A pénzszerzésről beszélt Zuschlag a bíróságon

Politikával átitatott civil szféráról és magas szinten eldőlő pályázatokról beszélt keddi bírósági vallomásában a csalással vádolt Zuschlag János szocialista politikus. Szerinte a fiktív szervezetek ügye 1998-ban kezdődött, amikor kizárták a politikai ifjúsági szervezeteket a pályázatok köréből, így rákényszerültek, hogy egyesületeken és alapítványokon keresztül jussanak pénzhez. A csalással vádolt politikus szerint "minden civil delegált mögött állt valamilyen politikai erő".

A pártok ifjúsági szervezeteinek megoldatlan finanszírozása vezetett a fiktív civil szervezetek létrehozásához és fiktív pályázatok benyújtásához - mondta kedden a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon Zuschlag János volt szocialista képviselő. A bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt politikust a bíró arról kérdezte, hogy milyen szerepe volt az MSZP ifjúsági szervezeteinek finanszírozásában.

Zuschlag azt mondta, 1998-ig volt arra lehetőség, hogy az ifjúsági politikai szervezetek közvetlenül pályázzanak, és akár nyolc pályázatot is megnyerhettek, nem okozott gondot. Ekkor azonban ez megváltozott: a politikai szervezetek nem pályázhattak, és később kizárták őket az egyszázalékos felajánlások köréből is. Az volt a cél - magyarázta az elsőrendű vádlott -, hogy ne tűnjön úgy, elhappolják a pénzt civil szervezetek elől.

Mivel a politikai ifjúsági szervezetek nem kapnak állami támogatást, Zuschlag szerint három lehetőségük volt a pénzszerzésre: Vagy "kuncsorogtak" a pénztárnoktól vagy a pártelnöktől vagy kérhettek az MSZP körüli holdudvartól, szimpatizánsoktól, vagy a politika második vonalába visszavonult emberektől. A harmadik lehetőség volt a pályázatok benyújtása, de ez 1998-ban erősen beszűkült.

Átitatva politikával

A civil szervezetetek támogatására azonban volt kiépített rendszer: a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (GYIA), regionális ifjúsági tanácsok és az Ifjúsági és Sportminisztériumon (ISM) belüli pályázatok. A rendszer ugyanakkor magában hordozta a lehetőségét, hogy a politikai szervezetek saját delegáltjaikat juttassák a döntéshozatali pozíciókba - mondta Zuschlag, aki szerint nem lehet azt mondani, hogy a civil szféra ne lett volna átitatva politikával.

Zuschlag a pénzszerzési módszerekről is beszélt

"Minden civil delegált mögött állt valamilyen politikai erő" - állította a vádlott. Zuschlag szerint leginkább a regionális ifjúsági tanácsok (RIT-ek) döntései voltak átpolitizáltak. Ebben ugyanis az aktuális helyi többség delegáltjai és a mindenkori miniszter képviselői ültek. Ez egy tudatosan felépített rendszer volt - állította Zuschlag, aki tagadta, hogy a saját embereit igyekezett volna kineveztetni a regionális irodák élére. Az azonban tény - ismerte el -, hogy ha megkérdezték a véleményét, elmondta, kit tart alkalmasnak egy ilyen pozícióra.

A minisztériumi pályázatokat Zuschlag szerint egyedi döntésekkel bírálták el. Voltak pályázatok, amelyekről a miniszter maga döntött - állította a vádlott -, tehát nem csak ellenjegyezte, mint a RIT-ek döntéseinek esetében. Ilyenek voltak például a 2003-as nyári táborok pályázatai, fesztiválpályázatok, illetve a Belügyminisztériummal közösen kiírt pályázatok. Zuschlag azt vallotta, hogy Gyurcsány Ferenc mai kormányfő minisztersége alatt is igyekeztek kiegyensúlyozottan támogatni a különböző oldalakhoz tartozó szervezeteket.

Egyesületek kellettek

Mivel 1998-tól a politikai ifjúsági szervezetek nem pályázhattak, elkezdték kiépíteni maguk körül a civil hálót - mondta Zuschlag, aki szerint ez egy olyan bevált rendszer volt, amiben semmi kivetnivalót nem találtak. Az Ifjú Szocialisták Mozgalma (ISZM) - amelynek Zuschlag alelnöke volt - is elkezdte kiépíteni a saját hálóját. Először együttműködtek a már létező civil szervezetekkel, majd próbáltak a saját tagjaikkal alapíttatni civil szervezeteket, vagyis a politikai eseményeket civil köntösbe bújtatták - derül ki a vallomásból.

