból gazdálkodtak a pártok ifjúsági szervezetei. Az indítványban a bíróság elé idézték az ifjúságért felelős minisztériumok egykori vezetőit: Deutsch Tamást, aki két hete még Orbán Viktor kabinetfőnöke volt, Jánosi György MSZP-s politikust, Gyurcsány Ferenc kormányfőt és Göncz Kinga külügyminisztert is. A védő szerint az ifjúsági szervezetek finanszírozása álságos, és a rendszerben kódolva voltak a visszaélések.

A bíró azonban jelezte, hogy a bíróság feladata a konkrét váddal kapcsolatos bizonyítási indítvány lefolytatása. A bíróság  vádhoz kötött, így nem folytathat általános tényfeltáró munkát - közölte a bíró -, ezért nem vizsgálhatja, hogyan alakultak ki a jogszabályok. A bíró szerint ez inkább a politológusok feladata lenne. A védői indítvány a magyar pártpolitikai élet egészét akarja kriminalizálni, ehhez akarja igénybe venni a büntetőeljárást - mondta a bíró, aki szerint a bíróság csak konkrét ügyeket vizsgálhat. Az ifjúsági szervezetek többsége pedig nem hozható összefüggésbe a konkrét üggyel, csak egy: a FIBISZ.

"A pártok a megengedett pénz tízszeresét költik"

Az egyik vádpont kapcsán Zuschlag hosszan beszélt a párt- és kampányfinanszírozásról. Az ügyészség többek közt azt rója fel a vádlottaknak, hogy az MSZP pártalapítványától, a Táncsics Mihály Alapítványtól két egyesületen - az Y-generáció és a Szövetség a Modern Magyarországért Egyesület - keresztül pályázati pénzhez jutottak, majd azt Baráth Etele és Csiha Judit szocialista képviselők 2006-os országgyűlési kampányára költötték (a képviselők korábban tagadták, hogy ezen az úton jutottak volna pénzhez).

Zuschlag: "Mindenkivel jó viszonyban voltam"

Zuschlag azt mondta, 2006-ban valóban megkereste Lados István, hogy választókerületenként 500 ezer forintot lehet pályázni a Táncsics Alapítványtól, és ehhez szeretnék, ha a két egyesület benyújtaná a pályázatot. Zuschlag azt mondta, ezen a ponton a politika vékony jégre tévedt, hiszen nehéz eldönteni, hogy egy baloldali közösségépítő rendezvény, például egy nőnapi köszöntés kampánynak számít-e.

A volt képviselő szerint a kampányköltségek szűken vannak meghatározva a törvényben, vagyis csak az a kampányköltés, amit a pártok annak számolnak el. "Nem titok, hogy a pártok a megengedett pénz tízszeresét költik" - mondta Zuschlag. A bíró kérdésére, hogy tudta-e, mire használják a pénzt, Zuschlag azt mondta: "Pontosan tisztában volt vele mindenki, milyen célokat szolgál."

Zuschlag a pártfinanszírozásról

Zuschlag elismerte a bíróság előtt, ő kérte meg Győrfi Ludovikot arra, hogy Ladost az ügy kipattanása után vigye ki Romániába a szembesítés elől. Ludovik az ügyben a tizenegyedrendű vádlott, ő volt Zuschlag személyi edzője egy rózsadombi fitneszteremben. Az elsőrendű vádlott azt mondta, a büntetőeljárásnak abban a szakaszában úgy gondolta, jobb lenne, ha Lados István nem lenne itthon.

Zuschlag beszélt arról is - amire a lehallgatott telefonbeszélgetések is utalnak -, hogy több vádlott-társát megkérte, ha a nyomozók az egyesületekről kérdezik őket, hivatkozzanak Kisbaranyi Lászlóra, aki 2004-ben elhunyt. A volt képviselő azt mondta, ő kérte meg a szintén a vádlottak padján ülő Szente Zsolt ügyvédet, hogy szerezzen fotót Kisbaranyiról, hogy a vádlottak felismerjék, ha az ügyészek képeket mutatnának nekik.

