Fizetést, ügyvédet és jutalmat is kapnának a korrupciót bejelentők

Négy új és egy régi törvénytervezettel akarja útját állni a korrupciónak a kormány. Felállítanának egy új hivatalt, amely keményen bírságolná a korrupt tisztviselőket, ugyanakkor megvédené, sőt fizetné azokat, akiknek a feljelentése nyomán más lebukik. Etikai kódexeket íratnának a nagyobb közhivatalokkal, és a mostaninál szigorúbban szabályoznák a lobbisták tevékenységét is.

Aki mást alaptalanul vádol, azt megbírságolják

Négy új és egy régebbi törvénytervezet alkotja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) korrupcióellenes törvénycsomagját, amelyet még idén szeretne elfogadtatni az Országgyűléssel a kormány. A tárca honlapján olvasható elképzelésekről a múlt héten megkezdődtek az egyeztetések, a minisztérium kedden szakmai fórumot is tart az IRM épületében. Az új jogszabályok, a terv szerint legkésőbb 2009. október 1-jétől lesznek hatályosak.

Vizsgálnak és védenek

A négy törvénytervezet egyike egy teljesen új, és a tervek szerint a mindenkori kormánytól független, önálló költségvetési szervezet, a Közérdekvédelmi Hivatal felállítását (KH) kezdeményezi. Ennek fő feladata a korrupciógyanús ügyek kivizsgálása, valamint a különféle információkat bejelentők védelme lesz. Elnökét és annak helyetteseit kilenc évre választja majd a parlament a köztársasági elnök és a miniszterelnök közös javaslatára, egyszerű többséggel.

A KH széleskörű vizsgálati jogköröket kapna. Az általa indított eljárás során bárkit kihallgathatna, bármilyen adatot bekérhetne, a Fővárosi Bíróság engedélyével bármely helyszínt átkutathatna, az ott talált iratokat megnézhetné, azokat lemásolhatná. A KH bevonhatná eljárásába a rendőrséget, az ügyészséget és együttműködhetne velük.

Fontos feladata lesz az új hivatalnak azok védelme is, akik valamilyen korrupcióra utaló információval megkeresik. A bejelentők védelmét szabályozó törvénytervezet kiindulópontja az, hogy nem érheti semmiféle hátrány azt, aki információt juttat el a hivatalhoz. A hivatalnak lehetősége lenne arra, hogy a korrupt munkaadójukat feljelentő dolgozókat havi fizetésük felével támogassa, amíg a feljelentett munkaadó ellen nem hoz jogerős ítéletet a bíróság.

Jutalmaz és büntet az új hivatal

Az információszerzést a KH úgy ösztönözné a törvénytervezet szerint, hogy anyagilag érdekeltté tenné a bejelentőket a korrupció feltárásában. A kivizsgált ügyek végén ugyanis bírságolna a hatóság, a büntetés 10 százalékát pedig megkapná a bejelentő. Hogy elejét vegyék a nyakló nélküli, alaptalan feljelentgetéseknek, a KH azt is megbírságolhatná, akinek a bejelentése végül alaptalannak bizonyult és kiderül, hogy szándékosan hazudott. A büntetés ebben az esetben 10 és 150 ezer forint között lenne.

Az érdemi információt nyújtók azonban igen jól járhatnak a bejelentők védelmét szabályozó törvénytervezet szerint. A korrupción kapottak bírsága ugyanis legalább ötszázezer forint lenne. A bírság pontos összegét úgy határoznák meg, hogy kiszámolják, mekkora előnye származott volna valakinek a másik lefizetéséből, és ezt a számot megszorozzák hárommal. Tehát minimum az 500 ezer forint 10 százalékát kapnák a bejelentők, de könnyen lehet, hogy ennél jóval nagyobb összeg üti majd a markukat.

Az adatgyűjtés megsegítésére egy online bejelentő-rendszert is kidolgoznának. Emellett a Közérdekvédelmi Hivatal jogi tanácsadást, szükség esetén jogi képviseletet is biztosítana a bejelentőknek. Az új szervezet feladata lenne antikorrupciós képzések és kampányok szervezése, valamint ajánlások kidolgozása a különféle foglalkoztatási szervezetek számára.

Etikai kódex igen, ajándék nem

Szintén a KH feladata lenne, hogy szakmai segítséget nyújtson azoknak az etikai kódexeknek a kidolgozásához, amelyeket a korrupcióellenes törvénycsomag harmadik jogszabálytervezete ír elő. Mivel a közszférában jelenleg nincs egységes etikai kódex, ezért a koncepció szerint az Országgyűlés felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Állami Számvevőszék elnökét, a legfőbb ügyészt, a kormányt, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a 2009. december 31-ig dolgozzanak ki etikai kódexeket a közszféra intézményei számára.

A tervezet szerint országgyűlési határozatba kell foglalni olyan "minimum-elvárásokat" a közszférában dolgozókkal szemben, mint a "becsületesség, elfogulatlanság, pártatlanság, pártsemlegesség, tárgyilagosság, tisztességesség". A leendő jogszabály szerinti etikai kódexeknek tiltaniuk kell az ajándékok elfogadását, "haladéktalan bejelentés mellett". Kivéve "a csekély értékű - befolyásolásra alkalmatlan - ajándékot".

Fényképes igazolvány a lobbistáknak

A korrupcióellenes törvénycsomag negyedik jogszabálytervezete a lobbisták tevékenységét szabályozná, ennek érdekében több ponton módosítaná a meglévő 2006-os törvényt. Az érdekérvényesítés minél nagyobb átláthatósága érdekében a döntéshozó szervek tisztségviselőinek nemcsak a lobbisták tevékenységéről kellene beszámolniuk, hanem minden más szervezettől, akár gazdasági társaságoktól, társadalmi szervezettől, szakszervezettől vagy egyháztól érkező befolyásolási törekvésről is.

A lobbistákról nyilvántartást kell majd vezetni, az érdekérvényesítők fényképes igazolványt kapnak a terv szerint. Pontosan szabályoznák, hogy ki nem lehet lobbista: párttisztviselők, országgyűlési és EP-képviselők, állami és önkormányzati vezetők, képviselőtestületi tagok, költségvetési szervek tisztségviselői, igazságügyi alkalmazottak, állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek, valamint közalapítványok tisztségviselői.

A jogszabály egyúttal ellátná azon lobbisták érdekvédelmét is, akik valamely szervezet részéről törvénytelenséget tapasztalnak, és azt közlik is a hivatallal.

Régi tervezet a pártfinanszírozásról

A négy jogszabály mellet az IRM korrupcióellenes törvénycsomagjának része az a 2007-ben kidolgozott - és az ellenzék által elutasított - törvényjavaslat is, amely megreformálná a pártfinanszírozást. Ennek legfontosabb elemei között van, hogy a jövőben a pártok nem fogadhatnának el adományt a gazdasági szférától.

A javaslat a választók általi támogatást kifejezetten honorálja azzal, hogy a magánszemélyektől  kapott - a minimálbér kétszeresét meg nem haladó - hozzájárulásoknak megfelelő, további állami támogatást biztosít a pártok részére. Tehát az állam minden választói forinthoz egy állami forintot tehetne hozzá.

Emellett kiterjesztenék a számviteli törvényt a pártok könyvvezetésére és beszámoló készítésére is (ezzel eleget téve az Állami Számvevőszék évek óta szorgalmazott javaslatának). Továbbá minden kampányköltséget csak egy olyan kampányszámlán keresztül lehetne kifizetni, amely a nyilvánosság számára is megismerhető.