Öt reformot indít egyszerre Gyurcsány

Az adókhoz, a nyugdíjhoz, a szociális ellátáshoz - köztük a családi pótlékhoz - is hozzányúlna Gyurcsány Ferenc, aki szerint csak az általa tervezett reformlépésekkel lehet túlélni a globális válságot. Csökkentené a munkát terhelő adókat, de növelné az áfát, és megemelné a nyugdíjkorhatárt is. A kisebbségben kormányzó MSZP-nek külső támogatásra lesz szüksége, hogy elfogadtassa elképzeléseit. Ismerje meg a bejelentett intézkedéseket az [origo] összeállításából!

Nagyszabású reformokat ígér Gyurcsány

Válságkezelés és növekedés - ez volt a címe Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásának a parlamentben, amelynek során ismertette tervezett reformintézkedéseit. Közölte, hogy ezek öt területhez nyúlnak hozzá annak érdekében, hogy Magyarország sikeresen átvészelje a gazdasági világválságot, amely elől - ahogy Gyurcsány fogalmazott - "senki sem tud elbújni".

Az öt terület: adórendszer, nyugdíjak, szociális ellátás, támogatáspolitika a gazdaságban és közjogi átalakítás. A miniszterelnök által bejelentett fontosabb javaslatok pontokba szedve:

Adórendszer

Ennek átalakításával a miniszterelnök szerint a cél az, hogy jobban megérje dolgozni, mint korábban.

- A személyi jövedelemadó alsó kulcsának alkalmazását 1,7 millióról felemelik 3 millió forintra. A sávhatár a jelenlegi szintről 2009 júliusában 2,2 millióra, 2010 januárjában pedig 3 millió forintra emelkedik. Ez az adókulcs a mostani 18-ról 19 százalékra emelkedne. Ezt követően lépne be a legmagasabb kulcs, amely 36-ról 38-ra emelkedne. Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelésével kompenzálnák.

- A munkaadói járulékot 32 százalékról 27 százalékra csökkentik. 2009 júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, 2010 januárjától pedig már a bér teljes összege után.

- Az áfát 20-ról 23 százalékra növelik, a jövedékiadót 3-7 százalékig terjedően emelik.

- A társasági adó 16-ról 19 százalékról nő, 2010 januárjától viszont megszűnik a vállalkozásokat terhelő 4 százalékos különadó.

- Rendkívül széles körben csökkentik a kedvezmények mértékét. 2010-től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások - például étkezési jegy - adómentessége és az egyéb adómentes jövedelmek köre is. A három és több gyermekesek családi kedvezménye kivételével megszűnik a legtöbb személyi jövedelemadó-kedvezmény.

- Kormányjavaslat készült az ingatlanadó bevezetésére is. A javaslatot a kormány társadalmi vitára akarja bocsátani, leghamarabb 2011-től vezetnék be, a kormány tervei szerint fokozatosan. Az elképzelés értelmében az ingatlanadó értékalapú lesz, nem területalapú.

- 2010-től háromszorosára emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás összege, amelyet azok a 20 főnél több embert alkalmazó munkáltatók fizetnek, amelyek nem foglalkoztatnak legalább 5 százalékban csökkent munkaképességű dolgozót.

Nyugdíjrendszer

- A havi nyugdíjakba beépítik a 13. havi nyugdíjat. Azok kapják meg, akiknek ma jár - tette hozzá a miniszterelnök, utalva arra, hogy ez a juttatás meg fog szűnni.

- Átalakítanák az úgynevezett svájci indexálás rendszerét is, amelynek révén kiszámítják a nyugdíjak növekedését. A kormány terve, hogy a svájci index alkalmazását hozzákötik ahhoz, hogy mennyivel nő a gazdaság. Ha a gazdaság 2 szézaléknál kisebb mértékben nő, vagy csökken, akkor is garantálják, hogy a nyugdíj reálértéke megmarad. Ha a gazdasági növekedés nagyobb lenne, mint 2 százalék, akkor az infláció mellett egyre nagyobb mértékben számítanák be a keresetek növekedését a nyugdíjakba, 4 százalékos gazdasági növekedésnél pedig fele-fele arányt érné el az indexen belül a keresetnövekedés és infláció.

- 2016-tól, nyolc év alatt, a jelenlegi 62-ről fokozatosan 65 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt.