"Örökölt szisztéma volt"

A volt képviselő azt is elismerte, hogy a perben érintett kilenc szervezet közül négy - az Atlasz Egyesület, az Y-generáció Egyesület, a Vörös Fenyő Egyesület, a XXI. Század Kulturális Egyesület, amelyeknek nem volt önálló tevékenységük - csak a Fiatal Baloldal (FIB), illetve az Ifjú Szocialisták Mozgalma (ISZM) rendezvényeinek finanszírozását szolgálták.

Zuschlag elismeri, hogy ő javasolta Lados bújtatását

Zuschlag szerint 1998 után "elterjedt az a szokás", hogy civil szervezetek segítségével több pénzt lehetett szerezni, mintha politikai ifjúsági szervezetek pályáztak volna. Így jöttek létre ezek az egyesületek. Zuschlag szerint erről a döntést a szervezet vezetése hozta meg, így ennek ő, mint az ISZM ügyvezető alelnöke, részese volt. A döntés alapján a szervezet irodájának munkatársai készítették a dokumentációkat, de Zuschlag nem akarta felfedni, pontosan kik. Azt mondta, ennek ma már nincs is jelentősége.

"Azt senki nem fogta fel, hogy ezzel bűncselekményt követ el" - állította Zuschlag, aki szerint úgy tekintettek a dologra, mint örökölt szisztémára. A fiktív egyesületekkel egyszerűen kényelmesebben lehetett intézni a finanszírozást, mintha valódi, tagsággal rendelkező, működő egyesületeket használtak volna. Az iroda a vádlott szerint a tagnyilvántartást használta, az alapján állította össze a tagnévsorokat, készítették a jelenléti íveket.

Zuschlag: "Egy ilyen szívességet bárki megtett volna"

"Az ő agyukban ez nem úgy vált el, hogy én vagyok egy egyesület elnöke, pályázok, és átadom a pénzt a FIB-nek, hanem ezt egy egységes rendszerként fogták fel" - mondta Zuschlag, aki azt hangsúlyozta, hogy a pályázatok segítségével valódi programok, az ifjú szocialisták rendezvényei valósultak meg. Nem volt azonban kialakult rendszer a pénzátadásra, ad hoc módon használták az egyesületeket, pályáztak és adták át a pénzt - állította Zuschlag.

Zuschlag az ügyébe kevert halottról

Egy konkrét ügyben a volt képviselő elismerte, hogy az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány - amely Zuschlag szerint a 2000-es évek elejéig önállóan is működött - nem a megjelölt célra használta fel az "Átfogó budapesti projekt a devianciamentes roma közösségért" című pályázattal nyert hárommillió forintot. Azt azonban, hogy pontosan mire fordították a pénzt, csak egy későbbi időpontban kívánnja elárulni.

Megszűnt Zuschlag ügyvédjének megbízatása

A tárgyalás elején Zuschlag védője, Kovács M. Gábor bejelentette, hogy megszűnt a megbízása, de kirendelt védőként továbbra is kész ellátni a védelmet. Ez azt jelenti, hogy a vádlott nem fizet neki innentől kezdve, hanem az állam állja az ügyvédi munkadíjat. A bíróság ezt jóváhagyta, egyben közölte: júniusig több mint 30 tárgyalási nap van kitűzve, amelyeken az egyesületek tagságát fogják meghallgatni.

Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják. A kiskunhalasi MSZP-szervezetből az országgyűlési képviselőségig jutott Zuschlag 2007. szeptember 21. óta van előzetes letartóztatásban. Ügyében egy rutinellenőrzés után indult a nyomozás, amelynek eredményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot a számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több civil szervezet pályázatokon nyert támogatásainak felhasználása miatt.