Nagy lyukakat tömhet be Gyurcsány láthatatlan ötlete

Vágólapra másolva!
Bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a januári gázválságra hivatkozva jelentette be héfői parlamenti beszédében, hogy a kormány a paksi atomerőmű bővítését kezdeményezi, a fejlesztésre azért is szükség van, mert 2025-ig több elavult erőművet bezárhatnak. A kormány konkrétumokat nem árul el a paksi bővítésről, a parlament azonban várhatóan látatlanban is megszavazza majd a fejlesztést, mert a Fidesz is támogatta korábban a hasonló ötleteket. A beruházás 12 év alatt készülhet el, ára 1500 milliárd lehet.
Vágólapra másolva!

"A kormány arra kéri az Országgyűlést, hogy még az idei év első félévében hozzon döntést arról, hogy a paksi atomerőmű kapacitását egy átfogó fejlesztéssel megkétszerezzük" - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfői parlamenti beszédében. A kormányfő szerint erre a januári gázkrízishez hasonló esetek elkerülése miatt van szükség.

Paks bővítését nem a kormányfő vetette fel először. Ez már benne volt abban a 2008-2020 közti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióban is, amelyet tavaly áprilisban fogadott el az Országgyűlés. A dokumentumban mindenféle határidő nélkül az olvasható, hogy a parlament felkéri a kormányt a tervezés megkezdésére.

Az atomerőmű tervezett bővítéséről Gyurcsány részleteket nem mondott. A konkrétumokkal kapcsolatos kérdéseinkre a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) sem válaszolt. A tárca mindössze annyit közölt, az erről szóló tervezetet tavasszal nyújtják be a parlamentnek.

A konkrétumokról - a beruházás határidejéről, költségeiről, blokkok számáról - csak azután érdemes beszélni, ha a parlament rábólint a beruházásra - mondta az [origo]-nak Podolák György, az Országgyűlés gazdasági bizottságának MSZP-s elnöke. Az atomenergiáról szóló törvény szerint ugyanis egy nukleáris létesítmény előkészületeihez is országgyűlési jóváhagyás kell.

Konfliktus nélkül

Bár konkrét elképzeléseiről semmit nem árul el a kormány, várhatóan nem okoz majd nehézséget a paksi erőmű bővítésére vonatkozó határozat elfogadása. Az atomenergiával kapcsolatos döntéséket ugyanis az elmúlt években az ellenzék is megszavazta. Az erőmű üzemidejének 20 évvel való kitolását - a jelenlegi négy blokk így 2012-17 helyett 2032-37-re állna le -, illetve egy radioaktív hulladéktároló megépítését 2005-ben 96,6 százalékos többséggel szavazta meg a parlament. Sőt, a bővítést tartalmazó energiapolitikai koncepciót is támogatta 14 fideszes és 3 KDNP-s képviselő.

Ellenzik viszont a bővítést a környezetvédő civil szervezetek, többek között az Energia Klub. A civil szervezet szerint a gazdasági válság idején az ország nem fogja tudni kifizetni a beruházás költségeit. Ráadásul - érvel az Energia Klub - az üzemagyag beszerzése miatt megmardna az ország külföldtől való függősége is. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomenergetika Tanszékének vezetője viszont az [origo]-nak azt mondta: az atomerőmű működtetése a gázzal szemben nem okoz kiszolgáltatottságot, az üzemanyagot több országból, több útvonalon, 2-3 évre előre be lehet szerezni.

Ha a kormány rászánja magát, a döntés után körülbelül 12 évvel kezdhet el működni az új atomerőmű - mondta Aszódi. A nemzetközi tapasztalatok szerint 4-6 év az engedélyeztetés, és nagyjából ugyanennyi időt vehet igénybe az építkezés. A költségek pedig 4-5 milliárd euróra - 1,2-1,5 ezer milliárd forint - becsülhetők. Az AREVA francia vállalat jelenleg körülbelül 4 milliárd euróért épít atomerővet Finnországban. Az Atomstroyexport orosz cég pedig egy 1997-es szerződés keretében 4,3 milliárd dollárért épített két blokkot Kínában.

Két Paks se elég

A hazai elektromos hálózatban jelenleg 9 ezer megawatt áll évente rendelkezésre, ebből Paks 2 ezret állít elő, a lakosság pedig 6-6,5 ezret használ fel. Aszódi szerint 2025-re azonban a drágán termelő, alacsony hatásfokkal működő erőművek leállítása, illetve a lakosság növekvő villamosenergia igénye miatt 4,5-5 ezer megawatt plusz kapacitásra lesz szüksége az országnak. Aszódi szerint így elkerülhetetlen a paksi atomerőmű fejlesztése.

De ha meg is kétszerezik Paks teljesítményét, még akkor is szükség lesz egy új ligniterőműre, a mostani paksi teljesítmény felét adó - ezer megawattnyi - megújuló energiára, valamint 2 ezer megawattnyi földgázra - derül ki Aszódi számításaiból. A Műegyetem tanára szerint ennek az atom- és a megújuló energiákra épülő megoldásnak az előnye, hogy a jelenleginél kevesebb szén-dioxid-kibocsátással járna, ráadásul nem okozna a gázkrízishez hasonló ellátási problémákat sem.

Szén helyett fa

Az Aszódi által felvázolt koncepció megvalósításához szükség lenne a megújuló energiák fejlesztésére is, amire ugyancsak ígértett tett hétfői beszédében Gyurcsány. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a "korábban tervezettnél átfogóbb és több támogatást adunk a bioenergia, biomassza előállítására, az ebből való energiatermelésre, a megújítható energiaforrásokból származó energiatermelésre, lásd szélenergia." A KHEM az [origo]-nak nem kívánta részletezni, hogy ez konkrétan mit jelent. A tárca ezt azzal indokolta, hogy rengeteg megkeresést kapnak, nem érnek rá azokra részletesen válaszolni.

A tárca így a megújuló energiák növeléséről szóló, 2008-2020-ra vonatkozó, tavaly elfogadott stratégiát ajánlotta figyelmünkbe. A dokumentum viszont nem fest túl pozitív képet a megújuló energiák hazai alkalmazásáról. Elismeri, hogy Magyarország az EU felé tett vállalásait - 2010-re a villamosenergia 3,5 százaléka megújuló legyen - eddig úgy tudta teljesíteni, hogy néhány rossz hatásfokú és környezetszennyező széntüzelésű erőművet fatüzelésre állítottak át. A tanulmány szerint a jövőben továbbra is megmarad a biomassza - például fatüzelésű kazán - túlsúlya.

Ráadásul, amíg hétfőn a kormányfő a megújuló energiák fontosságáról beszélt, a decemberi uniós klímacsúcson azt harcoltuk ki, hogy a megújulók aránya 2020-ra az uniós átlagtól eltérően ne 20, hanem csak 13 százalék legyen. Az energiaügyi tárca honlapján olvasható dokumentum szerint azonban ez se biztos, hogy teljesül: az optimista forgatókönyv szerint 14, a pesszimista szerint csak 11 százalék lesz a megújulók aránya 2020-ra.