A forrásokat a baloldalon meg kellett osztani (az ISZM mellett működött ugyanis a Fiatal Baloldal, a FIB is, a két szervezet 2002-ben egyesült), ezért mindenhová pályáztak, ahová lehetett, nem csak a GYIA-hoz - mondta Zuschlag. A civil szervezeteket jelentős számban 1998-2000 között alapították, bár ezzel nem mindenki értett egyet, például Molnár László sem, aki 2001-ig volt az ISZM elnöke.

Mivel 1998-2002-ig Zuschlag volt az ISZM ügyvezető alelnöke, illetve országgyűlési képviselő volt és az Országos Gyermek és Ifjúsági parlamentben is képviselte a szervezetet, hármas szerepe volt a finanszírozási ügyekben. A vádlott azt mondta, ő az elnökség döntését hajtotta végre, ez alapján alapították a civil szervezeteket. Az ISZM összesen 15-20 fős elnökségének akkor többek közt tagja volt Arató Gergely, az oktatási tárca jelenlegi államtitkára (2001-től elnök), Tüttő Kata, a fővárosi közgyűlés MSZP-s tagja, illetve Krausz Csaba, a per ötödrendű vádlottja is - idézte fel Zuschlag.

"A papír mindent elbír"

Zuschlag szerint 2000-2001-ben merült fel az ötlet, hogy újabb csak papíron létező egyesületeket hozzanak létre. A vádlott ugyanakkor azt mondta, hogy ezeknek nem volt érdemi szerepe az ISZM finanszírozásában. A döntés nem eredendően úgy született, hogy legyenek fiktívek - magyarázta a volt képviselő -, de amikor megalapították, kényelmi szempontból azt gondolták, hogy "a papír mindent elbír", tehát kényelmesebb, ha ezek csak papíron léteznek. A szervezeteket ugyan valós emberekkel töltötték fel, de ők nem minden esetben tudtak erről.

Zuschlag az egyesületek létrehozásáról

A csak papíron létező egyesületek 2002 őszétől, 2003 elejétől adtak be pályázatokat - vallotta Zuschlag, aki felhívta a figyelmet arra, hogy azok, akik a pályázatok dokumentumait készítették, most nem vádlottak az ügyben. Egy kivétel van csak, Krausz Csaba, mert ő irodavezető volt, és a programok technikai megszervezése volt a feladata. Ezért Zuschlag szerint nem kapott fizetést, mert "meg volt oldva máshonnan a megélhetése".

A vádlott a bíró kérdésére - hogy a 2002-ben létrejött új szervezetben, a Fibiszben miért ő foglalkozott a finanszírozással - azt mondta, ezt előzetesen egyeztették Újhelyi Istvánnal, a Fibisz elnökével. Abban, hogy végül ő lett a pénzügyekért felelős, benne volt az is, hogy az ISZM-nél már bizonyított ezen a téren - mondta Zuschlag, akis szerint az is közrejátszott, hogy Újhelyi előtte nem foglalkozott pénzügyekkel.

Az ISZM és a FIB 2002-es egyesülése után finanszírozási gondok támadtak - mondta Zuschlag. Új típusú kiadások merültek fel, például az irodával kapcsolatos fizetnivalók is, hiszen korábban nem voltak főállású alkalmazottak - magyarázta a politikus, aki szerint szembesültek azzal is, hogy az egyesült szervezetnek sok jelöltje volt az önkormányzati választásokon, így kampányra is többet kellett költeni a vártnál.

A finanszírozási problémák megoldása egyrészt hivatalos úton zajlott, "kuncsorogtak a pártnál", és minimális mértékben voltak legális pályázatok is. Leginkább azonban támogatóktól és az egyesületeken keresztül szereztek pénzt. A FIBISZ költségvetése 2002-ben 30-40 millió volt, 2003-ban 70 millió, 2004-ben pedig 40-50 millió. Ebből Zuschlag szerint mindössze 14 millió származott az MSZP-től.

Zuschlag Jánost és társait különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják. Zuschlag 2007. szeptember 21. óta van előzetes letartóztatásban. Ügyében egy rutinellenőrzés után indult a nyomozás, amelynek eredményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot a számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több civil szervezet pályázatokon nyert támogatásainak felhasználása miatt.