Összefoglaló a Gyurcsány-beszédből

Szociális ellátás

- 2010 január elsejére létrehoznak az államkincstárban egy mechanizmust, amely valamennyi állampolgárról számon tartja: mennyi támogatást kapott szociális célból és milyen okból. 2011-től már az önkormányzatok által adott támogatásokat is rögzítené a rendszer.

- Adóalapot növelő, de nem adózó jövedelem lesz a családi pótlék, és ilyenek lesznek a mindenkinek egyformán járó támogatások is: az anyasági, illetve a gyermeknevelési támogatás. A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó ellátás képzési támogatássá alakul, vagyis ha a gyerek nem jár iskolába, akkor a támogatás sem jár.

- A gyed továbbra is legfeljebb két évig lesz adható, de hat hónap helyett egy év munkaviszony lesz a feltétele a gyed folyósításának. A gyedet annyi időn át folyósítanák, mint amilyen hosszú volt a szülési szabadság előtti munkaviszony, aki csak egy évig dolgozott a gyerekvállalás előtt, egy éven át kapná csupán a gyedet is.

Fodor Gábor reagál a reformokra

Gazdaságpolitika

- Nemcsak a tudásalapú ágazatokra, például az informatikára koncentrálnák a támogatásokat, hanem olyan ágazatokra is, amelyek sok embert tudnak foglalkoztatni.

- A bankokat a "jog erejével" kényszerítenék rá arra, hogy ne hárítsanak át minden terhet az ügyfeleikre.

- Tárgyalnak a nagy magyarországi áruházláncokkal, hogy azok legalább 80 százalékban magyar eredetű árut értékesítsenek. (Ennek bejelentése volt az első alkalom, hogy Gyurcsány beszédét taps szakította meg.)

- A kormány arra kéri az Országgyűlést, hogy még az első félévben hozzon döntést a paksi atomerőmű kapacitásának megkétszerezéséről. Több támogatás jutna a megújuló energiaforrások és a biomassza előállítására is.

Két héten belül jönnek a javaslatok

Az ezúttal is félház előtt, a Fidesz és a KDNP távollétében beszélő Gyurcsány Ferenc a korábban már ismertetett közjogi javaslatait - például kisebb parlament - nem ismételte meg újra, de megígérte, hogy két héten belül elkezdik benyújtani a reformokkal kapcsolatos törvényjavaslatokat. A benyújtandó törvényjavaslatok Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint még formálódhatnak a jövő pénteken kezdődő további egyeztetéseken, például az Országos Érdekegyezető Tanács előtt. Daróczi azt mondta, a kormány megbeszélést kezdeményez a parlamenti pártokkal, a szociális partnerekkel, a civil szervezetekkel és mások mellett a Reformszövetséggel is.

Az egyeztetésekre már csak azért is szükség van, mert az MSZP tavaly május óta kisebbségben kormányoz. A szocialistáknak az egyszerű többséget igénylő javaslatokhoz is külső támogatást kell találnia, a kétharmados törvények esetleges megváltoztatásához - például a választási rendszer Gyurcsány által szorgalmazott módosításához - pedig a Fideszt is meg kellene győzni. A legnagyobb ellenzéki párt és a KDNP jelezte, hogy ezúttal is kivonulnak az ülésteremből Gyurcsány felszólalásakor, ahogy azt tették szinte minden alkalommal 2006 ősze óta.

 

Navracsics Tibor (Fidesz) a reformokról

Tavaly decemberben a két kis párt segítette ki az MSZP-t: az MDF segítségével sikerült megszavazni az adótörvényeket, majd az SZDSZ voksaival fogadták el a költségvetést. Az adócsökkentő elképzelésekhez valószínűleg könnyen meg lehetne szerezni a két párt támogatását, hiszen mindkét kis párt régóta szorgalmazza a közterhek csökkentését. A szociális rendszer átalakításához előreláthatólag az SZDSZ lehet partner, a szabad demokraták már korábban is javasolták, hogy például ne járjon alanyi jogon a családi pótlék.

A parlament hétfői ülésén mindegyik ellenzéki párt bírálta Gyurcsány Ferenc beszédét. A Fidesz és a KDNP szerint ezek a tervezett intézkedések újabb súlyos megszorításokat jelentenek. Az MDF azért bírálta a kormányfőt, mert szerinte előkészítetlenül állt elő a javaslataival. Az SZDSZ pedig közölte, hogy ezeket a lépéseket már jóval korábban meg kellett volna tenni, és a liberálisok szerint akkor ma nem lenne ilyen súlyos helyzetben az ország.