Szétporladhat a Gyurcsány-csomag több eleme

Gyurcsány Ferenc ugyan tényként jelentette be csomagját hétfőn, több változtatásra sem érdemes mérget venni. A nyugdíjrendszer 2016-től kezdődő átalakítása például annyira a jövőbe vész, hogy addig akár több kormány is teljesen átszabhatja a beharangozott intézkedéseket, még mielőtt azokból bármelyik hatályba lépne.

Kérdés, mi megy át az újabb reformcsomagból

Öt területen végrehajtandó reformlépésekről beszélt hétfői parlamenti beszédében Gyurcsány Ferenc, azonban ezek közül egyre, a "politikai, képviseleti és igazgatási rendszerben" tervezett lépésekre csak pár mondatot szánt. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy korábban már ismertetett közjogi javaslatokat - például kisebb parlamentet és a képviselők számának csökkentését - nem ismétli meg újra.

Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó kormányzati tisztviselők szerint azonban a bejelentett csomagon belül ezek azok a változtatások, amelyeknek elbukásával maga a kormány is számol, mivel elfogadásukhoz kétharmados többség szükséges. Ezért mint fogalmaztak, még remélik, hogy ezek is keresztülmehetnek a parlamentben, de ha nem, szerintük "a csomag ezek nélkül is megáll".

Ehhez hasonló közjogi javaslatok nem először kerülnek elő, de ezekben a kérdésekben annyira ellentétes nézetet képviselnek a parlamenti pártok, hogy Lövétei István alkotmányjogász szerint nem nehéz megjósolni, nehezen jöhetne össze a kétharmados támogatás. "Ezért ezek a javaslatok pusztába kiáltott szónak tekinthetőek" - mondta az [origo]-nak.

A hétfőn bejelentett reformlépések többsége azonban elfogadható sima többséggel - a képviselők több mint felének támogatásával - is, ennek ellenére Lövétei szerint akadnak köztük olyan változtatások, amelynél különösen ügyelnie kell majd a kormánynak arra, hogy alkotmányossági szempontból rendben legyenek. Lövétei István szerint a kormányfő által vázolt csomagból elsősorban a nyugdíjrendszer átalakítása ilyen. "Az alkotmánybírósági gyakorlat az, hogy hosszú távú, felkészülést igénylő átalakításokat nem lehet ad hoc reformként bevezetni, hanem egy hosszú átmenetet kell hagyni" - magyarázta az alkotmányjogász, aki szerint azért akadt el a Bokros-csomag több szociális jellegű változtatása is az Alkotmánybíróságon, mert nem volt megfelelő felkészülési idő betervezve.

Lövétei szerint úgy tűnik, hogy ez a veszély most nem fenyeget, hiszen a 2016-tól évente négy hónappal, fokozatosan tolnák ki a nyugdíjkorhatárt, vagyis a kormány számolt azzal, hogy biztosítani kell a "hosszú távú tervezhetőséget" az új rendszer bevezetésénél. Akad azonban más kockázat ennek esetében. "Éppen a 2016-os tervezett dátum miatt ki van téve ez a javaslat annak, hogy a kormányok addig jönnek-mennek, ezért még az is előfordulhat, hogy még hatályba sem lép, de a soron következő kormány a saját értékrendszere szerint felülvizsgálja és áttervezi" - mondta az alkotmányjogász, aki szerint ezért egyelőre jobb úgy tekinteni a beharangozott változtatásokra, mint javaslatokra.

Az előrelátást nehezíti, hogy a Fidesz - amely a felmérések szerint egy mostani választáson fölényes győzelmet aratna - a hétfőn bejelentett javaslatokra konkrét reakciót nem adott, csak általánosságban bírálta. Orbán Viktor a "teljes reménytelenség" csomagjának nevezte, a parlament alkotmányügyi bizottságának egyik név nélkül nyilatkozó fideszes tagja pedig az [origo]-nak úgy fogalmazott, hogy Fideszben már csak mint blöffre tekintenek a bejelentett átalakításokra.

A most vázolt elképzelések későbbi megváltoztatásának lehetőségével számol a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke, Jankovits György is, aki szerint ugyanakkor a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának érdekében szükség van a reformra. A nyugdíjkorhatár emeléséről általános egyetértés van a szakértők körében is.

A Gyurcsány által bejelentett csomagnak vannak olyan intézkedései, amelyek különösebb nehézség nélkül átmehetnek a törvényhozáson és az időtáv sem jelenthet gondot. Lövétei István alkotmányjogász szerint ilyenek például az adórendszerben tervezett változtatások. A kormány ugyanis enyhítené a munkára rakódó közterheket, emelné az áfát, csökkentené az adókedvezményeket és a különadókat. Így viszont előfordulhat, hogy emiatt módosítani kell a költségvetési törvényt, hiszen megdőlnek a korábban tervezett számok, bevételi és kiadási oldalon egyaránt. Ebben az esetben a kisebbségben kormányzó MSZP-nek nemcsak az új szabályok elfogadásához kellene támogatókat találni más parlamenti pártokból, de a költségvetési törvény módosításának kényszere önmagában is elindítja a szövetségkeresést - magyarázta az alkotmányjogász.

Gyurcsány Ferenc hétfőn azt ígérte, hogy két héten belül elkezdik benyújtani a reformokkal kapcsolatos törvényjavaslatokat. Kormányzati források szerint több reformnál már a normaszövegeken dolgoznak, míg más kérdésekben készek akár hosszú egyeztetésnek alávetni a javaslatokat. Mivel a rendelkezések egy részét - például a munkáltatói járulék ötszázalékos csökkentését, illetve a 13. havi nyugdíj beépítését a járandóságba - idén júliustól, illetve 2010 januárjától vezetnék be, elméletileg elég idő áll a kormány rendelkezésére az ehhez szükséges jogszabályok benyújtására és elfogadására, hiszen ez - a bizottsági előkészítés, az általános vita, a módosító javaslatok bizottsági megtárgyalása, majd a részletes vita és a zárószavazás - átlagosan 4-5 hét alatt lebonyolítható.